Figyelem! 2015. január 1-jétől változik a pénztárgép használatra kötelezett adóalany számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége
2015-től kötelező lett a számlaadatok elektronikus jelentése
2015. január 1-jétől megváltozott a pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.
A változás azokat az adózókat érintette, akik pénztárgépes nyugtaadásra kötelezett tevékenységet végeztek, de az adott értékesítésről online pénztárgépes nyugta helyett számlát bocsátottak ki.
Mi volt a szabály lényege?
Az adóalanynak 2015. január 1-jétől a pénztárgép használatára kötelezett tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák adatairól adatot kellett szolgáltatnia az állami adóhatóság felé.
Az adatszolgáltatás nem papíralapon, nem alkalomszerűen, hanem elektronikus úton, a PTGSZLAH adatlapon történt.
A számlaadás nem mentesített az adatszolgáltatás alól
Ha a pénztárgéphasználatra kötelezett adózó nem online pénztárgépes nyugtát adott, hanem számlát állított ki, akkor a számla adatairól külön adatot kellett szolgáltatnia a NAV részére.
Milyen számlaadatokat kellett jelenteni?
A jelentésben a pénztárgépköteles tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott számlák meghatározott adatait kellett szerepeltetni.
A PTGSZLAH adatszolgáltatás fő adatai
- a számla kelte,
- a számla sorszáma,
- a vevő neve,
- a vevő címe,
- az ellenérték adót is tartalmazó összege,
- adómentesség esetén az ellenérték összege.
Napi bontásban kellett elkészíteni
Az adatszolgáltatás egyik fontos eleme az volt, hogy a számlaadatokat a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban kellett megküldeni.
Ez azt jelentette, hogy nem volt elegendő egyetlen havi összesített számot jelenteni. A vállalkozásnak számlánként, dátumhoz kötötten kellett kezelnie az adatokat.
Nem egyszerű havi összesítésről volt szó
A szabály napi bontású számlaadat-jelentést írt elő. Ehhez pontos számlanyilvántartás, rendezett vevőadatok és következetes adminisztráció kellett.
Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig
Az adatszolgáltatást havonta kellett teljesíteni.
A határidő a tárgyhónapot követő hónap 15. napja volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy például a januári számlákról február 15-ig kellett adatot szolgáltatni.
Határidő röviden
- adatszolgáltatás gyakorisága: havonta,
- beküldés módja: elektronikusan,
- nyomtatvány: PTGSZLAH adatlap,
- határidő: tárgyhónapot követő hónap 15. napja.
Mely számláknál kellett először alkalmazni?
Az adatszolgáltatási kötelezettséget először azoknál a számláknál kellett alkalmazni, amelyeket 2014. december 31-ét követően bocsátottak ki.
Ez alapján a gyakorlatban a 2015. január 1-jétől kiállított érintett számlák kerültek be az új jelentési kötelezettség alá.
A dátum a számla kibocsátásához kapcsolódott
Nem a fizetés napja vagy a teljesítés adminisztratív értelmezése volt a lényeg, hanem az, hogy a számla kibocsátása 2014. december 31-e után történt-e.
Kikre vonatkozott a kötelezettség?
A szabály valamennyi pénztárgép használatára kötelezett adóalanyra vonatkozott, aki vagy amely a bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesítette.
A kötelezettség azokra is kiterjedt, akik korábban valamilyen okból mentesültek az adatszolgáltatási kötelezettség alól.
Érintett volt az adózó, ha
- pénztárgép használatára kötelezett tevékenységet végzett,
- online pénztárgépes nyugta helyett számlát állított ki,
- a számla az adott pénztárgépköteles tevékenységhez kapcsolódott,
- korábban mentesült az adatszolgáltatás alól, de 2015-től már nem.
Miért volt jelentős ez a változás?
A szabályozás célja az volt, hogy a pénztárgépes nyugta helyett számlával teljesített bizonylatadás se maradjon ki az adóhatóság látóköréből.
Ha egy vállalkozás pénztárgépes nyugtát adott, akkor a pénztárgép online adatkapcsolata miatt a NAV rálátott a forgalomra. Ha viszont ugyanebben a körben számla készült, akkor külön adatszolgáltatásra volt szükség ahhoz, hogy ezek az ügyletek is ellenőrizhetővé váljanak.
A szabály a láthatatlan számlázási kiskaput zárta
A pénztárgépes nyugta helyett kiállított számlák külön jelentése azt szolgálta, hogy a pénztárgépköteles tevékenység forgalma akkor is ellenőrizhető legyen, ha a vevő számlát kapott.
Miért kellett különösen figyelni a vevőadatokra?
A PTGSZLAH adatszolgáltatásban szerepeltetni kellett a vevő nevét és címét. Ez azt jelentette, hogy a számla kiállításakor az adózónak pontos vevőadatokat kellett rögzítenie.
Hiányos vagy pontatlan számlaadatok mellett az adatszolgáltatás is hibás lehetett, ami később ellenőrzési problémát okozhatott.
Gyakorlati adminisztrációs következmény
A számlázásnál nem volt elég a vevő nevét nagyjából felírni. A jelentési kötelezettség miatt a számlaadatoknak rendszerezhetőnek, pontosnak és határidőre továbbíthatónak kellett lenniük.
Mit kellett tennie egy érintett vállalkozásnak?
Az érintett vállalkozásoknak fel kellett mérniük, hogy pénztárgéphasználatra kötelezett tevékenységük során állítanak-e ki számlát online pénztárgépes nyugta helyett.
Ha igen, akkor 2015-től biztosítaniuk kellett, hogy ezekről a számlákról a PTGSZLAH adatlapon havi, elektronikus adatszolgáltatás készüljön.
Ellenőrző lista vállalkozásoknak
- Pénztárgéphasználatra kötelezett tevékenységet végzünk?
- Adunk-e számlát online pénztárgépes nyugta helyett?
- A számlák 2014. december 31. után lettek kibocsátva?
- Rögzítjük-e pontosan a vevő nevét és címét?
- El tudjuk-e készíteni a napi bontású havi jelentést?
- Biztosított-e a PTGSZLAH elektronikus beküldése?
Mi történhetett, ha valaki nem teljesítette?
A cikk rövid tájékoztató jellegű volt, de az ilyen adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása általában jelentős bírságkockázattal járhat.
Ezért a változást nem volt célszerű egyszerű technikai adminisztrációnak tekinteni. A pénztárgépes és számlázási folyamatokat össze kellett hangolni.
Nem volt jó megoldás utólag kapkodni
Ha a vállalkozás nem vezette pontosan a számláit, utólag nehéz lehetett határidőre, napi bontásban, hibátlan adatszolgáltatást készíteni.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása
A cikk végén forrásként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerepelt.
Ez különösen fontos, mert a tájékoztató nem egy kereskedői vélemény volt, hanem a NAV által kommunikált adatszolgáltatási kötelezettségre hívta fel a figyelmet.
A NAV-tájékoztató üzenete
2015. január 1-jétől minden pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanynak, aki online pénztárgépes nyugta helyett számlát bocsát ki, a számlákról PTGSZLAH adatlapon adatot kell szolgáltatnia.
Összegzés
2015. január 1-jétől megváltozott a pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.
Aki pénztárgépköteles tevékenységhez kapcsolódóan online pénztárgépes nyugta helyett számlát állított ki, annak a számla keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, valamint az ellenérték összegét havonta, napi bontásban, elektronikus úton, PTGSZLAH adatlapon kellett megküldenie a NAV részére.
A kötelezettséget először a 2014. december 31. után kibocsátott számlákra kellett alkalmazni.
Pénztárgép, számla és PTGSZLAH adatszolgáltatás
Ha pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásként számlával teljesíti a bizonylatadást, különösen fontos, hogy a számlaadatok pontosan, határidőre és a megfelelő adatlapon kerüljenek beküldésre.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.