Használt Online pénztárgép CashCube Light a költségtakarékos üzletnyitáshoz.
Kíváló minőség, kedvező árak, óriási raktárkészlet.
A kiválasztott modellről bővebb informácót telefonon tudunk adni. Az ár ennyi amennyi ki van írva, tehát nincs semmi átverés, mellébeszélés, más tipusra átbeszélés. Amennyiben ez a használt pénztárgép eladásra került vállaljuk, hogy minimum a termékkel megegyező ugyanilyen tipusú pénztárgépet ugyanezen az áron bocsátunk rendelkezésére! Garantáljuk!A Használt Online pénztárgép CashCube Light ára: 50 612 Ft + ÁFA (bruttó 64 277 Ft)
Garancia érvényessége: 2026-08-12
Éves felülvizsgálat érvényessége: 2026-11-05
* a kép illusztráció, nem a valódi pénztárgépről készült!
Híreinkből egy kis csemege...
Figyelem! 2015. január 1-jétől változik a pénztárgép használatra kötelezett adóalany számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége
2015. január 1-jétől megváltozott a pénztárgép használatára
kötelezett adóalanyok számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási
kötelezettsége.
A változás azokat az adózókat érintette, akik pénztárgépes nyugtaadásra
kötelezett tevékenységet végeztek, de az adott értékesítésről
online pénztárgépes nyugta helyett számlát bocsátottak ki.
Az adóalanynak 2015. január 1-jétől a pénztárgép használatára kötelezett
tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák adatairól adatot kellett
szolgáltatnia az állami adóhatóság felé.
Az adatszolgáltatás nem papíralapon, nem alkalomszerűen, hanem
elektronikus úton, a PTGSZLAH adatlapon
történt.
Ha a pénztárgéphasználatra kötelezett adózó nem online pénztárgépes nyugtát adott,
hanem számlát állított ki, akkor a számla adatairól külön adatot kellett
szolgáltatnia a NAV részére.
A jelentésben a pénztárgépköteles tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott számlák
meghatározott adatait kellett szerepeltetni.
Az adatszolgáltatás egyik fontos eleme az volt, hogy a számlaadatokat
a számla kibocsátásának keltét alapul véve,
naponkénti bontásban kellett megküldeni.
Ez azt jelentette, hogy nem volt elegendő egyetlen havi összesített számot jelenteni.
A vállalkozásnak számlánként, dátumhoz kötötten kellett kezelnie az adatokat.
A szabály napi bontású számlaadat-jelentést írt elő. Ehhez pontos számlanyilvántartás,
rendezett vevőadatok és következetes adminisztráció kellett.
Az adatszolgáltatást havonta kellett teljesíteni.
A határidő a tárgyhónapot követő hónap 15. napja volt.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy például a januári számlákról február 15-ig
kellett adatot szolgáltatni.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget először azoknál a számláknál kellett alkalmazni,
amelyeket 2014. december 31-ét követően bocsátottak ki.
Ez alapján a gyakorlatban a 2015. január 1-jétől kiállított
érintett számlák kerültek be az új jelentési kötelezettség alá.
Nem a fizetés napja vagy a teljesítés adminisztratív értelmezése volt a lényeg,
hanem az, hogy a számla kibocsátása 2014. december 31-e után történt-e.
A szabály valamennyi pénztárgép használatára kötelezett adóalanyra vonatkozott,
aki vagy amely a bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő
nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesítette.
A kötelezettség azokra is kiterjedt, akik korábban valamilyen okból mentesültek
az adatszolgáltatási kötelezettség alól.
A szabályozás célja az volt, hogy a pénztárgépes nyugta helyett számlával teljesített
bizonylatadás se maradjon ki az adóhatóság látóköréből.
Ha egy vállalkozás pénztárgépes nyugtát adott, akkor a pénztárgép online adatkapcsolata
miatt a NAV rálátott a forgalomra. Ha viszont ugyanebben a körben számla készült,
akkor külön adatszolgáltatásra volt szükség ahhoz, hogy ezek az ügyletek is
ellenőrizhetővé váljanak.
A pénztárgépes nyugta helyett kiállított számlák külön jelentése azt szolgálta,
hogy a pénztárgépköteles tevékenység forgalma akkor is ellenőrizhető legyen,
ha a vevő számlát kapott.
A PTGSZLAH adatszolgáltatásban szerepeltetni kellett a vevő nevét és címét.
Ez azt jelentette, hogy a számla kiállításakor az adózónak pontos vevőadatokat
kellett rögzítenie.
Hiányos vagy pontatlan számlaadatok mellett az adatszolgáltatás is hibás lehetett,
ami később ellenőrzési problémát okozhatott.
A számlázásnál nem volt elég a vevő nevét nagyjából felírni.
A jelentési kötelezettség miatt a számlaadatoknak rendszerezhetőnek, pontosnak
és határidőre továbbíthatónak kellett lenniük.
Az érintett vállalkozásoknak fel kellett mérniük, hogy pénztárgéphasználatra
kötelezett tevékenységük során állítanak-e ki számlát online pénztárgépes nyugta
helyett.
Ha igen, akkor 2015-től biztosítaniuk kellett, hogy ezekről a számlákról a
PTGSZLAH adatlapon havi, elektronikus adatszolgáltatás készüljön.
A cikk rövid tájékoztató jellegű volt, de az ilyen adatszolgáltatási kötelezettségek
elmulasztása általában jelentős bírságkockázattal járhat.
Ezért a változást nem volt célszerű egyszerű technikai adminisztrációnak tekinteni.
A pénztárgépes és számlázási folyamatokat össze kellett hangolni.
Ha a vállalkozás nem vezette pontosan a számláit, utólag nehéz lehetett határidőre,
napi bontásban, hibátlan adatszolgáltatást készíteni.
A cikk végén forrásként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerepelt.
Ez különösen fontos, mert a tájékoztató nem egy kereskedői vélemény volt, hanem
a NAV által kommunikált adatszolgáltatási kötelezettségre hívta fel a figyelmet.
2015. január 1-jétől minden pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanynak,
aki online pénztárgépes nyugta helyett számlát bocsát ki, a számlákról
PTGSZLAH adatlapon adatot kell szolgáltatnia.
2015. január 1-jétől megváltozott a pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok
számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.
Aki pénztárgépköteles tevékenységhez kapcsolódóan online pénztárgépes nyugta helyett
számlát állított ki, annak a számla keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét,
valamint az ellenérték összegét havonta, napi bontásban, elektronikus úton,
PTGSZLAH adatlapon kellett megküldenie a NAV részére.
A kötelezettséget először a 2014. december 31. után kibocsátott számlákra
kellett alkalmazni.
Ha pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásként számlával teljesíti a
bizonylatadást, különösen fontos, hogy a számlaadatok pontosan, határidőre és
a megfelelő adatlapon kerüljenek beküldésre.
Telefon: +36 1 704 00 00Figyelem! 2015. január 1-jétől változik a pénztárgép használatra kötelezett adóalany számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége
2015-től kötelező lett a számlaadatok elektronikus jelentése
Mi volt a szabály lényege?
A számlaadás nem mentesített az adatszolgáltatás alól
Milyen számlaadatokat kellett jelenteni?
A PTGSZLAH adatszolgáltatás fő adatai
Napi bontásban kellett elkészíteni
Nem egyszerű havi összesítésről volt szó
Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig
Határidő röviden
Mely számláknál kellett először alkalmazni?
A dátum a számla kibocsátásához kapcsolódott
Kikre vonatkozott a kötelezettség?
Érintett volt az adózó, ha
Miért volt jelentős ez a változás?
A szabály a láthatatlan számlázási kiskaput zárta
Miért kellett különösen figyelni a vevőadatokra?
Gyakorlati adminisztrációs következmény
Mit kellett tennie egy érintett vállalkozásnak?
Ellenőrző lista vállalkozásoknak
Mi történhetett, ha valaki nem teljesítette?
Nem volt jó megoldás utólag kapkodni
Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása
A NAV-tájékoztató üzenete
Összegzés
Pénztárgép, számla és PTGSZLAH adatszolgáltatás
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.