Elektronikus fizetés a boltokban: halasztást kérhetnek a kereskedők

2020.11.24

Jövő év elejétől minden online pénztárgép mellé elektronikus fizetési megoldást kellene biztosítani, azonban könnyen lehet, hogy a koronavírus miatt nehéz helyzetben lévő kereskedők a szabályozás elhalasztásáért lobbiznak majd – írja a Magyar Nemzet.

„Manapság sajnos nem az a legnagyobb gondja a hazai online pénztárgépet használó kereskedőknek, hogy jövő év január 1-jétől hogyan biztosítják majd a vevőiknek az elektronikus fizetés lehetőségét. Sokkal égetőbb kérdés számukra, hogy a közeljövőben lesz-e mit és kinek számlázni, és egyáltalán ki tudnak-e nyitni” – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke.

Antalffy Gábor kijelentette azt is: Amennyiben a járvány alakulása miatt esetleg a következő időszakban a plázák és a kisebb boltok korlátozott nyitvatartásra vagy bezárásra kényszerülnének, testületileg kezdeményezni fogják a január 1-jei határidő módosítását.

Jövő év elejétől az online pénztárgépek mellé elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítania kell mintegy 40-60 ezer kereskedőnek, akinél eddig csak készpénzes fizetésre volt lehetőség. A kötelezettséget már nem csak kártyás fizetéssel teljesíthetik, hanem jó alternatívát jelenthet számukra egy azonnali fizetési rendszerre épülő megoldás is. Az elektronikus fizetési piacot a lépés minden bizonnyal jelentősen felpörgethetné, hiszen januártól kezdve, ha valaki egy fillér készpénz nélkül indul el, de van kártyája, bankszámlája, biztos lehet benne, hogy elektronikusan fizethet a boltokban.


Újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentettek be: minden bankszámlás érintett

2020.11.24

Számos ügyet lehet majd elektronikusan intézni, és mindenhol lehet majd készpénz nélkül fizetni, ahol van online pénztárgép, a banki és földhivatali ügyintézés egyszerűsödik, az értékbecslés és a közjegyző olcsóbb lesz - ígérte Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hat pontot fogadott el a gazdaságvédelmi operatív törzs - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán. Az intézkedéseket a Magyar Bankszövetséggel együttműködve hozták meg.

Elfogadták, hogy ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, lehetőség nyílik az elektronikus fizetésre is. Ez mintegy 50-60 ezer elfogadóhelyet jelent, és jelentősen, több tízmilliárd forinttal csökkenti éves szinten a készpénzhasználatot. Ez az intézkedés teljesen szembemegy azzal, amit a Magyar Nemzet írt ma, hogy a kiskereskedők az elektronikus fizetés kötelezővé tételének január 1-től történő elhalasztását kérnék a járványra hivatkozva.

Az elektronikus banki ügyintézést kiterjesztik, egyszerűbb lesz a pénzügyek intézése, akár évente 2 millióval is csökkenhet a személyes banki ügyintézések száma. A földhivatalokba is be lehet majd nyújtani elektronikusan iratokat, ezzel évente 130 ezer ügyben egyszerűsödhet az eljárás. Ide tartoznak majd az ingatlanszerzéssel és a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyek. Széles körben válik majd elérhetővé az ingyenes értékbecslés az ingatlanoknál, az ügyek egyharmadában egy adatbázis alapján is el tudnák ezt végezni a bankok, ami az ügyfeleknek 30-50 ezer forint megtakarítást jelenthetne.

A közjegyzői munka is felgyorsul és egyszerűsödik ingatlanügyekben, ez évente 60 ezer ügyfélnek jelent több tízezer forintos megtakarítást. A digitális dokumentumkezelés bevezetésére a 6,5 millió bankszámlával rendelkező ügyfél miatt van szükség - mondta Varga.

Forrás: Napi.hu


Döntöttek Varga Mihályék: egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban intézhetjük az ügyeinket

2020.11.24

A Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével ma délelőtt ülesező gazdaságvédelmi operatív törzs megerősítette, hogy 2021. január 1-jétől az online pénztárgépeket üzemeltetők kötelesek lehetővé tenni az elektronikus fizetést. Dacára annak, hogy a járványhelyzetre hivatkozva annak elhalasztását kérte a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ).

A pénzügyek intézését könnyítő javaslatokról tárgyalt a gazdaságvédelmi operatív törzs – közölte Varga Mihály a mai ülésről a Facebook-oldalára feltett videóüzenetében. A Magyar Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium javaslataira építve 6 pontot fogadtak el, amelyek mindegyike egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az ügyintézést.

Varga Mihály kijelentette, hogy a gazdaságvédelmi operatív törzs eddig megvalósult 44 intézkedéséhez hasonlóan a fentieket is rövid időn belül bevezetik, hogy mégis mikor, azt nem részletezte.

A meghozott intézkedések a következők:

  1. Ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, lehetővé válik az elektronikus fizetés is. Ez Varga Mihály szerint további 50-60 ezer új elfogadóhelyet jelent és több tízmilliárd forinttal csökkenti a készpénzhasználatot.
  2. Az elektronikus banki ügyintézés kiterjesztésével a vállalkozásoknak és a lakosságnak is egyszerűbb lesz a pénzügyek intézése. Akár évi 2 millióval is csökkenhet a személyes ügyintézések száma – mondta a pénzügyminiszter.
  3. A földhivatalokba elektronikusan benyújtható iratokkal évente 130 ezer ügyben egyszerűsödik az eljárás Varga Mihály szerint. Ide tartoznak például az ingatlanszerzéssel vagy a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyek.
  4. Széles körben válhat díjmentessé az ingatlanok értékbecslése is, ezt a jövőben a számítások szerint az ügyek egyharmadában egy erre a célra létrehozott adatbázis alapján végeznék el a bankok. Egy-egy ügyfél így 30-50 ezer forintos megtakarítást érhet el – prognosztizálta a pénzügyminiszter.
  5. Az ingatlanügyekben a közjegyzői közreműködés is felgyorsul és egyszerűsödik. Ez Varga Mihály szerint évente 60-70 ezer ügyfélnek jelent majd több tízezer forintos megtakarítást.
  6. A digitális dokumentumkezelés bevezetésére pedig a 6,5 millió bankszámlával rendelkező magyar nagyobb biztonsága érdekében van szükség – vélte a pénzügyi tárca vezetője.
Forrás: privatbankar.hu

A járvány miatt fejlesztik az elektronikus ügyintézést

2020.11.24

A készpénzforgalom további csökkentéséről és az elektronikus ügyintézés fejlesztéséről határozott a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs.

— A Törzs támogatta és megerősítette, hogy ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, ott lehetőség lesz az elektronikus fizetésre is. Ez további ötven-hatvanezer új helyet jelent, és több tízmilliárd forinttal csökkenti a készpénzhasználatot – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az elektronikus fizetési ehetőségek elterjedése természetes velejárója a modern gazdaságnak, ez egy olyan trend, amit Magyarország sem tud elkerülni, mondta el az Euronewsnak Pogátsa Zoltán közgazdász.

— Vannak olyan országok, ahol gyakorlatilag már készpénzmentesen történik a kereskedelem és a gazdaság egésze. Tehát ez egy elérhető cél, és ebből a szempontból Magyarország egyébként le volt maradva, és az adatkezelés, dokumentumkezelés, e-kormányzás szempontjából is. Tehát bőven van még mit behozni – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász.

A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs döntése értelmében ezentúl a bankokban és a földhivatalokban is egyre több ügyel lehet majd elintézni elektronikusan.

Forrás: hu.euronews.hu


Kutatás az elektronikus fizetés helyzetéről a COVID-19 világjárvány alatt

2020.11.21

Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről. A Szövetség ezúttal megyeszékhely-szintű városi felmérés keretében mérte fel a magyar lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteit, preferenciáit és igényeit a koronavírus okozta megváltozott helyzetben.

A 2020. szeptember-októberi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben a pandémia okozta rendkívüli helyzetben.

A fogyasztói szokások kutatásából egyértelműen kiderült, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb számban használ korszerű infokommunikációs eszközöket, ezen eszközökön pedig egyre többen vesznek igénybe elektronikus fizetési szolgáltatásokat.

A korábbi kutatások eredményeivel összevetve látható, hogy továbbra is a készpénz a leginkább használt fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a különböző készpénzkímélő fizetési megoldások volumene.

A fogyasztói szokások elemzéséből kiderült, hogy a prepaid kártyákra épülő szolgáltatásokban továbbra sincs robbanásszerű növekedés, ugyanakkor a mobilfizetési megoldások népszerűsége növekszik.

Az elektronikus fizetési szolgáltatásokban egyre népszerűbbek a QR-kód alapú megoldások a felhasználók körében, ugyanakkor a felhasználók már figyelnek a szolgáltatások árára is, és ez a választási preferenciáikat is befolyásolja.

A kutatás rávilágít arra is, hogy kezdünk egyre tudatosabb felhasználók lenni, illetve egyre jobban figyelünk a pénzügyi tudatosságra való nevelésre is.

„Összességében elmondható, hogy a járványügyi helyzetben egyre nyitottabbak lettek a felhasználók a korszerű digitális szolgáltatásokra és az ezekhez kapcsolódó elektronikus fizetési lehetőségek alkalmazására. Ezek a szolgáltatások segíthetik a gazdaság működésének a fenntartását ebben a pandémiás helyzetben is. A felhasználók nyitottsága egyben lehetőséget is jelenthet a hazai vállalkozásoknak, hogy korszerű, innovatív és versenyképes megoldásokkal jelenjenek meg a piacon, tovább növelve ezzel a gazdaság ellenálló képességét” - nyilatkozta Veres Mihály, az EFISZ elnöke.

Forrás: prim.hu


A kiskereskedők nyakán az e-fizetés

2020.11.17

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása értelmében 2021. január 1-jétől valamennyi online kasszát használó kereskedő köteles lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani a vásárlóinak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatásai szerint tavaly szeptemberben 213 ezer online kassza üzemelt Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanakkor idén június végén 112 ezer kereskedőhelyen 152 ezer bankkártya-elfogadó POS-terminál üzemelt. Így nagyjából 60 ezer online pénztárgép mellett kell megteremteni az elektronikus fizetés lehetőségét januárig.

A jogalkotó célja egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorítása volt. Hiába van hazánkban egy évtizede 9 millió bankkártya forgalomban, a bankkártya-elfogadás a legutóbbi évekig csak azokra a nagy kereskedőkre koncentrálódott, ahol sokan vásároltak, a POS-készülékek száma csak 2016-ban lépte át a 100 ezret.

Az elmúlt években kormányzati program indult a bankkártya-elfogadás népszerűsítésére, az újabb áttöréshez azonban a koronavírus-járvány kellett, amely alapvetően módosította a fogyasztói szokásokat, s előtérbe került a biztonság a fizetésforgalom terén is.

A pandémiás helyzetben az emberek egyre gyakrabban használják vásárlásra a plasztikjaikat. Az online pénztárgépes adatok azt mutatják, hogy augusztusig a készpénzes vásárlások darabszáma 36, értékük 23 százalékkal esett vissza (amiben természetesen a járvány miatti boltzárások is nagyban közrejátszanak). Eközben a kártyás vásárlások száma csak 10 százalékkal csökkent, az így elköltött összeg pedig 3 százalékkal még emelkedni is tudott éves összevetésben.

Az e-fizetés elterjedése előtt álló akadályok közül ma már lényegében csak az a korábbi vélekedés áll, amely szerint az elektronikus (bankkártyás) fizetés drága mulatság. Ám az elmúlt években a már említett kormányzati program révén a legkisebb kereskedőknek is elérhetővé vált, hogy akár 1 százalék alatti költséggel telepítsenek bankkártya-elfogadó terminált, az MNB statisztikái szerint az a kereskedő, aki napi 10-12 ezer forint értékű bankkártyás forgalmat tud realizálni, átlagosan 1,5 százalékos költség mellett tud szolgáltató partnert találni.

Sokaknak persze a fenti díj is magasnak tűnhet, ám a költségeket érdemes azok kereskedelemre és bevételre gyakorolt hatásával együtt vizsgálni. Ma már a vállalkozások a közterheiket (például adó- és járulékfizetésüket) csak elektronikusan fizethetik, s a cégek közötti kereskedelemben az immár értékhatár nélküli online számlázás húzza magával az e-fizetés elterjedését. A bevételi oldalon az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknél az év első nyolc hónapjában a készpénzes fizetés átlagértéke 2762 forint volt, miközben bankkártyával ennek több mint kétszeresét, 6354 forintot költöttek a vásárlók. Számos kutatás azt mutatja, hogy az ügyfelek 15-20 százalékkal többet költenek a kereskedőknél, ha nem kell figyelemmel lenniük arra, mennyi készpénz lapul a tárcájukban. Ezt hívják impulzusvásárlásnak, amelynek forgalomnövelő hatásával szemben a már említett 1-1,5 százalékos költség hatékony befektetésnek bizonyul, arról nem is beszélve, hogy a kártyaelfogadás költségeiben egyéb banki költségek is benne vannak.

A technika fejlődésével a bankkártya-elfogadás infrastrukturális háttere is egyre olcsóbb lesz: azt már-már megszoktuk, hogy plasztik helyett sokan a mobiltelefonjukba digitalizált bankkártyájukkal fizetnek, ám az okostelefonok egy applikáció segítségével arra is alkalmasak, hogy bankkártya-elfogadóvá váljanak.

Ráadásul az e-fizetésen ma már nem csak a bankkártyás fizetést értjük. Hazánkban a világon elsőként 2020 márciusától valamennyi pénzintézet köteles biztosítani az azonnali átutalást, ezáltal a hét minden napján, 24 órában, maximum 5 másodpercen belül teljesülnek a 10 millió forint alatti átutalások. Ezzel a sebességgel már a kereskedelmi egységekben való fizetésre is alkalmas a megoldás. A hozzá kapcsolt kényelmi szolgáltatások azt is lehetővé teszik, hogy a fizető félnek ne kelljen az eladó hosszú bankszámlaszámát bepötyögnie, ezt egy QR-kód megadásával a bankja által biztosított felületen lehet abszolválni, illetve arra is van mód, hogy a kereskedő másodlagos azonosítót rögzítsen, így az átutalás fogadóját a mobilszáma, e-mail-címe vagy – kereskedők esetén ez is jól jöhet – adószáma alapján azonosíthatja a bank. Az azonnali átutalással ősztől az is lehetséges, hogy a befizetendő összeget a kereskedő „kérje el” a vevőjétől: a fizetési kérelemmel pillanatok alatt megtörténhet a fizetés, a kereskedő pedig biztos lehet benne, hogy pontosan a számla végösszegét fizette ki a tranzakciót jóváhagyó vevője.

A következő hetekben tehát a kereskedőknek tájékozódniuk és az általuk választott e-fizetési módra szerződniük is kell az érintett szolgáltatóval.

Forrás: vg.hu


Zöld utat kapott a bankkártyás fizetés idei nagy újítása

2020.11.16

Jövőre is megmaradhat az érintéses kártyás fizetéseknél a 15 ezer forintos PIN-kód nélküli értékhatár, miután a kártyatársaságok és a pénzintézetek is támogatják a megemelt limit fenntartását a törvényi határidő lejárta után is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A tájékoztatásuk szerint a koronavírus-járvány tavaszi időszaka alatt megemelt értékhatárral az érintéses tranzakciók csaknem 90 százalékánál lehet PIN-kód megadása nélkül fizetni, az arány mintegy 28 százalékponttal magasabb, mint a korábbi, 5 ezer forintos értékhatárnál.

A jegybanki információk alapján a visszaélések aránya nem nőtt az értékhatár emelésével, ezért az MNB úgy látja, hogy a járványhelyzetben a fizikai érintkezés kockázatainak csökkentésére irányuló sikeres intézkedés hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet az elektronikus pénzforgalomra, így indokolt annak a fenntartása.

Mivel a törvény csak 2020. december 31-ig határozza meg a 15 ezer forintos értékhatár kötelező alkalmazását, ezt követően a korábbi gyakorlatnak megfelelően a kártyatársaságok a pénzforgalmi szolgáltatókkal egyeztetve elvileg szabadon állapíthatják meg a limit nagyságát - írták. Az MNB ezért megkereste a kártyatársaságokat, illetve a Magyar Bankszövetséget az álláspontok feltérképezésére. Miután a 15 ezres limit szinten tartásával a szektor szereplői is egyetértettek, így nem várható annak visszaállítása 2020. december 31-et követően sem.

Forrás: infostart.hu


Itt a bizonyíték: bámulatosan működik a magyar gazdasági csodafegyver

2020.11.15

A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek kedvező hatása egyértelmű - derül ki a legutóbbi, 2019-es adatok vizsgálatából. Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések hatására már 20 százalék közelébe emelkedett az effektív áfakulcs. A gazdaságfehérítés érdekében 2013 óta sorozatban hozott intézkedések, vagyis a magyar gazdasági csodafegyver pedig sok gazdasági szereplő számára hoz látványos előnyöket.

Hatodik éve töretlenül tart a magyar gazdaság fehéredése - derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben megjelent költségvetési jelentésekből, amely külön fejezetet szentel a forgalmi adók elkerülésének csökkentésére tett főbb lépéseknek és azok eredményeinek. A jegybanki szakértők emlékeztetnek arra, hogy az adóelkerülés csökkentése a gazdaság minden szabálykövető szereplője számára közvetlen és közvetett előnyökkel jár.

A költségvetési egyenleg javulása, illetve változatlan egyenleg melletti adókulcs-csökkentésen túl, az adóelkerülés mérséklésével igazságosabbá válik a verseny, ami kedvezőbb az egész gazdaságnak. A tőke és a munkaerő a valóban versenyképes, a szabályok betartása mellett is eredményesen működő vállalkozásokhoz áramlik. Emellett az adók be nem fizetése gyakran együtt jár a munkavállalói jogok megsértésével is: az alkalmazottaknak esetleg nem jár betegszabadság, a vállalatok nem, vagy csak részben fizetnek egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot, miközben az állam által biztosított szolgáltatásokat igénybe veszik. Végül nemzetgazdasági szempontból fontos az is, hogy az adóelkerülés torzítja a statisztikákat, amelyek a gazdaságpolitikai döntések megalapozásául szolgálnak - sorolják a közgazdászok.

A jegybanki szakértők egészen 2013-ig mennek vissza, az első és nagy hatású intézkedés ugyanis az online pénztárgépek bevezetése volt. A hatóságok célja az OPG bevezetésével a számla nélküli eladások visszaszorítása, illetve az adóhatóság ellenőrzési és kiválasztási folyamatának támogatása volt. A bevezetés első ütemében a készülékek üzembehelyezésére 2013 és 2014 szeptembere között került sor folyamatosan. Az intézkedés eredményeképpen nagyjából 100 ezer cég közel 200 ezer online pénztárgépet helyezett üzembe. A vállalatok 70 százaléka egy online pénztárgépet vásárolt, de több mint négyezer olyan cég volt, amelyik ötnél több kasszát cserélt le. Az online pénztárgépekben regisztrált forgalom 83 százaléka a kiskereskedelemhez vagy a vendéglátóiparhoz (szálláshely-szolgálatás és vendéglátás) köthető. Az első hullám sikerei alapján az online pénztárgépek kötelező használatát 2017. január 1-től kiterjesztették a taxis személyszállítási, gépjárműalkatrészkiskereskedelmi, javítási ágazatokra és további szolgáltatói tevékenységekre is.

Az online pénztárgépek bevezetésén túl az adóelkerülés visszaszorítását segítette a 2015 elején bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), amelynek segítségével nyomon követhetővé vált az árucikkek valós útja és ezáltal megelőzhetővé válnak a közúti fuvarozással és áruforgalommal kapcsolatos áfacsalások is - idézik fel a jegybank szakértői.

A harmadik, jelentős eredményeket hozó lépés volt az Online Számla Rendszer bevezetése 2018-ban. A jogszabály 2018. július 1-jétől tette kötelezővé az online adatszolgáltatást a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról. 2020. július 1-től az Online Számla rendszere kiterjesztésre került a 100 ezer forint alatti áfatartalommal rendelkező tranzakciókra is, 2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kiállított számlákat is látni fogja a NAV. A lépések eredményeként 2021-től az adóhatóságnak lehetősége nyílik – az e-szja-hoz hasonlóan – az áfabevallások elektronikus kiajánlására, ezzel csökkentve a cégek adatszolgáltatási terheit.

Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések eredményeként az áfarés mértéke hazánkban 2013 2019 között az EU-s átlag alá, 14,5 százalékponttal csökkent - állapítják meg az MNB elemzői. Az áfa esetében jelentkező adóelkerülés leggyakoribb mérőszáma megmutatja a gazdasági folyamatok alapján elméletileg fennálló áfakötelezettség és a ténylegesen beszedett áfa-bevétel különbségét. Az Európai Bizottság szeptemberben megjelent legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy 2018-ban Magyarország az EU s országok közül a legnagyobb mértékű gazdaságfehéredést érte el előző évhez képest. Az előzetes becslések szerint 2019 végére Magyarországon 6,6 százalékra csökkent az áfarés mértéke, mellyel a magyar mutató értéke 4 százalékponttal kedvezőbb az EU átlagnál, és 6 százalékponttal a visegrádi országok átlagánál.

A jegybank szakértői ugyanakkor nemcsak az áfarést használják a gazdaságfehérítés fontos mutatójaként, hanem az effektív áfakulcsot. Ez pedig szintén egyértelműen jelzi a bevételek emelkedését. Az MNB közgazdászai azt írják: az effektív áfakulcs azt mutatja meg, hogy a ténylegesen beszedett áfa hogyan viszonyul az elméletileg elérhető adóalaphoz. A mutató akkor emelkedik, ha nő a hivatalos áfakulcs, illetve, ha az adóbeszedés hatékonysága valamilyen intézkedés hatására javul.

A mutató 2013 és 2015 közötti számottevő emelkedése az áfakulcs változtatása nélkül következett be, tehát alapvetően az online pénztárgépek bevezetéséhez köthető. Az effektív kulcs enyhén csökkent 2016 2017-ben az áfa célzott – új ingatlanra, néhány alapvető élelmiszerre és szolgáltatásra vonatkozó – csökkentésének következményeképp.

Forrás: portfolio.hu


Kiborulhatnak a könyvelők az elviteles ételekre belengetett 5 százalékos áfa miatt

2020.11.13

Szerda éjjel rendeletben szabályozták a home office-t, ma reggel pedig egy rádióműsorban jelentették be, hogy öt százalékra csökken az elviteles és házhozszállított ételek áfája. Az alkalmazással lehetnek gondok.

A Niveus Consulting Group jogi partnere, Fischer Ádám szerint a home office szabályozására született rendelet rendkívül egyszerűen és praktikusan kezeli az ismert problémát: lehetővé teszi az eltérést a Munka Törvénykönyvében eddig is szereplő távmunka-szabályozástól. Az Mt. szerinti távmunka ugyanis eredetileg csak arra vonatkozik, ha valaki kizárólag otthonról végzi a munkáját, a részben irodai, részben otthoni munkavégzés elvileg nem tartozik a hatálya alá. A rendelet, amely a veszélyhelyzet fennállása idején hatályos, lehetővé teszi az említett szabálytól való eltérést, azaz a cégek és munkavállalóik úgy is megállapodhatnak, hogy a távmunka szabályait akkor is alkalmazzák, haa munkavállaló nem kizárólag otthonról végzi a munkáját.

Ami még fontosabb, hogy lehetővé tették a cégeknek a home office adómentes támogatását havi szinten a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig (16 100 forintig). A szakértő azonban úgy véli, problémát jelenthet, hogy a rendelet szerint „a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak” részére nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és csak írásban lehet módosítani, ezért a támogatás nyújtásához mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban is sor kerüljön a munkaszerződés módosítására, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét.

Szintén kérdés, hogy milyen időszakra adható a támogatás, mivel hónap közepén lépett hatályba a rendelet, konkrétan csütörtökön. A rendelet semmilyen átmeneti rendelkezést nem tartalmaz, ezért álláspontjuk szerint a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg akár a teljes novemberi hónap vonatkozásában kimeríthető, tehát a hátralévő két hétre is ekkora összeg adható adómentesen. Itt nagy szükség lenne egy kormányzati vagy adóhatósági útmutatásra.

Az elviteles és házhoz szállított ételek 5 százalékos áfája

Még nem jelent meg az erre vonatkozó rendelet, így itt csak a bejelentésre tudunk hagyatkozni, ami üdvözlendő, de a nehéz helyzetbe került éttermeket segítő változásnál is a részletek lesznek az igazán érdekesek.

Fischer Ádám szerint, ha az áfacsökkentés a home office szabályhoz hasonlóan azonnal hatályba lép, az nagyon megnehezítené a november havi könyvelést, teljesen példa nélküli lenne a hónap közepi áfakulcsváltozás. Ugyanígy problémát okozhat majd, ha a veszélyhelyzettel együtt hatályát veszti a kedvezmény, hiszen a veszélyhelyzet vége sem feltétlenül hónap végére fog esni. Ezért azt várják, hogy a kedvezmény december 1-jétől lesz hatályos, és adott esetben a veszélyhelyzetet követően is hatályban marad, például a megszűnés napját magában foglaló hónap végéig. Az áfa esetében (figyelemmel többek között az online pénztárgép alkalmazásának kötelezettségére) ugyanis sokkal nehezebb visszamenőleg bevezetni egy adócsökkentést, bár teljesen ezt sem zárható ki.

A december 1-jei bevezetés – bár a könyvelést jelentősen megkönnyíti – rossz hír lenne a vendéglátósoknak annyiban, hogy a hónap végéig még a 27 százalékos áfakulcsot kellene alkalmazniuk. Kíváncsian várják, hogyan oldja fel a kormány ezt a dilemmát.

Forrás: 24.hu


Új hét, új ellenőrzések – a NAV-osok ide készülnek

2020.11.09

Míg a fővárosban és több megyében a távol-keleti árukat forgalmazó kereskedők, piacok számíthatnak ellenőrzésre, akad olyan megye, ahol a játékkereskedők és a Márton-napi libalakomát hirdető vendéglátóhelyek készülhetnek az adóhivatal munkatásaira. Itt a NAV Adótraffipax listája.

KELET-BUDAPESTA NAV frissített összesítése szerint a fővárosi keleti részében a NAV-osok november 9. és 13. között a távol-keleti árukat értékesítő kereskedőket, piacokat és bevásárlóközpontokat fogják felkeresni. Hogy mit ellenőrznek? A revizorok a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, az online pénztárgépek használatát, illetve az áruk eredetét vizsgálják.

BÁCS-KISKUN MEGYE

 Ahogy már korábban megígérték, nem csak októberben, de novemberben is az autógumi-szerelő vállalkozásokat ellenőrzik. A hatóság emberei a forgalomszámlálást is végezhetnek, valamint az online pénztárgépbe rögzített bevételek alakulását folyamatosan elemzik.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai november 9. és 13. között az online pénztárgépek adatkommunikációját, a nyugta- és számlaadást, valamint az alkalmazottak bejelentésének szabályszerűségét ellenőrzik a kereskedőknél és a vendéglátóhelyeken.

CSONGRÁD-CSANÁD MEGYE

A megyében az adóhatóság munkatársai még októberben Mindszenten és Szegváron ellenőriztek. A tapasztalatok alapján november 9. és 11. között mindkét településen újabb ellenőrzések várhatók – írja az adóhatóság.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
A megyében a NAV emberei egész novemberben a vendéglátóegységeket, valamint az ételrendeléssel és házhozszállítással foglalkozó vállalkozásokat ellenőrzik. Az ellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését és az alkalmazottak bejelentését is. A közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

HAJDÚ-BIHAR MEGYENovember 11-én a megyei építkezéseken ellenőrzi a szabályszerű foglalkoztatást. De mint megjegyzik, a közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

HEVES MEGYEEgész novemberben a mobiltelefon- és játékkereskedő vállalkozásoknál ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az áruk eredetét.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYESzintén egész novemberben a szolgáltató szektorban ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát és a foglalkoztatás szabályszerűségét, de itt is megjegyzik, a közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEA NAV Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2020. november 9. és 13. között a távol-keleti árukat értékesítőket ellenőrzik. Az adóellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, a készpénzkészletet és az alkalmazottak bejelentését. A közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

NÓGRÁD MEGYENovember 9. és 13. között az alábbi területeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:
  • november 9. (hétfő)                    Rétsági járás,
  • november 10. (kedd)                   Balassagyarmati járás,
  • november 11. (szerda)                 Salgótarjáni járás,
  • november 12. (csütörtök)            Pásztói járás,
  • november 13. (péntek)                Szécsényi járás.

A revizorok az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják az autógumi-szerelőknél. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, a napi nyitó pénzkészlet rögzítését, illetőleg a pénztárgép éves felülvizsgálatának elvégeztetését.

Az adóellenőrök a hét valamennyi napján a megye egyéb településein is végezhetnek vizsgálatokat.

Forrás: piacesprofit.hu


CashCube Smart

2020.11.08

Megérkezett a CashCube pénztárgépek legújabb testvére, amely az eddig megszokott minőséget még magasabb szintre emeli. A CashCube Smart pénztárgép raktárkészet kezlő rendszerrel, számlaírással felruházva kimagasló segítsége lesz az üzleti életben. A CashCube Smart pénztárgép működhet egy egyszerű megszokott pénztárgépként is, de olyan újításokat tartalmaz amit eddig még egy pénztárgép sem mondhat el magáról. Rövidesen bevezető áron lehet az Öné, ne maradjon le róla, erre a pénztárgépre érdemes várni.

Januártól kezdődhet a magyarok igazi leválása a készpénzes fizetésről

2020.11.03

Januártól szektortól függetlenül minden online pénztárgépet használó vállalkozásnak kötelező lesz valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítania. Ezzel eljöhet a márciusban indult, kisebb összegű vásárlásokhoz ajánlott, banki átutalással teljesülő azonnali fizetés áttörése is, ha a kereskedőknek és a vásárlóknak is sikerül megugrani a technológiai feltételeket.

A kormány még áprilisban, a járvány első hulláma közepén döntött úgy, hogy 2021. január 1-től minden, online kasszát használó kereskedőnek kötelező legyen a nemzetgazdasági szinten évi mintegy százmilliárd forintba kerülő, ráadásul potenciálisan vírusterjesztő készpénzforgalom visszaszorítása érdekében elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítania. Az átállás 40-60 ezer kereskedőt, szolgáltatót érint országszerte.

Jelenleg mintegy 112 ezer fizikai elfogadóhelyen és mintegy 15 ezer internetes áruházban lehet kártyával is fizetni az országban, de a magyarok továbbra is nagyon szeretik a készpénzt. A jegyban tanulmánya szerint az elektronikus fizetési módok használatának járvány alatti jelentős növekedése ellenére a teljes regisztrált kiskereskedelmi és vendéglátóipari vásárlások háromnegyedét továbbra is készpénzben bonyolította a lakosság.

A fennmaradó mintegy 25 százalékon kell osztoznia a bankkártyáknak és az azonnali fizetési megoldásoknak – az OTP Banknál azonban nem tartanak attól, hogy a két elektronikus fizetési megoldás kioltaná egymást. Egyelőre a kártyák adják az elektronikus tranzakciók zömét, és bár az utalások száma is emelkedik, nem látszik nyoma annak, hogy ez a kártyás vásárlások kárára történne. Inkább egymást kiegészítő szolgáltatásokról van szó, amelyek különböző kereskedői szegmenseknek nyújtanak a számukra megfelelő fizetési megoldást. Folyamatosan jelennek meg az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, amelyek közül a fizetési kérelmek és a QR-kódokat is használó fizetési megoldások tömeges elterjedése hozhat majd jelentős megtérülést.

Az elektronikus fizetési lehetőség bevezetése plusz kiadást jelent ugyan a kereskedőknek, de ez sokszorosan megtérülhet a másik oldalról. Miközben az elektronikus fizetés teljesen járványbiztos és fizikailag is sokkal biztonságosabb, mint a készpénz kezelése, használatával többletbevételhez is juthat a vállalkozás, mivel a kártyával fizető vásárlók jellemzően többet is költenek, online vásárlás esetén nagyobb a kosárértékük. Így az elektronikus fizetéssel nőhet az azt bevezető kereskedő vállalkozásának forgalma és nyereségessége is.

Forrás: g7.hu


Diadalmaskodik a kártya a készpénz felett!

2020.10.20

A kormány legújabb jogszabálya alapján, 2021. január 1-től minden online pénztárgépet használó számára kötelezővé tette a bankkártya terminál bevezetését. Sokan gondolhatják- „Megint csak a bankok zsebét tömhetem!”, (nem is ok nélkül,) hiszen a bankkártya terminál beszerzése és üzemeltetése költséges dolog. Jobban utána nézve azonban láthatjuk, a terminál bevezetéssel járó kiadások értéke elenyésző a bankkártyával egyre többen, és többet vásárló magyar lakossággal szemben.


Kezdjük azzal a bíztató ténnyel, hogy évek óta megfigyelhető Magyarországon a készpénz használat háttérbe szorulása, és a bankkártyás fizetések előretörése. Idén eljutottunk oda, hogy magyar vásárlók drasztikusan kevesebb készpénzt vettek fel, mint amennyit költöttek bankkártyájukat használva.

A jelenlegi vírus helyzet és egészségügyi megfontolások csupán ráerősítenek az éve óta tartó trendre-szinte esélytelen, hogy ez a tendencia megforduljon és a lakosság visszatérjen a készpénzhez.

Az érintés nélküli fizetés nem csupán higiéniai szempontból előnyösebb-kényelmesebb és gyorsabb is, nem beszélve arról, hogy a készpénzhasználatnak évente több száz milliárd forintos társadalmi költsége van. Az a vásárló, aki hozzászokik az egy másodperc alatt lebonyolítható fizetéshez, nehezen elképzelhető, hogy feladva a kényelmet visszatérjen a készpénzhez.

Hadd ismertessünk most egy, az üzletek számára rendkívül kedvező jelenséget: A kártyával fizető vásárlók jellemzően többet hajlandóak költeni, mint készpénzzel fizető társaik.

Mindez nem csak feltételezés, egyebek mellett a világhírű Egyesült Államokbeli műszaki egyetem, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) is több vizsgálattal igazolta a jelenséget.

Tudományosan kimutatott tény, hogy készpénzzel fizetni fájdalmas. Nem túlzunk: készpénzzel fizetésnél aktiválódik az agyunk fájdalomközpontja, mely aktivitás annál nagyobb, minél nagyobb összeget kell kiadnunk.

A kártyás fizetés nem okoz ilyen fájdalmat. Bankkártya használatkor egyszerűen csak odatartjuk a kártyánkat a bankkártya terminál elé, és kész is a fizetés. A vevők többsége kisebb tételek kifizetésekor nem is törődik az árral, nem gondol bele mennyit költ, hiszen nem szükséges kiszámolnia mennyi készpénzt vegyen ki a pénztárcájából.

Ha kártyával fizetünk tehát könnyen költünk többet, mint tervezzük. A szolgáltatóknak ez előnyös lehet-a kártyás fizetés bevezetésével akciók és árversenyek helyett koncentrálhatnak a szolgáltatás színvonalának emelésére.

Azok az üzletek, vendéglátóhelyek, vagy más szolgáltatók, akik lehetővé teszik a kártyás fizetést, egy egyszerű terminál beszerzéssel könnyedén megnövelhetik bevételeiket (az átlagos vásárlás értékét.) Nem kell más, mint egy terminált beszerezni és az ajtóra kiragasztani egy matricát, ami felhívja a vásárlók figyelmét a kártyás fizetés lehetőségére.


Új fizetési módot vezet be Magyarországon a Mastercard

2020.08.27

A Mastercard Magyarországon is elérhetővé teszi Pay by Account nevű számlaalapú fizetési szolgáltatását. Így a vásárlók a kártyás és mobilos fizetéseknél megszokott gyorsasággal, kényelemmel és egyszerűséggel fizethetnek majd, csak éppen bankkártya használata vagy társítása nélkül, közvetlenül bankszámlájukkal. Az ilyen megoldásokra nagy szükség lesz a következő hónapokban Magyarországon: 2021. január 1-től minden online kasszával rendelkező kereskedő köteles elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani ügyfelei számára.

A Mastercard Pay by Account használata során a vásárló okostelefonja segítségével fizethet, legyen szó bolti vagy online tranzakcióról. A szolgáltatás önálló alkalmazásként vagy a mobilbanki applikáció egyik funkciójaként is alkalmazható. Ehhez a vásárló számlavezető bankjának kell elérhetővé tennie a funkciót az ügyfelei részére.

Bolti környezetben a kártyás fizetéskor megszokott módon, érintésmentesen, a POS terminálnál történik a fizetés, azzal a különbséggel, hogy nem egy bankkártya, hanem a vásárló bankszámlája vesz részt a tranzakcióban. Online vásárlás során pedig a Mastercard Pay by Accountot választva a vásárló a megszokott módon, az internetes kártyaterminál oldalon indíthatja el a fizetést. A szolgáltatás a QR-kódos technológiát is ismeri, amely a Mastercard reményei szerint olyan mikrovállalkozásoknál is életképes alternatíva lehet, ahol nehézkesebb a kártyás fizetés kialakítása.

A Mastercard Pay by Account a kártyás fizetésnél meglévő vásárlói és kereskedői előnyöket hozzákapcsolja az azonnali fizetési rendszerhez. Így például a kártyás fizetéseknél megszokott vitarendezési mechanizmust követve a vásárló Pay by Account esetében is visszakapja a pénzét a banktól, ha visszaélés áldozata lett, vagy ha nem azt a terméket, szolgáltatást kapta, amelyet szeretett volna – hangsúlyozza a kártyatársaság. A kereskedők számára további előny, hogya szolgáltatás a meglévő érintésmentes és internetes kártyaelfogadási infrastruktúrán működik, így sokkal kisebb fejlesztést igényel a bevezetése, mint más, hasonló megoldásoké.

A Mastercard csütörtöki közléséből az is kiderül, hogy a kártyacég a Doppio nevű infrastruktúra-fejlesztési program segítségével több ezer terminál kihelyezését segítette elő az elmúlt hónapokban, az úgynevezett softPOS megoldással pedig tovább egyszerűsödhet ez a folyamat, hiszen így a legegyszerűbb Android telefonok is alkalmassá válnak érintésmentes fizetések elfogadására, így a kereskedő saját okostelefonja segítségével fogadhat érintésmentes fizetéseket, vagyis nincs szükség külön eszköz beszerzésére és telepítésére.

Forrás: HVG


Pénztárgép bérlés 0 Ft kezdőbefizetéssel

2020.06.22

Ilyen még tényleg nem volt, és lehet nem is lesz többet!

Béreljen pénztárgépet bármilyen konstrukcióban, és a kezdeti beüzemelési költséget, illetve az első havi bérleti díjat ráér 30 nap múlva megfizetni!

Magyarul bejön hozzánk, elkészítjük a pénztárgépet, és nem kell semmit sem fizetnie. 

Tudjuk, milyen nehéz, egy új vállalkozást indítani, tisztában vagyunk vele, hogy milyen sok pénzre van szükség, ahhoz, hogy a boltot feltöltsük árukészlettel, berendezéssel. Szükséges rossz a pénztárgép! Senki nem akarja, de kötelező!

Megsegítjük induló vállalkozásában, amennyiben pénztárgépet tőlünk bérli.

Elvitelkor:
- nincs induló költség
- nincs kaució
- nincs első havi bérleti díj

Helyette van:
- azonnali üzembe-helyezés
- 30 perces hitelbírálat
- ingyenes pénztárgép használat betanítás szervizünkben
- örök garancia pénztárgépére
- ingyenes éves felülvizsgálat bérelt pénztárgépére

Az induló költségek nélküli pénztárgép bérlés 2020.07.01.-től érvényes, kizárólag személyes átvétel esetén a 1093 Budapest, Közraktár utca 22 szám alatt. 

Telefonban hivatkozzon a 0 Ft-ért elvihető pénztárgépre!

Kérdés esetén telefonon is állunk rendelkezésére! +36 1 704 00 00


Smart-Cash raktárkezelő

2020.06.22

Nincs szabadideje?

Meglopják alkalmazottjai?

Megbüntették, mert a pénztárgépbe elfelejtette beütni a termék árát?

Órákat vesz el életéből a leltár, az árukészlet rendbentartása?

Fogalma sincs milyen árut kellene beszereznie, mi nincs épp a polcon?

Mi is volt tavaly nyáron a slágertermék boltjában?

Ha ezekkel a problémákra magára ismer a Smart-Cash felhőalapú raktárkészlet kezelő szoftvert Önnek találták ki!
12 pénztáros egyidejű kezeléssel, azonnali felhő adatbázissal, akár a világ bármely pontjáról ránézhet alkalmazottjaira, kézben tarthatja az irányítást.

Mikor az utolsó terméket is beütötte a pénztárgépbe akkor közli a "kedves" vevő, hogy áfás számlát szeretne, és kezdheti elölről a munkát? Smart-Cash szoftverrel ez nem gond, a fizetés pillanatáig eldöntheti a vásárló, hogy nyugtát, számlát, szállítólevelet szeretne a vásárlásról.

Asztalkezelés éttermi szinten? A Smart-Cash raktárkezelő szoftvernek nem gond, akárcsak a receptúra készítés, vagy a franciablokk készítés külön nyomtató nélkül, a CashCube pénztárgép nyomtatóját használva!

2020.07.01-től számlázóprogramját be kell kötni a NAV-hoz. Az Ön által használt szoftver alkalmas rá? Imádja a Szamlazz.hu számlázóprogramot? Igaza van, szuper jó számlázó! A Smart-Cash a Szamlazz.hu számlázóval is összeköttetésben áll, így ha Önnek már van Szamlazz.hu fiókja, egyben láthatja összes kimenő számláját.

A Smart-Cash alkalmas még:
- Mérleges összeköttetésre
- Bankkártyás fizetések könyvelésére
- Egyszerűsített számla nyomtatására (CashCube pro pénztárgéppel)
- Többnyelvű felhasználói felület
- Selejtezés
- Bevételezés
- Érintőképernyő használat
- Törzsvásárlók kezelése
- stb.

A szoftvereket, főleg amik igazán megfelelőek akár több százezer forintért is értékesítik, évente szoftverkövetést szükséges vásárolni hozzájuk, hogy megfelelően működjenek. A Smart-Cash felhőalapú raktárkezelő szoftvert nem kell megvásárolnia, bérelni tudja mindössze havi 12.000 Ft + ÁFA áron, és semmi rejtett költségek, meglepetések nem érhetik.

Mi a Smart-Cash legfőbb előnye?!
Rengeteg szoftver fut a piacon, de olyanról nem tudunk ahol a szoftvert használók fejlesztési ötletére hallgatva lett finomítva a szoftver, és pont azt tudja amire egy boltban szükség van. Se többet, se kevesebbet. 7 év alatt rengeteg apró lépéssel lett szinte tökéletesre fejlesztve, de bizonyára Önnek is lesznek jó ötletei amik tovább segítik a szoftver fejlesztését.

Jöjjön el, nézze meg nálunk személyesen! :)

1093 Budapest, Közraktár utca 22.

36-1-704-00-00

Smart-Cash felhő alapú raktárkezelő és számlázó program

online pénztárgép összekötéssel

Fontos tudni:
Programunk két fajta lehetőséget biztosít:
• Kereskedelmi egységeknek (közért, ruházati bolt, barkácsbolt, stb.) vonalkódos
rendszerrel vagy programon belüli kereső funkcióval-,
• Éttermek érintőképernyő segítségével vagy szintén kereső funkcióval tudnak nyugtát
és számlát adni

Főbb jellemzői:
• Összeköthető: online pénztárgéppel, vonalkód olvasóval, mérleggel és asztali illetve
blokknyomtatóval
• Fizetési módok: készpénz, bankkártya, csekk
• Pénztárosok elszámoltatása
• Napi eladás-, pillanatnyi kasszaforgalom-, utolsó vásárlás ellenőrzése
• Termékek vonalkódos leolvasása
• Több vásárló egyidejűleg való kiszolgálása
• Termékek áthelyezése
• Kedvezményadás
• Törzsvásárlói kártyák kezelése
• Mérlegről súly lekérése
• Szervízdíj
• Termékek bevételezés
• Termékek selejtezése
• Raktár kezelése
• Számla nyomtatása, e-mailben-, illetve NAV-hoz online elküldése
Ajánljuk minden olyan étteremnek és kereskedelmi egységnek, akiknek fontos az egyszerű
kezelhetőség és raktárkészlete átláthatósága.
Ez a program egyszerre kezeli készletét és ad számlát, ha szükséges.
Külön kezeli a pénztárosokat és a fizetési módokat, így könnyedén leellenőrizheti
beosztottjait illetve napi forgalmát fizetési módokra lebontva.
Fizetés után a raktárkészletből azonnal levonódik a megvásárolt termék, ezen felül pedig
leellenőrizheti, hogy a nap folyamán mikor, mit, mennyit és mennyiért értékesített.
Lekérhetünk pillanatnyi kasszaforgalmat is vagy, ha szükséges az utolsó vásárlás összegét.
A termékek, ha vonalkóddal vannak ellátva, vonalkód olvasóval leolvashatóak, vagy ha nem
rendelkezik vonalkóddal az adott termék, akkor név szerint is kereshetőek a programban.
A program engedélyezi, hogy több vásárlót is kiszolgálhassunk egyidejűleg, ami szintén
megkönnyíti munkánkat.
Lehetőség van eladásnál a vásárlók illetve asztalok közötti termékek áthelyezésére is, sőt
kedvezményt is tudunk adni, de a törzsvásárlói kártyákat is kezelhetjük közben.
Ha mérleggel kötjük össze a programot, nincs szükség, hogy mi írjuk be az összeget, a mérleg
továbbítja a programnak.

Éttermekben szervízdíj felszámolására is van lehetőség, a program a megadott \%-os díjat, a
különböző áfa kulcsokhoz rendeli hozzá.
Tudunk bevételezni és selejtezni is, Ön dönti el, hogy engedélyezi-e alkalmazottainak ezeket
a lehetőségeket is.
Egyszerűen és gyorsan lehet számlát nyomtatni, csak be kell írnia az adószámot és a program
automatikusan kitölti a többi adatot és meg is jegyzi azokat. Adjunk meg e-mail címet, hogy a
program elküldhesse e-mailben is a kiállított számlát. Összeköthetjük asztali nyomtatóval,
ekkor A/4-es méretben, illetve blokknyomtatóval ekkor pedig 80-as papírméretben kapjuk
kézbe a számlánkat. 2020. július 01-től kötelező adatot szolgáltatni a kiállított számlákról
a NAV felé, programunk már most rendelkezik ezzel a funkcióval!


Áfás számla beütése a pénztárgépbe

2020.06.12

Nagy probléma rázta meg a pénztárgép felhasználók körét, mikor a könyvelők hívták őket, hogy hogy is kell használni a pénztárgépet ha áfás számlát adunk.


A kérdésre a válasz egyszerű.

Két dolgot tehet:
- Külön helyen tartja a pénztárgépes bevételt, és a számlás bevételt
- Egy helyen tartja, viszont a pénztárgépbe regisztrálja egyéb bevételként.

Az első verzióra nem térünk ki mélyebben, keressünk, egy másik fiókot, tegyük oda azt a pénzt amit a kibocsátott számlák ellenértékeként kaptunk.


Második verzió ami többeknél inkább aktuális lesz, hogy a pénztárgép kasszájával vegyítve fogjuk tárolni a bevételt, mindegy, hogy pénztárgépes nyugtából származik, vagy esetlegesen áfás számláról. Igen ám, viszont egy ellenőrzéskor kellemetlen pillanatokat élhetünk át ha a NAV revizora elszámoltat minket. 

A megoldás pedig egyszerű:
Minden CashCube pénztárgépen van egy PÉNZ BE gomb. Miután ezt a gombot megnyomtuk a pénztárgép bekéri a kasszába behelyezni kívánt összeget (amit a vásárlótól áfás számla ellenében átvettünk) majd ennek az összegnek a megadása után megkérdezi a pénztárgép, hogy milyen indokkal tesszük be a pénzt. Válasszuk az EGYÉB BEFIZETÉS menüpontot.

Ez a művelet kb. 30 másodpercet vesz igénybe, pár nap után rutinműveletté válik. Kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésére!



Jövő évtől kötelező lesz bankkártyát elfogadni

2020.06.03

2021. január 1-től „a kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását” – mondja ki a költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat.

Varga Mihály pénzügyminiszter indoklása szerint egyre nagyobb az igény a készpénzmentes, sőt érintkezésmentes fizetésre, ezért „a már on-line pénztárgéppel rendelkezőknek kötelező lesz bármilyen formában, de elektronikus fizetési lehetőséget biztosítaniuk a vevőik számára”. Ez lényegében a teljes kereskedelemre igaz, kivéve a piacokat, és a szolgáltatások jelentős részére is, például a taxikra. Mivel a vonatkozó jogszabály a pénztárgép műszaki hibája vagy ellopása, tönkremenetele esetén is csak 15 nap felmentést ad a használata alól, értelemszerűen a kártyaelfogadást sem lehet majd hetekig megtagadni azzal, hogy elromlott a leolvasó.

Forrás: HVG


Bankkártya elfogadás kötelező Január elsejétől

2020.05.04

Gazdaság fehérítés miatt kötelező a bankkártyát elfogadni..... Hú, de unalmas duma! 

De talán mégsem!

Nézzük a részleteket! 

A pénztárgép felhasználók nagy része nem szeretne bankkártya olvasót tartani boltjában különböző indokokkal:
- Foglalja a helyet
- Havi költsége van a bankterminálnak (havi 2000-3000 Ft)
- A havi költségeken felül még bizonyos \%-ot is (0,8 - 2 \%) levonnak a vásárlások összegéből, mint jutalék.
- Ráadásul ha eladok egy 100 Ft-ot radírt, nem csak az az 1-2\% díj jön le, hanem egy tranzakciónkénti költség is, ami az ilyen kis vásárlásokat teljesen veszteségessé teszi.

Természetesen létező problémák ezek, de vannak előnyei is a bankkártya olvasónak:
- Nem fognak sosem hamis pénzzel, hamis bankkártyával fizetni, tehát biztonságosabb
- Ha aznap nagy forgalmat bonyolítottunk nem kell attól tartani, hogy kirabolnak minket, hiszen a bankkártyás bevételt nem tudja ellopni még a legügyesebb tolvaj sem!
- A napi bevételt nem kell bevinnünk a bankba (ahol egyébként a befizetésért is jutalékot számolnak) hanem azonnal bankszámlánkon landol az összeg.
- Ha elhagyjuk a bankkártyánkat letilthatjuk, míg az elhagyott húszezrest sosem.... :(
- Ha nekünk van bankkártya olvasónk, akkor a vásárlók azon rétegét is ki tudjuk szolgálni akik  bankszámlára kapják a fizetésüket, és sosem veszik fel onnan azt.

Mi is lesz kötelező 2020.01.01-től?

Minden pénztárgép mellé (Igen, ha Önnek 13 pénztárgép van az üzletben, akkor mind a 13 mellé kötelező) készpénzmentes fizetést biztosítania. Ez lehet bankkártya olvasó, azonnali fizetési rendszer is.

Vajon kijátszhatóak a kötelezettség ha Ön mégsem szeretne költségeket magára vállalni, de meg akar felelni a 2020.01.01 utáni törvényeknek? Mi van, ha az ügyfél utalással is fizethet boltunkban? Az utalás ma már 5 másodperc, és minden bankszámlához jár, vagy párszáz forintért vásárolható ebank szolgáltatás. Kiállítjuk az utalásos számlát, a vásárló elutalja, a telefonunk csippan, hogy pénz érkezett, és már viheti is az árut a vásárló. Mibe került? Semmibe! :)


Amennyiben mégis kártyaleolvasó beszerzésén  gondolkodik javasoljuk várja ki az utolsó pillanatot, ugyanis a szolgáltató fognak versengeni Önökért! Amennyiben olyan ajánlatot kapunk ügyfeleink számára amik szerintünk is a legjobbak, úgy mindenképp megosztjuk honlapunkon, mivel ha Ön spórol az nekünk jó!


Elektronikus fizetés: a kormány felült a száguldó vonatra

2020.04.18

Az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét - jelentette be Gulyás Gergely MIniszterelnökséget vezető miniszter az április 16-ai kormányinfón. Indoklása szerint a készpénzhasználat visszaszorítása alapból cél, a járványhelyzet pedig megmutatta, hogy lakossági igény is van rá.

Jelen állás szerint az országban az MNB adatai szerint 215 ezer online (az adóhatóságnak adatokat küldő) kassza működik, ugyanakkor csak kevesebb mint 150 ezer bankkártya-terminál. Ehhez persze hozzá tartozik, hogy még mindig akadnak kisebb-közepes üzletek, amelyekben több kassza van, de nincs mindegyikhez terminál.

A miniszter a „következő napokra” ígérte a Kormányinfón bejelentett intézkedésekről szóló jogszabályok megjelenését, az mindenesetre árulkodó, hogy nem kártyás, hanem elektronikus fizetési lehetőségekről beszélt.

A fent említett számokból látszik, hogy ez jelentős eszközbeszerzési beruházásokat igényelne, amit a kereskedőknek és/vagy az államnak kellene finanszírozni, miközben a járványhelyzet miatt a boltok jelentős része lehúzni kényszerült a rolót, és már csak az a kérdés, hány cég fog csődbe menni, illetve akik át tudják vészelni a járványt, mennyire rossz anyagi állapotban kerülnek ki belőle.

A kormány pedig szemmel láthatóan spórol, épp most hajt be például 36 milliárd forintot a kiskereskedelemből különadó formájában. Még ha a gazdaság többé-kevésbé újra is indul a következő hónapokban, az eredetileg tervezett állami adóbevételek egészen biztosan nem fognak teljesülni, a kiadások ugyanakkor szaporodnak. Nem tűnik valószínűnek, hogy a kormány ebben a helyzetben vágna bele egy államilag támogatott kártyaterminál-telepítési programba.

Az elektronikus fizetés azonban nem egyenlő a bankkártyás fizetéssel. Február végén indult el az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), amelyben a 10 millió forint alatti, elektronikus csatornán (netbankból, appból) indított utalások másodperceken belül teljesülnek. A tranzakciók azonnali teljesülése számos fejlesztésre ad lehetőséget, amikkel a bankok a hvg.hu-nak adott tájékoztatásuk szerint fokozatosan készülnek is.

Ilyen lenne például a QR-kódos fizetés (amire a CIB biztosan készül, de vélhetően a többiek is). Ez úgy működne, hogy a számla tulajdonosa kér egy QR-kódot a bankjától, amit akár egy darab papíron kirakhat a vásárlók elé, ők pedig azt mobiltelefonnal beolvasva azonnal tudnak fizetni a számlájára. A (kis)kereskedelemben így gyakorlatilag bankkártya és kártyaolvasó terminál nélkül lehetne pillanatok alatt kiegyenlíteni a megvásárolt termékek árát.

A fizetési kérelem pedig már most működik több banknál, ez azt jelenti, hogy a banki ügyfelek küldhetnek egymásnak fizetési kérelmeket, a kérelmezettnek az ilyet csak jóvá kell hagynia, és már megy is a pénz. Ez alapvetően elsősorban a közüzemi számlák fizetésénél tűnik hasznosnak, de ha más módon nem megy, egy kereskedő majd mondhatja januárban, hogy tud a vevőinek fizetési kérelmet küldeni, szóval technikailag nála biztosítva van az elektronikus fizetés lehetősége.

Forrás: HVG


PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!

2019.06.24

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A pénztárgép használatára kötelezettek köre

A pénztárgép által kibocsátott bizonylatok gépi nyugtának minősülnek. Ez pedig azt jelenti, hogy aki gépi nyugtaadásra kötelezett, az nem adhat kézi nyugtát (nyugtatömbből). A 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 1. melléklete sorolja fel azon tevékenységi köröket, amelyek végzése pénztárgép használathoz kötött, tehát e tevékenységek végzésére vonatkozóan gépi nyugtaadási kötelezettség áll fenn. Ezek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Mikor kell nyugtát adnunk?

Az Áfa törvény (2007.évi CXXVII. törvény) 166. §-a két esetet említ a nyugta kibocsátással kapcsolatban. Vizsgáljuk meg ezeket! E szakasz egyrészt kimondja, hogy:

  • abban az esetben, ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert az ellenérték adóval növelt összegét a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel téríti meg a teljesítésig és számlát nem kér, akkor az adóalany köteles számla helyett nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (Áfa tv. 166. § (1) bekezdése)

De ez a szakasz azt is kimondja, hogy:

  • Az adóalany mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól, amennyiben nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodik (Áfa tv. 166. § (2) bekezdése)

A fentiekből látjuk, hogy – mint minden jogszabályi értelmezésnél – minden szóra figyelni kell, mert a megfelelő értelmezés esetén tudunk jogkövető magatartást folytatni.

Leegyszerűsítve: az első eset arról szól, hogy amennyiben a partner pl. készpénzben kifizeti a teljes összeget és számla kibocsátására vagyunk kötelezettek, de a partner nem kér számlát, úgy nyugtát kell kiállítanunk neki számla helyett. Kérdés csak az: milyen nyugtát? Tömbből kitéphető kézi nyugtát adjunk vagy pénztárgépből származó gépi nyugtát kell kibocsátanunk? A cikk első részében megtaláljuk, mely esetekben kötelező a pénztárgép használata és emiatt a gépi nyugtaadás. Amennyiben tehát gépi nyugtaadásra vagyunk kötelezettek, akkor gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Amennyiben ebben a listában nem találjuk az általunk végzett tevékenységi kört, úgy kézi nyugta is megfelel.

A második esetben viszont arról van szó, hogy amikor a jogszabály nem írja elő alapvetően a számla kiállítási kötelezettséget, viszont gépi nyugtát kötelező az ügylet során kibocsátanunk, dönthetünk úgy is, hogy a gépi nyugta helyett mégiscsak számlát adunk a partnernek. (Ilyen esetben viszont fontos, hogy egyéb feltételeknek is megfeleljünk, hiszen a számla kiállításnak az is feltétele, hogy a vevő nevét és címét is ismerjük, mivel az Áfa tv. 169. §-a alapján kötelező feltüntetni ezeket az adatokat a számlán. Gyakorlati probléma tehát, hogy amennyiben a vevő nem adja meg a nevét és/vagy a címét, úgy nem tudunk számlát kibocsátani neki, emiatt pedig vagy gépi nyugtát kell adnunk, vagy ha nincs pénztárgépünk, de számlát sem tudunk kibocsátani, mert nem ismerjük a vevő adatait, akkor előfordulhat az is, hogy nem tudjuk kiszolgálni a vevőnket.)

Melyik számlákról kell tehát adatot szolgáltatnunk?

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet 9/C §-a alapján akkor kell adatot szolgáltatnunk a kibocsátott számlákról, ha azt az előbb említett:

  • első esetben a tevékenységünk eleve a gépi nyugtaadásra kötelez minket, a partner pedig nem kér számlát, mi viszont nem tudunk (vagy nem akarunk) gépi nyugtát kibocsátani és emiatt állítunk ki számlát, valamint
  • második esetben, amikor is úgy döntünk, hogy eleve gépi nyugtát kellene kiállítanunk, de azt nem tudunk vagy nem akarunk kibocsátani. (Ez akkor esik meg a leggyakrabban, amikor egyáltalán nem üzemeltetünk pénztárgépet, hanem készpénzes fizetés esetén minden gépi nyugta helyett számlát állítunk ki a partnerünknek.)

Hogy könnyebben lehessen értelmezni a különbséget, nézzünk egy példát:

A TEÁOR’08 alapján a 47.21-es tevékenységi körbe tartozik a zöldség, gyümölcs kiskereskedelme. Ha megnézzük a pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi köröket (ld. a cikk elején), láthatjuk, hogy a 47.2-es tevékenységi kör minden eleme pénztárgép köteles. Tehát amennyiben bejön valaki a boltba és vesz egy kilogramm almát, amit készpénzben ki is fizet, úgy gépi nyugtát kell kibocsátanunk. Ha nincs pénztárgépünk, akkor a vevőnek számlát kell kibocsátanunk. Ez esetben a számla kibocsátása gépi nyugtaadás helyett történik, tehát a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesítenünk.

Amennyiben ugyanazt az almát kivisszük a piacra és ott áruljuk, akkor már a 47.81-es körbe tartozó tevékenységet végezzük, ami – mint azt fent is láthatjuk – nem tartozik a gépi nyugtaadási kötelezettség körébe. Ezért ez esetben adhatunk a vevőnknek kézi nyugtát is egy nyugtatömbből. Viszont előfordulhat, hogy a vevő számlát kér az almáról. Ez esetben ennek a számlának az adattartalmát azért nem kell jelentenünk a NAV felé, mert a számla kibocsátása nem gépi nyugtaadás helyett történt.

A fenti példa remélem jól szemlélteti a különbséget és könnyebben érthetővé teszi a jogszabályi előírásokat.

Melyik számlákról nem kell adatot szolgáltatnunk?

A fentiekből egyértelműen következik, hogy amennyiben nincs gépi nyugtaadási kötelezettségünk, abban az esetben adatszolgáltatási kötelezettségünk sem fordulhat elő. Vegyünk néhány esetet, ami ebbe a körbe tartozik:

Az egyik: az átutalásos számlák köre. Ugyanis átutalás esetén az Áfa törvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy számlát kell kiállítanunk a partner felé az ügyletről. A számla kiállítása kötelező ebben az esetben. Mivel átutalás esetén nem gépi nyugtaadás helyett történik a számla kibocsátása, hanem az jogszabályi kötelezettség, úgy egyértelmű, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség sem áll fenn ezekre a számlákra vonatkozóan.

Egy másik eset, amikor nem kell adatot szolgáltatnunk: az a készpénzes számlák azon köre, melyek azért lettek kiállítva, mert fennáll az előzőekben már többször említett első eset (azaz készpénzes fizetés történik a teljesítés napján, az ellenértéket teljes egészében megtérítik), de a vevő kéri a számla kibocsátását az adóalanytól. Mivel ebben az esetben sem gépi nyugtaadás helyett történt a számla kiállítása, hanem azért, mert a vevő számla kiállítását kérte, nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségünk a vonatkozó számla tekintetében.

Előfordul az is, hogy készpénzben fizetnek nekünk előleget. Amennyiben az előleget fizető fél egy másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, vagy egy olyan személy, aki nem tartozik ebbe a körbe, de az előleg áfával növelt értéke meghaladja a 900 ezer Ft-nak megfelelő forintösszeget, akkor a jogszabály (Áfa tv. 159.§ (2) bekezdés b) pont) kötelezően előírja a számla kiállítását. Ez esetben amennyiben készpénzben fizetik az előleget, akkor a készpénzes számla kiállítása szintén nem gépi nyugtaadás helyett történik, hanem jogszabályi, kötelező előírás, így nem kell adatot szolgáltatni ezekről a számlákról sem.

Ha megnézzük a fenti eseteket, röviden azt lehet tehát elmondani, hogy amennyiben átutalásos a számla, vagy készpénzes ugyan, de az nem gépi nyugta helyett lett kiállítva, akkor nem kell adatot szolgáltatnunk.

Az adatszolgáltatás tartalma és szabályai

Az 50/2013 (XI.15.) NGM rendelet fent már említett 9/C §-a kimondja továbbá azt is, hogy:

„[…]az adóalany […] az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.”

A kapcsolódó nyomtatvány neve: PTGSZLAH, amiről azt is tudni kell, hogy amennyiben nem történt olyan számlakibocsátás az adott hónapban, amiről adatot kell szolgáltatni, akkor azt beadni nem kell (köznapi nyelven: nem kell „nullás” bevallást beadni!).

Remélem a fenti összefoglaló és példák segítettek eligazodni e jogszabályi terület cseppet sem egyszerűen értelmezhető részében és egyértelművé vált, mely számlák azok, amelyeket bele kell tennünk az esetleges adatszolgáltatásba és melyek azok, amelyek kimaradnak abból.

A cikk szerzője Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATO Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.


forrás: https://ado.hu/


Ötszázmilliárd fölötti nyereséget jelentett a költségvetésnek az áfacsalások visszaszorulása

2019.06.19

Az egyik legkönnyebben elcsalható adófajta a forgalmi adó, a legtöbb országban ennek felderítése viszi el az adóhatóság legtöbb energiáját. Az Orbán-kormányok ebben sikert értek el az elmúlt években, a G7 portál számításai szerint közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010-hez képest – írja az mfor.hu.


Ezt persze számos intézkedés segítette, mint az online pénztárgépek bevezetése, ami által azonnal adatokhoz jut az adóhivatal, vagy a közúti áruforgalom nyomon kövezését szolgáló EKÁER alkalmazása.

A portál számításai szerint annyira hatékonyak voltak ezek az intézkedések, hogy 2018-ban már a büdzsé bevételének a 3,6 százalékát biztosították a gazdaság fehéredéséből származó adóforintok. Ami azt jelenti, hogy 2012-höz képest tavaly már 524 milliárdos pluszban zárt a költségvetés, ennyi volt a nyereség.

Ennek azért volt hátulütője is, az online pénztárgépek ugyanis pont azt a vállalkozói kört – a magyar tulajdonban lévő kisboltokat – gyengítették meg, amelyek felemelése kormányzati cél volt. Ugyanis ebben a körben inkább volt jellemző, hogy egyes tételeket nem ütöttek be a pénztárgépbe.

A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a rabló-pandúr játék soha nem ér véget, a csalók újabb trükkökhöz folyamodnak, a portál be is mutat ezek közül párat a cikkben.

Úton az áfarendszer igazságossága felé
Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék. Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.

Újabb egy év haladékot ad a kormány az online pénztárgép alkalmazására
Újabb egy év haladékot ad a kormány az online pénztárgép alkalmazására
És nem kell bíbelődni a vámtarifaszámok karaktereivel sem az értékesítések beazonosításakor. (mfor.hu)


Közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 óta

2019.06.18

Az elmúlt években az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Annak ellenére is így van ez, hogy időközben egyre több kedvezményes áfakulcsot vezetett be a kormány: 2018-ban például levitték a vendéglátóhelyek és az új lakások áfáját 5 százalékra, de a sertéshús is szintén csak 5 százalékkal adózik, már 2016-tól.

A nagy áfabevétel-növekedést egyrészt a növekvő fogyasztás indukálta, de még ennél is fontosabb szerepe volt a gazdaság kifehérítésének.

  • 2014-ben megjelent az online pénztárgépek használatának kötelezettsége, és azóta folyamatosan bővítették a felhasználók körét. Ma már a taxiknak és az automatáknak is ilyet kell használniuk, de még a parkolóautomatákat is bekötnék.
  • 2015-ben bevezették az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (ekáer), amelyben minden közúton fuvarozott árut rögzíteni kell.
  • Az ország közútjain a Véda nevű kamerahálózattal figyelik a forgalmat
  • Idén a cégek közötti online számlázórendszer kötelező használata is elindult*.

Mindezek hatására ma már rengeteg adata van az adóhatóságnak arra, hogy szűrni tudja az esetleges visszaéléseket. Egy adópiaci szakember azzal a példával illusztrálta nekünk az intézkedések hatékonyságát, hogy az ekáer bevezetése után pár héttel a piacon egy addig gyanúsnak gondolt élelmiszerkereskedő rögtön csődbe is ment. 

Nehéz azonban megmondani, hogy az egyes intézkedéseknek pontosan milyen hatása van. Radnai Károly, az OrienTax adótanácsadó partnerének tapasztalatai szerint jelentős a változás, és a legálisan működő cégek az árbevételük növekedésén érzékelik ezt. Az Európai Unió is készít ilyen típusú elemzéseket, és ezeken látszik, hogy régiós összevetésben Magyarországon valóban gyorsan szorulhatott vissza az áfacsalás.

Az Európai Bizottság azt becsüli meg, hogy mekkora lehetett az a forgalom, ami után meg kellett volna fizetni az áfát, és ehhez képest mennyi folyt be, ebből pedig kijön az is, hogy mennyi hiányzott. Magyarország estében az utolsó elérhető adat 2016-ra 13 százalék, ami bár soknak tűnik, az uniós átlag szintje alatt marad.

Korábban az EU legmagasabb áfakulcsát alkalmazó Magyarországon volt  az egyik legrosszabb csalási arány, mára azonban a régió éllovasai lettünk. Ebben még Németország és Ausztria is belátható távolságba került. Igaz, nem csak mi fejlődtünk sokat, hanem az egész régió is, miközben a hagyományosan erős feketegazdasággal rendelkező Olaszország például állva maradt. 


Magyarország esetében ez azért kiemelten fontos, mert az állami bevételek messze legnagyobb része éppen az áfából származik. Az alábbi grafikonon még az is látható, hogy az Európai Bizottság adatai szerint jelentősen nőtt a magyar költségvetés kitettsége az áfának: a GDP arányában nézve jóval többet szed be az állam ebből az adóból, mint az uniós átlag.

Az utolsó elérhető évben, 2016-ban 7 százalék volt az uniós átlag, a magyar érték pedig 9,3 százalék. A régióban is vezetünk eben, de a magyar GDP arányos áfabevétel még így is csak a 11. legnagyobb növekedést mutatta az EU-ban 2010 és 2016 között. A balti országok, Horvátország, az E


gyesült Királyság, de még Csehország is megelőzött minket. A magyar 9,3 százalékos értéktől csupán egy tizeddel marad le három ország: Bulgária, Ciprus és Svédország.

Az áfabevételek aránya a GPD-hez képest néhány uniós országban

Megpróbáltuk megbecsülni az uniós statisztikák és a költségvetési statisztikák alapján, hogy mekkora nyereséget jelenthetett a költségvetésnek a gazdaság fehéredése. Az alábbi grafikonon 2010-től kezdve gyűjtöttük össze az áfabevételeket és kiszámoltuk az EU statisztikája és – a 2017 után éveket illetően – saját becslésünk alapján, hogy mekkora összegű adót nem fizettek meg. Számításaink szerint 2018-ban már 500 milliárd forint többletet jelenthetett a fehéredés a 2010-es szinthez képest, ami a teljes költségvetési bevétel 13,6 ezer milliárd forintját nézve is jelentős tétel.

Az áfabevételek és az áfarés alakulása


Számításaink szerint a 2018-as büdzsé bevételének már 3,6 százalékát a gazdaság fehéredéséből származó áfabevételek adták.

 

Nem lehet tudni, hogy melyik szabálynak volt a legnagyobb hatása, és melyik iparágakban. Csak az látványos, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben*milyen nagyot ugrott más területekhez képest a bevétel az online pénztárgép 2013-2014-es előkészítésekor, illetve bevezetésekor. 

A növekvő árbevétel és áfabevétel az élelmiszer-kereskedelemben együtt járt a magyar cégek visszaszorulásával, vagyis az a helyzet állt elő, hogy két kormányzati cél, az áfabevételek növelése és a hazai kereskedők helyzetének javítása ellentétben állt egymással. Ennek oka valószínűleg az, hogy a feketézés a jellemzően magyar tulajdonú kisboltokra volt inkább jellemző, és nem a nagyobb (általában külföldi kézben lévő) láncokra. 


Az adócsalás azonban szintén változik és átalakul, így folyamatosan újabb intézkedésekre van szükség. Azt NAV-os tájékoztatókból is tudni lehet, hogy az élőben kapott adatok alapján választják ki az áfaellenőrzéseket. Nem lehet azonban tudni, hogy ehhez milyen módszereket alkalmaznak, és hogy az egyes adatbázisokat összekötik-e. A szakemberek, akikkel beszéltünk, azt állították, hogy egyelőre külön-külön használják ezeket az adatbázisokat, pedig elég nagy előrelépés lenne, ha az ekáer adatokat az utakon lévő Véda kamerarendszerrel, az online pénztárgépekkel de még inkább az online számlaadatokkal összekapcsolnák.

A gyors fellépés azért fontos a NAV számára, mert az idő a csalóknak dolgozik. Korábban például ha létrehoztak egy új céget, az főszabály szerint az első két évben csak negyedévente adott be áfabevallást. A csalók ezt ki tudták használni, egy olyan fedőcég például, amely havonta adott le bevallást, vásárolt egy csalásra létrehozott másik társaságtól, visszaigényelte az áfát, és 45 napon belül vissza is kapta. Mire a csaló cég leadta a negyedéves bevallását, már nem lehetett a kifizetést visszatartani. A NAV azonban erre is reagált azzal, hogy ma már minden induló új vállalkozásnak havonta kell áfabevallást beadnia.

A hatóságok most azt tudják figyelni, ha valahol hirtelen jelenik meg egy nagy összegű szállítás, számla, és ez hamar feltűnik. A rendszeresebb, kisebb értékű csalásokat viszont még ezek az új rendszerek is csak nehezen tudják kiszűrni. Előrelépés, hogy az országon belüli céghálózatokat ma már az a digitálisan tárolt adatoknak köszönhetően gyorsabban lehet felfejteni, de ha például az ügyletekben nem mozog áru, csak szolgáltatásokat számláznak, akkor az ekáer nem tud segíteni. Ezért jelent nagy előrelépést az e-számlázás, amely főként az olyan fedőszolgáltatásos körbeszámlázást nehezíti meg, amiről korábban mi is írtunk.


A big data rendszerekkel nem csak megfigyelni és ellenőrizni tudna a NAV, egyszerűsíteni lehetne velük a cégek életét. Az online számlázás bevezetése utáni lépés lehetne például, hogy ha minden számlát megküld egy cég a NAV-nak, akkor a tételes áfabevallása is feleslegessé válhatna. A cégeknek a Központi Statisztikai Hivatal felé is kell adatokat szolgáltatniuk, ez is sokkal pontosabb és gyorsabb lenne, ha az online számlázásból menne. 

Mivel az unión belül az adóhatóságok adatbázisai nincsenek megfelelően összekötve,  a nemzetközi körhintacsalás (amikor papíron utaztatnak árut több uniós és harmadik ország között) továbbra is nehezen ellenőrizhető. A nemzeti adóhatóságoknak nincs egy közös, bejáratott együttműködési rendszerük, csak egyedi esetekben dolgoznak össze.

A helyi szabályok eltérései mellett nehezíti az együttműködést, hogy például Németországban vagy Ausztriában nincsenek big data alapú adatbázisok. Nem véletlen, hogy a csalók körében egyre népszerűbbek a nyugati országok. Ezen a téren Észak-Európa azért fejlett, mert ott igen hatékony az államigazgatás, nagy hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, a dél- és kelet-európaiak pedig a digitalizációban látták meg a csodafegyvert. 

Pár európai ország tudatosan lazább szabályozást követ, hogy gazdasági szereplőket csábítson magához, ilyen például Hollandia vagy Szlovénia. Náluk kevésbé szigorú például a vámolás, mint nálunk, és ez azért jó nekik, mert az uniós szabályok szerint a vámbevételek közel ötöde a tagországokat illeti meg. Ezekben az országokban nem feltétlenül kell az áfát megfizetni a vámolás során – ellentétben például Magyarországgal -, ami szintén felhívás keringőre. Az árut ugyanis átviszik egy másik tagországba, de ott nem vallják be helyi értékesítésként, és áfafizetés nélkül eltűnhet az importőr.


Forrás: https://g7.hu


VTSZ számok törlése a gyüjtőkből

2019.01.14

Fontos változás!


A 18/2018 PM rendelet értelmében azok a felhasználók akik a 9/2016 NGM rendeletre felkészültek átállították a forgalmi gyűjtőiket pl C00 ról C45-re.


A 18/2018 NGM rendelet hatályon kívül helyezi a 9/2016 NGM rendeletet, így kérjük a felhasználókat, hogy mielőbb álljanak vissza a "00" forgalmi gyűjtőkre a pénztárgép használat során.


2. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek
forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok
adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosítása

14. § A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról,
használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról
szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: R2.) 78/C. §-ban a „2018. december 31-éig” szövegrész
helyébe a „2019. december 31-éig” szöveg lép.


15. § Hatályát veszti a R2. 3. melléklet C) Forgalmi gyűjtők, tranzakció típusok, tranzakció gyűjtők, számlálók, funkciók
alcím 1. pont 1.2. alpontja.


4. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek
forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok
adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló
9/2016. (III. 25.) NGM rendelet módosítása

17. § Nem lép hatályba a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek
forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő
szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet
a) 36. § d) pontja és
b) 4. melléklete.

18. § Hatályát veszti a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek
forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő
szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet. 


Pénztárgép használat 2019.01.01 től! FONTOS VÁLTOZÁS!

2018.12.19

Fontos változás, a határidő lejárt!!!

2019.01.01 től nem a megszokott módon kell használni a pénztárgépeket! Ha kezünkbe veszünk egy nyugtát, amit egy online pénztárgép állított ki láthatjuk, hogy minden tétel után szerepel egy betű (A-E) illetve 2 szám, jellemzően 00.

Az első karakter az ÁFA kategóriát jelenti, a két szám (00) pedig az értékesített termék vámtarifa számának első két számjegye.

Az NGM rendelet kimondja, hogy 2019. január elsejétől a pénztárgépeket ne a megszokott módon kell alkalmazni. Várható volt, hogy ezt a rendeletet el fogják halasztani, azonban ez a mai napig nem történt meg, így minden pénztárgép felhasználónak fel kell készülnie, hogy megfelelően tudja használni pénztárgépét. CashCube pénztárgépekhez létezik célszoftver, azonban nem mindegyik típushoz, így javasoljuk, hogy készüljenek fel, hogy a kiszolgálás a megszokottól sokkal lassabban fog menni.

Amennyiben úgy véli, hogy manuális használatot nem tudja kivitelezni keressen minket, és segítünk megfelelő célszoftver használatában.


Részlet a 9/2016 NGM rendeletből:

C) Forgalmi gyűjtők, tranzakció típusok, tranzakció gyűjtők, számlálók, funkciók

1. A pénztárgépnek legalább az alábbi ötszáz forgalmi gyűjtővel kell rendelkeznie, amelyek az értékesítések és egyéb, a 4-6. pontokban meghatározott tranzakciók áfa-csoportonkénti, valamint termék- vagy szolgáltatáscsoportonkénti elkülönített regisztrációját biztosítják.

1.1. Az egyes gyűjtők jele egy betűből és két számjegyből áll. A betű az értékesített termék vagy szolgáltatás ÁFA-kulcsát, a kétjegyű szám pedig a termék- vagy szolgáltatáscsoportot jelöli.

a) 05\%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek, első karaktere „A”,

b) 18\%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „B”,

c) 27\%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „C”,

d) adójegyes termékek forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „D”,

e) az egyéb termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „E”. Jelen alpont alkalmazásában az egyéb termékek, szolgáltatások forgalma:

ea) az áfa alól mentes termékek, szolgáltatások forgalma,

eb) az alanyi adómentességet választó adóalany forgalma,

ec) az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany forgalma,

ed) az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás forgalma,

ee) az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítésének forgalma,

ef) az Áfa tv. hatályán kívüli értékesítések, szolgáltatások forgalma.

1.2. Az fa) pont alkalmazásában a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.


4. melléklet a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelethez

A Rendelet 3. melléklet C) Forgalmi gyűjtők, tranzakció típusok, tranzakció gyűjtők, számlálók, funkciók alcím 1. pont 1.1. alpontja a következő f) ponttal egészül ki:

(Az egyes gyűjtők jele egy betűből és két számjegyből áll. A betű az értékesített termék vagy szolgáltatás ÁFA-kulcsát, a kétjegyű szám pedig a termék- vagy szolgáltatáscsoportot jelöli.)

„f) az a)-e) pont szerinti termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek második és harmadik karaktere:

fa) a termék (árucikk) esetén a termék vámtarifaszámának első két számjegye,

fb) szolgáltatás esetén „99”.”




Pénztárgép használat 2019.01.01 től! FONTOS VÁLTOZÁS!

2018.11.30

Hogy kell használni a pénztárgépeket 2019 január elsejétől?

2019.01.01-től nem a megszokott módon kell használni a pénztárgépeket! Ha kezünkbe veszünk egy nyugtát, amit egy online pénztárgép állított ki láthatjuk, hogy minden tétel után szerepel egy betű (A-E) illetve 2 szám, jellemzően 00.

Az első karakter az ÁFA kategóriát jelenti, a két szám (00) pedig az értékesített termék vámtarifa számának első két számjegye.

Az NGM rendelet kimondja, hogy 2019. január elsejétől a pénztárgépeket ne a megszokott módon kell alkalmazni. Várható volt, hogy ezt a rendeletet el fogják halasztani, azonban ez a mai napig nem történt meg, így minden pénztárgép felhasználónak fel kell készülnie, hogy megfelelően tudja használni pénztárgépét. 

Gőzerővel dolgozunk a megfelelő célszoftver kialakításában, ami megkönnyíti a pénztárgép felhasználók életét, az eddiginél is egyszerűbb pénztárgép használatával kapcsolatban.


Amennyiben szeretne részt venni a tesztelésben kérjük jelentkezzen, nem leszünk hálátlanok, Január elsejétől Önnek is szüksége lehet rá!


Részlet a 9/2016 NGM rendeletből:

C) Forgalmi gyűjtők, tranzakció típusok, tranzakció gyűjtők, számlálók, funkciók

1. A pénztárgépnek legalább az alábbi ötszáz forgalmi gyűjtővel kell rendelkeznie, amelyek az értékesítések és egyéb, a 4-6. pontokban meghatározott tranzakciók áfa-csoportonkénti, valamint termék- vagy szolgáltatáscsoportonkénti elkülönített regisztrációját biztosítják.

1.1. Az egyes gyűjtők jele egy betűből és két számjegyből áll. A betű az értékesített termék vagy szolgáltatás ÁFA-kulcsát, a kétjegyű szám pedig a termék- vagy szolgáltatáscsoportot jelöli.

a) 05\%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek, első karaktere „A”,

b) 18\%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „B”,

c) 27\%-os áfa kulcsú termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „C”,

d) adójegyes termékek forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „D”,

e) az egyéb termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek első karaktere: „E”. Jelen alpont alkalmazásában az egyéb termékek, szolgáltatások forgalma:

ea) az áfa alól mentes termékek, szolgáltatások forgalma,

eb) az alanyi adómentességet választó adóalany forgalma,

ec) az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany forgalma,

ed) az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás forgalma,

ee) az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítésének forgalma,

ef) az Áfa tv. hatályán kívüli értékesítések, szolgáltatások forgalma.

1.2. Az fa) pont alkalmazásában a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.


4. melléklet a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelethez

A Rendelet 3. melléklet C) Forgalmi gyűjtők, tranzakció típusok, tranzakció gyűjtők, számlálók, funkciók alcím 1. pont 1.1. alpontja a következő f) ponttal egészül ki:

(Az egyes gyűjtők jele egy betűből és két számjegyből áll. A betű az értékesített termék vagy szolgáltatás ÁFA-kulcsát, a kétjegyű szám pedig a termék- vagy szolgáltatáscsoportot jelöli.)

„f) az a)-e) pont szerinti termékek, szolgáltatások forgalmának gyűjtőinek második és harmadik karaktere:

fa) a termék (árucikk) esetén a termék vámtarifaszámának első két számjegye,

fb) szolgáltatás esetén „99”.”




Külföldön is híres a magyar csodafegyver

2018.02.01

Stabilizálódott a régiós országok adórendszere, a válságadókat vagy kivezették, vagy beépültek végleg. A kormányok egyre erőteljesebben támaszkodnak a forgalmi, fogyasztási típusú adóbevételekre, minden lehetőségükkel arra törekednek, hogy elvegyék a levegőt az adócsalók elől - derült ki a Mazars sorozatban az ötödik alkalommal elkészített Adóbrusúrájából, amit ezúttal 19 országra vonatkozóan végeztek el.


BLACK FRIDAY A PénztárgépNagyker.hu oldalon!

2017.11.17


2017.11.17 09:00 -16:00 óráig bármilyen, akár működésképtelen pénztárgépét is beszámítjuk új, általunk értékesített pénztárgép árába, a vásárlási érték 50\%-ig!

Így például Öné lehet egy:

- Vadonat új CashCube light Online pénztárgép 54.450 Ft + ÁFA-ért
- Vadonat új CashCube mini (GPS) online pénztárgép  62.450 + ÁFA-ért

-Használt CashCube light online pénztárgép 39.950 Ft + ÁFA-ért
-Használt CashCube mini online pénztárgép 49.950 Ft + ÁFA-ért

Feltétel, hogy a leadott pénztárgép tulajdonos adatai megegyezzenek az új pénztárgép tulajdonosának adataival.

A vásárláshoz szükség van:
- Üzembe-helyezési kódra
- Aláírási címpéldányra (cég esetén)
- Személyi igazolványra (egyéni vállalkozó esetén)


Kizárólag a 2017.11.17.-én megrendelt, és átvett pénztárgépekre érvényes az akció, és kizárólag egyösszegű vásárlásra vonatkozik!

Az akció nem érinti a beüzemelési díjakat, tehát a pénztárgép árán felül fizetendő összeg 10.000 Ft + ÁFA (12.700 Ft)



Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken

2017.11.06

A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik, értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye. Ezzel kapcsolatban néhány fontos szabályra hívjuk fel a figyelmet.  
 

 A pénztárgép használatra kötelezettek körének 2017. évi kiterjesztése kapcsán változott a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: pénztárgépes rendelet) értelmezése a korábbiakhoz képest annyiban, hogy a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végző, és ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett adóalanyok nemcsak az üzletben, szolgáltatóhelyen történő értékesítéseik, szolgáltatásaik során kötelesek a pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget. 

Emiatt a TEÁOR besorolást, mint legfőbb meghatározó szempontot érintően a pénztárgép használati kötelezettség szempontjából a következőkre kell figyelemmel lenni az alkalmi rendezvényeken, vásárokon történő értékesítésnél.

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásáron (az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásáron) és a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti alkalmi rendezvényen (olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen elárusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket meghatározó 1. számú mellékletében, e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.  

Az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba tartozik. A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást.  

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik. 

Nem tekinthető mozgó vendéglátásnak az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy helyben tartózkodik. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás, ezért pénztárgép használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Továbbá, ha egy alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység kitelepül, ott a szervező által rendelkezésre bocsátott helyen, például faházban rendezkedik be az ételkészítésre és kiszolgálásra, az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak, ezért pénztárgéppel köteles e kitelepülésen is nyugtaadási kötelezettségét teljesíteni.

Azon adóalanyoknak, akik állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel. 

Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adóalany online pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon – kitelepüléseken – kívánja használni, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése során azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelycíme tüntetendő fel.


Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát

2017.11.03

A kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.  

A vállalkozásokat és a magánszemélyeket terhelő adók csökkentése mellett a korábbiaknál jóval szigorúbban kíván eljárni a kormány az adóelkerüléssel szemben – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorításában jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek használatának és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése.

A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától, 2017. január 1-jétől pedig a pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez – tudatta Varga Mihály. A tárcavezető megjegyezte, hogy 2017. január 1-jétől a személyszállító tevékenységet végző taxisok és uberesek bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak.

A tárcavezető leszögezte: a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálták, hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya. A bevezetés időpontjánál szintén körültekintően járt el a kormány, hiszen az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban – emlékeztetett a tárcavezető kiemelve: a tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.

A jogkövetően működő vállalkozások pozitív visszajelzése, a nemzetközi érdeklődés mellett az államkassza bevételi adatsora is bizonyítja a rendszer sikerességét – emelte ki Varga Mihály.


MINDEN HÍR MEGJELENÍRÉSE



+36 1 704 00 00
2020-11-25 17:03
a mai nap Katalin napja van.
Kezdőoldal
Pénztárgép
Mérleg
Bérlés
Részlet
Kapcsolat
Hírek
HELP/SOS
Rendelés