<
>
<
>
<
>
<
>
<
>

Pénztárgép árak csökkennek! Vegyen Ön is 1 Ft-ért pénztárgépet!

Ne vegyen, béreljen pénztárgépet!

Mellébeszélések helyett:
  • Üzembehelyezési költség 10.000 Ft + ÁFA (12.700 Ft)
  • Minden megkezdett hónap bérleti díja: 10.000 Ft + ÁFA (12.700 Ft)
  • GPS pénztárgép felár 2.000 Ft + ÁFA /hó (2.540 Ft)
  • Telekommunikációs díj: 1.500 Ft + ÁFA (1.905 Ft)
  • Kaució 0 Ft
  • AEE 0 Ft
  • Feketedoboz 0 Ft
  • Pénztárgépnapló 0 Ft
  • Pénztárgép programozása 0 Ft
  • Javítási költség 0 Ft
  • A bérlés végén forgalomból kivonás: 0 Ft
Kérdése van? Kattintson ide! vagy hívjon: 30/984 64 05

Használt olcsó pénztárgépek, erősen leharcolt állapotban, lejárt garanciával félár alatt, 50.000 Ft + ÁFA-ért

Olcsón szeretne pénztárgépet? Nem számít a külső? Nem fél az esetleges hibáktól?

Akkor ezeket a pénztárgépeket Önnek tartogatjuk. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a pénztárgép nem működik, és úgy értékesítjük, de ez nem így van! A pénztárgépek kifogástalan műszaki állapotban vannak, esztétikai hibák viszont bőségesen vannak rajtuk, garanciájuk lejárt, de ez az árukon is érzékelhető.

A pénztárgépek ára: 50.000 Ft + ÁFA / db, készlet 30-50 db.
Üzembehelyezési költésg: 10.000 Ft + ÁFA

A pénztárgépet névre írva adjuk át, illetve kizárólag személyes átvétel megoldható, futárszolgálattal nem tudjuk elküldeni a pénztárgépet a későbbi félreértések elkerülése érdekében!

Jönnön el, tekintse meg készletünket.

1093 Budapest, Közraktár utca 22.

BLACK FRIDAY 2017.11.17

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!

2019.06.24

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A pénztárgép használatára kötelezettek köre

A pénztárgép által kibocsátott bizonylatok gépi nyugtának minősülnek. Ez pedig azt jelenti, hogy aki gépi nyugtaadásra kötelezett, az nem adhat kézi nyugtát (nyugtatömbből). A 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 1. melléklete sorolja fel azon tevékenységi köröket, amelyek végzése pénztárgép használathoz kötött, tehát e tevékenységek végzésére vonatkozóan gépi nyugtaadási kötelezettség áll fenn. Ezek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Mikor kell nyugtát adnunk?

Az Áfa törvény (2007.évi CXXVII. törvény) 166. §-a két esetet említ a nyugta kibocsátással kapcsolatban. Vizsgáljuk meg ezeket! E szakasz egyrészt kimondja, hogy:

  • abban az esetben, ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert az ellenérték adóval növelt összegét a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel téríti meg a teljesítésig és számlát nem kér, akkor az adóalany köteles számla helyett nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (Áfa tv. 166. § (1) bekezdése)

De ez a szakasz azt is kimondja, hogy:

  • Az adóalany mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól, amennyiben nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodik (Áfa tv. 166. § (2) bekezdése)

A fentiekből látjuk, hogy – mint minden jogszabályi értelmezésnél – minden szóra figyelni kell, mert a megfelelő értelmezés esetén tudunk jogkövető magatartást folytatni.

Leegyszerűsítve: az első eset arról szól, hogy amennyiben a partner pl. készpénzben kifizeti a teljes összeget és számla kibocsátására vagyunk kötelezettek, de a partner nem kér számlát, úgy nyugtát kell kiállítanunk neki számla helyett. Kérdés csak az: milyen nyugtát? Tömbből kitéphető kézi nyugtát adjunk vagy pénztárgépből származó gépi nyugtát kell kibocsátanunk? A cikk első részében megtaláljuk, mely esetekben kötelező a pénztárgép használata és emiatt a gépi nyugtaadás. Amennyiben tehát gépi nyugtaadásra vagyunk kötelezettek, akkor gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Amennyiben ebben a listában nem találjuk az általunk végzett tevékenységi kört, úgy kézi nyugta is megfelel.

A második esetben viszont arról van szó, hogy amikor a jogszabály nem írja elő alapvetően a számla kiállítási kötelezettséget, viszont gépi nyugtát kötelező az ügylet során kibocsátanunk, dönthetünk úgy is, hogy a gépi nyugta helyett mégiscsak számlát adunk a partnernek. (Ilyen esetben viszont fontos, hogy egyéb feltételeknek is megfeleljünk, hiszen a számla kiállításnak az is feltétele, hogy a vevő nevét és címét is ismerjük, mivel az Áfa tv. 169. §-a alapján kötelező feltüntetni ezeket az adatokat a számlán. Gyakorlati probléma tehát, hogy amennyiben a vevő nem adja meg a nevét és/vagy a címét, úgy nem tudunk számlát kibocsátani neki, emiatt pedig vagy gépi nyugtát kell adnunk, vagy ha nincs pénztárgépünk, de számlát sem tudunk kibocsátani, mert nem ismerjük a vevő adatait, akkor előfordulhat az is, hogy nem tudjuk kiszolgálni a vevőnket.)

Melyik számlákról kell tehát adatot szolgáltatnunk?

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet 9/C §-a alapján akkor kell adatot szolgáltatnunk a kibocsátott számlákról, ha azt az előbb említett:

  • első esetben a tevékenységünk eleve a gépi nyugtaadásra kötelez minket, a partner pedig nem kér számlát, mi viszont nem tudunk (vagy nem akarunk) gépi nyugtát kibocsátani és emiatt állítunk ki számlát, valamint
  • második esetben, amikor is úgy döntünk, hogy eleve gépi nyugtát kellene kiállítanunk, de azt nem tudunk vagy nem akarunk kibocsátani. (Ez akkor esik meg a leggyakrabban, amikor egyáltalán nem üzemeltetünk pénztárgépet, hanem készpénzes fizetés esetén minden gépi nyugta helyett számlát állítunk ki a partnerünknek.)

Hogy könnyebben lehessen értelmezni a különbséget, nézzünk egy példát:

A TEÁOR’08 alapján a 47.21-es tevékenységi körbe tartozik a zöldség, gyümölcs kiskereskedelme. Ha megnézzük a pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi köröket (ld. a cikk elején), láthatjuk, hogy a 47.2-es tevékenységi kör minden eleme pénztárgép köteles. Tehát amennyiben bejön valaki a boltba és vesz egy kilogramm almát, amit készpénzben ki is fizet, úgy gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Ha nincs pénztárgépünk, akkor a vevőnek számlát kell kibocsátanunk. Ez esetben a számla kibocsátása gépi nyugtaadás helyett történik, tehát a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesítenünk.

Amennyiben ugyanazt az almát kivisszük a piacra és ott áruljuk, akkor már a 47.81-es körbe tartozó tevékenységet végezzük, ami – mint azt fent is láthatjuk – nem tartozik a gépi nyugtaadási kötelezettség körébe. Ezért ez esetben adhatunk a vevőnknek kézi nyugtát is egy nyugtatömbből. Viszont előfordulhat, hogy a vevő számlát kér az almáról. Ez esetben ennek a számlának az adattartalmát azért nem kell jelentenünk a NAV felé, mert a számla kibocsátása nem gépi nyugtaadás helyett történt.

A fenti példa remélem jól szemlélteti a különbséget és könnyebben érthetővé teszi a jogszabályi előírásokat.

Melyik számlákról nem kell adatot szolgáltatnunk?

A fentiekből egyértelműen következik, hogy amennyiben nincs gépi nyugtaadási kötelezettségünk, abban az esetben adatszolgáltatási kötelezettségünk sem fordulhat elő. Vegyünk néhány esetet, ami ebbe a körbe tartozik:

Az egyik: az átutalásos számlák köre. Ugyanis átutalás esetén az Áfa törvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy számlát kell kiállítanunk a partner felé az ügyletről. A számla kiállítása kötelező ebben az esetben. Mivel átutalás esetén nem gépi nyugtaadás helyett történik a számla kibocsátása, hanem az jogszabályi kötelezettség, úgy egyértelmű, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség sem áll fenn ezekre a számlákra vonatkozóan.

Egy másik eset, amikor nem kell adatot szolgáltatnunk: az a készpénzes számlák azon köre, melyek azért lettek kiállítva, mert fennáll az előzőekben már többször említett első eset (azaz készpénzes fizetés történik a teljesítés napján, az ellenértéket teljes egészében megtérítik), de a vevő kéri a számla kibocsátását az adóalanytól. Mivel ebben az esetben sem gépi nyugtaadás helyett történt a számla kiállítása, hanem azért, mert a vevő számla kiállítását kérte, nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségünk a vonatkozó számla tekintetében.

Előfordul az is, hogy készpénzben fizetnek nekünk előleget. Amennyiben az előleget fizető fél egy másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, vagy egy olyan személy, aki nem tartozik ebbe a körbe, de az előleg áfával növelt értéke meghaladja a 900 ezer Ft-nak megfelelő forintösszeget, akkor a jogszabály (Áfa tv. 159.§ (2) bekezdés b) pont) kötelezően előírja a számla kiállítását. Ez esetben amennyiben készpénzben fizetik az előleget, akkor a készpénzes számla kiállítása szintén nem gépi nyugtaadás helyett történik, hanem jogszabályi, kötelező előírás, így nem kell adatot szolgáltatni ezekről a számlákról sem.

Ha megnézzük a fenti eseteket, röviden azt lehet tehát elmondani, hogy amennyiben átutalásos a számla, vagy készpénzes ugyan, de az nem gépi nyugta helyett lett kiállítva, akkor nem kell adatot szolgáltatnunk.

Az adatszolgáltatás tartalma és szabályai

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet fent már említett 9/C §-a kimondja továbbá azt is, hogy:

„[…]az adóalany […] az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.”

A kapcsolódó nyomtatvány neve: PTGSZLAH, amiről azt is tudni kell, hogy amennyiben nem történt olyan számlakibocsátás az adott hónapban, amiről adatot kell szolgáltatni, akkor azt beadni nem kell (köznapi nyelven: nem kell „nullás” bevallást beadni!).

Remélem a fenti összefoglaló és példák segítettek eligazodni e jogszabályi terület cseppet sem egyszerűen értelmezhető részében és egyértelművé vált, mely számlák azok, amelyeket bele kell tennünk az esetleges adatszolgáltatásba és melyek azok, amelyek kimaradnak abból.

A cikk szerzője Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATO Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.


forrás: https://ado.hu/


Használt pénztárgépek érkeztek

Ön sem szeretne sokat invesztálni pénztárgépbe? Olcsó pénztárgépet keres? A mai nap nagy mennyiségű használt CashCube light pénztárgép érkezett hozzánk, melyet garanciával felújítva értékesítünk! A használt pénztárgép ára 80.000 Ft + ÁFA (bruttó 101.600 Ft).

Az ár nem tartalmazza a beüzemelési költséget, melynek összege 10.000 Ft + ÁFA (12.700 Ft)

Várjuk szíves megrendelésüket!

CashCube Light online pénztárgép 4 év garanciával!

Vásároljon CashCube light online pénztárgépet, és biztos lehet abban, hogy nem kell sokat költenie a jövőben a pénztárgépének javítására. Bizonyára hallott már róla, hogy az online pénztárgépek szervizelése nem olcsó. Most azonban hátradőlhet! Önnek négy évig nem kell szervizelésre költenie.

CashCube Light online pénztárgép

- 1 év garanciával: 109.900 Ft + ÁFA
- 2 év garanciával: 119.900 Ft + ÁFA 
- 3 év garanciával: 129.900 Ft + ÁFA 
- 4 év garanciával: 139.900 Ft + ÁFA

+ üzembehelyezési költség: 10.000 Ft + ÁFA

CashCube light pénztárgépek javítsa 24 órás határidővel!

Ön is hallotta, hogy sok pénztárgép javítása akár hónapokig is eltarthat? A pénztárgép javításának idejére több tízezer forintba kerül a nyugta költsége, ráadásul sok vásárló elfordul Öntől, mert a sorbaállást nem győzik kivárni! Ne dőljön be, ha a szerviz azt mondja, hogy a javítás hosszú idő! Minden szerződött partnerünknek vállaljuk Cashcube light pénztárgépek 24 órán belüli javítását! (kivéve beázott, összetört pénztárgépek)

+36 30 984 64 05

Átszemélyesíthető pénztárgép? Létezik!

Hosszú távra szerete pénztárgépet vásárolni? Ne kockáztasson, válassza a CashCube light, mini online pénztárgépet, ami először kapott engedélyt az új rendeletnek megfelelően, ezáltal bátran vásárolhatják Taxisok, Műkörmösök, Autószerelők, tehát a teljes kiterjesztett kör. Ha Ön az új pénztárgép használatra kiterjesztett körhöz tartozik kizárólag ez a pénztárgép jeleneg a megfelelő!

A CashCube Mini pénztárgép rendelkezik beépített GPS-el, így mozgó árusításra kizárólag ez a pénztárgép lesz megfelelő!

VIGYÁZZON!

2017.01.01.-től kizárólag új rendeletnek megfelelő pénztárgépet vásárolhat! Most akciós áron lehet az Öné! +36-30-984-64-05 vagy +36-1-704-00-00

Használt online pénztárgépek 70.000 Ft + ÁFA

Ha jó minőségű, felújított, keveset használt pénztárgépet szeretne tudjuk a megoldást! Válasszon használt pénztárgépeink közül, és akár 20 perc alatt az Öné lehet bármelyik raktáron lévő használt pénztárgépünk.

Kínált tipusok:
- Novatek-F pénztárgép
- CashCube Light pénztárgép
- Datecs DP-25 pénztárgép

A pénztárgép ára nem tartalmazza a beüzemelés költségét, ami 10.000 Ft + ÁFA.

Aktuális készletről érdeklődjön telefonon! +36 30 984 64 05

 






Legújabb pénztárgépes hírek

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!

2019.06.24

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A pénztárgép használatára kötelezettek köre

A pénztárgép által kibocsátott bizonylatok gépi nyugtának minősülnek. Ez pedig azt jelenti, hogy aki gépi nyugtaadásra kötelezett, az nem adhat kézi nyugtát (nyugtatömbből). A 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 1. melléklete sorolja fel azon tevékenységi köröket, amelyek végzése pénztárgép használathoz kötött, tehát e tevékenységek végzésére vonatkozóan gépi nyugtaadási kötelezettség áll fenn. Ezek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Mikor kell nyugtát adnunk?

Az Áfa törvény (2007.évi CXXVII. törvény) 166. §-a két esetet említ a nyugta kibocsátással kapcsolatban. Vizsgáljuk meg ezeket! E szakasz egyrészt kimondja, hogy:

  • abban az esetben, ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert az ellenérték adóval növelt összegét a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel téríti meg a teljesítésig és számlát nem kér, akkor az adóalany köteles számla helyett nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (Áfa tv. 166. § (1) bekezdése)

De ez a szakasz azt is kimondja, hogy:

  • Az adóalany mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól, amennyiben nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodik (Áfa tv. 166. § (2) bekezdése)

A fentiekből látjuk, hogy – mint minden jogszabályi értelmezésnél – minden szóra figyelni kell, mert a megfelelő értelmezés esetén tudunk jogkövető magatartást folytatni.

Leegyszerűsítve: az első eset arról szól, hogy amennyiben a partner pl. készpénzben kifizeti a teljes összeget és számla kibocsátására vagyunk kötelezettek, de a partner nem kér számlát, úgy nyugtát kell kiállítanunk neki számla helyett. Kérdés csak az: milyen nyugtát? Tömbből kitéphető kézi nyugtát adjunk vagy pénztárgépből származó gépi nyugtát kell kibocsátanunk? A cikk első részében megtaláljuk, mely esetekben kötelező a pénztárgép használata és emiatt a gépi nyugtaadás. Amennyiben tehát gépi nyugtaadásra vagyunk kötelezettek, akkor gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Amennyiben ebben a listában nem találjuk az általunk végzett tevékenységi kört, úgy kézi nyugta is megfelel.

A második esetben viszont arról van szó, hogy amikor a jogszabály nem írja elő alapvetően a számla kiállítási kötelezettséget, viszont gépi nyugtát kötelező az ügylet során kibocsátanunk, dönthetünk úgy is, hogy a gépi nyugta helyett mégiscsak számlát adunk a partnernek. (Ilyen esetben viszont fontos, hogy egyéb feltételeknek is megfeleljünk, hiszen a számla kiállításnak az is feltétele, hogy a vevő nevét és címét is ismerjük, mivel az Áfa tv. 169. §-a alapján kötelező feltüntetni ezeket az adatokat a számlán. Gyakorlati probléma tehát, hogy amennyiben a vevő nem adja meg a nevét és/vagy a címét, úgy nem tudunk számlát kibocsátani neki, emiatt pedig vagy gépi nyugtát kell adnunk, vagy ha nincs pénztárgépünk, de számlát sem tudunk kibocsátani, mert nem ismerjük a vevő adatait, akkor előfordulhat az is, hogy nem tudjuk kiszolgálni a vevőnket.)

Melyik számlákról kell tehát adatot szolgáltatnunk?

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet 9/C §-a alapján akkor kell adatot szolgáltatnunk a kibocsátott számlákról, ha azt az előbb említett:

  • első esetben a tevékenységünk eleve a gépi nyugtaadásra kötelez minket, a partner pedig nem kér számlát, mi viszont nem tudunk (vagy nem akarunk) gépi nyugtát kibocsátani és emiatt állítunk ki számlát, valamint
  • második esetben, amikor is úgy döntünk, hogy eleve gépi nyugtát kellene kiállítanunk, de azt nem tudunk vagy nem akarunk kibocsátani. (Ez akkor esik meg a leggyakrabban, amikor egyáltalán nem üzemeltetünk pénztárgépet, hanem készpénzes fizetés esetén minden gépi nyugta helyett számlát állítunk ki a partnerünknek.)

Hogy könnyebben lehessen értelmezni a különbséget, nézzünk egy példát:

A TEÁOR’08 alapján a 47.21-es tevékenységi körbe tartozik a zöldség, gyümölcs kiskereskedelme. Ha megnézzük a pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi köröket (ld. a cikk elején), láthatjuk, hogy a 47.2-es tevékenységi kör minden eleme pénztárgép köteles. Tehát amennyiben bejön valaki a boltba és vesz egy kilogramm almát, amit készpénzben ki is fizet, úgy gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Ha nincs pénztárgépünk, akkor a vevőnek számlát kell kibocsátanunk. Ez esetben a számla kibocsátása gépi nyugtaadás helyett történik, tehát a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesítenünk.

Amennyiben ugyanazt az almát kivisszük a piacra és ott áruljuk, akkor már a 47.81-es körbe tartozó tevékenységet végezzük, ami – mint azt fent is láthatjuk – nem tartozik a gépi nyugtaadási kötelezettség körébe. Ezért ez esetben adhatunk a vevőnknek kézi nyugtát is egy nyugtatömbből. Viszont előfordulhat, hogy a vevő számlát kér az almáról. Ez esetben ennek a számlának az adattartalmát azért nem kell jelentenünk a NAV felé, mert a számla kibocsátása nem gépi nyugtaadás helyett történt.

A fenti példa remélem jól szemlélteti a különbséget és könnyebben érthetővé teszi a jogszabályi előírásokat.

Melyik számlákról nem kell adatot szolgáltatnunk?

A fentiekből egyértelműen következik, hogy amennyiben nincs gépi nyugtaadási kötelezettségünk, abban az esetben adatszolgáltatási kötelezettségünk sem fordulhat elő. Vegyünk néhány esetet, ami ebbe a körbe tartozik:

Az egyik: az átutalásos számlák köre. Ugyanis átutalás esetén az Áfa törvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy számlát kell kiállítanunk a partner felé az ügyletről. A számla kiállítása kötelező ebben az esetben. Mivel átutalás esetén nem gépi nyugtaadás helyett történik a számla kibocsátása, hanem az jogszabályi kötelezettség, úgy egyértelmű, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség sem áll fenn ezekre a számlákra vonatkozóan.

Egy másik eset, amikor nem kell adatot szolgáltatnunk: az a készpénzes számlák azon köre, melyek azért lettek kiállítva, mert fennáll az előzőekben már többször említett első eset (azaz készpénzes fizetés történik a teljesítés napján, az ellenértéket teljes egészében megtérítik), de a vevő kéri a számla kibocsátását az adóalanytól. Mivel ebben az esetben sem gépi nyugtaadás helyett történt a számla kiállítása, hanem azért, mert a vevő számla kiállítását kérte, nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségünk a vonatkozó számla tekintetében.

Előfordul az is, hogy készpénzben fizetnek nekünk előleget. Amennyiben az előleget fizető fél egy másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, vagy egy olyan személy, aki nem tartozik ebbe a körbe, de az előleg áfával növelt értéke meghaladja a 900 ezer Ft-nak megfelelő forintösszeget, akkor a jogszabály (Áfa tv. 159.§ (2) bekezdés b) pont) kötelezően előírja a számla kiállítását. Ez esetben amennyiben készpénzben fizetik az előleget, akkor a készpénzes számla kiállítása szintén nem gépi nyugtaadás helyett történik, hanem jogszabályi, kötelező előírás, így nem kell adatot szolgáltatni ezekről a számlákról sem.

Ha megnézzük a fenti eseteket, röviden azt lehet tehát elmondani, hogy amennyiben átutalásos a számla, vagy készpénzes ugyan, de az nem gépi nyugta helyett lett kiállítva, akkor nem kell adatot szolgáltatnunk.

Az adatszolgáltatás tartalma és szabályai

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet fent már említett 9/C §-a kimondja továbbá azt is, hogy:

„[…]az adóalany […] az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.”

A kapcsolódó nyomtatvány neve: PTGSZLAH, amiről azt is tudni kell, hogy amennyiben nem történt olyan számlakibocsátás az adott hónapban, amiről adatot kell szolgáltatni, akkor azt beadni nem kell (köznapi nyelven: nem kell „nullás” bevallást beadni!).

Remélem a fenti összefoglaló és példák segítettek eligazodni e jogszabályi terület cseppet sem egyszerűen értelmezhető részében és egyértelművé vált, mely számlák azok, amelyeket bele kell tennünk az esetleges adatszolgáltatásba és melyek azok, amelyek kimaradnak abból.

A cikk szerzője Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATO Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.


forrás: https://ado.hu/


Legújabb pénztárgépes hírek

Ötszázmilliárd fölötti nyereséget jelentett a költségvetésnek az áfacsalások visszaszorulása

2019.06.19

Az egyik legkönnyebben elcsalható adófajta a forgalmi adó, a legtöbb országban ennek felderítése viszi el az adóhatóság legtöbb energiáját. Az Orbán-kormányok ebben sikert értek el az elmúlt években, a G7 portál számításai szerint közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010-hez képest – írja az mfor.hu.


Ezt persze számos intézkedés segítette, mint az online pénztárgépek bevezetése, ami által azonnal adatokhoz jut az adóhivatal, vagy a közúti áruforgalom nyomon kövezését szolgáló EKÁER alkalmazása.

A portál számításai szerint annyira hatékonyak voltak ezek az intézkedések, hogy 2018-ban már a büdzsé bevételének a 3,6 százalékát biztosították a gazdaság fehéredéséből származó adóforintok. Ami azt jelenti, hogy 2012-höz képest tavaly már 524 milliárdos pluszban zárt a költségvetés, ennyi volt a nyereség.

Ennek azért volt hátulütője is, az online pénztárgépek ugyanis pont azt a vállalkozói kört – a magyar tulajdonban lévő kisboltokat – gyengítették meg, amelyek felemelése kormányzati cél volt. Ugyanis ebben a körben inkább volt jellemző, hogy egyes tételeket nem ütöttek be a pénztárgépbe.

A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a rabló-pandúr játék soha nem ér véget, a csalók újabb trükkökhöz folyamodnak, a portál be is mutat ezek közül párat a cikkben.

Úton az áfarendszer igazságossága felé
Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék. Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.

Újabb egy év haladékot ad a kormány az online pénztárgép alkalmazására
Újabb egy év haladékot ad a kormány az online pénztárgép alkalmazására
És nem kell bíbelődni a vámtarifaszámok karaktereivel sem az értékesítések beazonosításakor. (mfor.hu)









 
PénztárgépNagyker.hu +36 30 984 64 05
1093 Budapest, Közraktár utca 22.
+36 30 984 64 05
info@penztargepnagyker.hu
1093 Budapest,
Közraktár utca 22
+36 30 984 64 05
2019-10-18 10:22
a mai nap Lukács napja van.
Kezdőoldal
Pénztárgép
Mérleg
Bérlés
Részlet
Kapcsolat
Hírek
HELP/SOS
Rendelés