Szeptembertől kötelező a nyugtaadat-szolgáltatás – négy hónap türelmi időt ad a NAV

2026. szeptember 1-jétől új kötelezettség lép életbe: a kézi, valamint a számítógéppel előállított nyugták adatait is továbbítani kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Az adatszolgáltatást a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell teljesíteni.

A NAV négy hónapos átállási időszakot biztosít. 2026. szeptember 1. és december 31. között az új nyugtaadat-szolgáltatás hibás vagy elmaradt teljesítése miatt a revizorok még nem szabnak ki bírságot, hanem tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatják a vállalkozásokat. A kötelezettség azonban már szeptemberben elindul, ezért az év végét nem érdemes határidőként kezelni.

Mi változik 2026. szeptember 1-jén?

A kézi nyugtatömb vagy egy számítógépes program használata eddig nem járt általános, minden nyugtára kiterjedő utólagos NAV-adatszolgáltatással. Szeptembertől ez megváltozik: az ilyen módon kiállított nyugták adatairól is jelentést kell küldeni.

Nem az egyes nyugtákat kell egyenként, valós időben beküldeni. Az adatokat naponta összesítve, az alkalmazott adómértékek szerint elkülönítve kell jelenteni. A háromnapos határidő naptári napokat jelent, nem munkanapokat, ezért hétvége vagy ünnepnap előtt kiállított nyugtáknál is figyelni kell a határidőre.

A változás célja, hogy a NAV azokból az értékesítésekből is adatot kapjon, amelyekről nem online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel készült a nyugta. Az online és e-pénztárgépek nyugtaadatai ugyanis automatikusan beérkeznek a hatósághoz.

Kiket érint az új nyugtaadat-szolgáltatás?

A szabály azokra a nyugtákra vonatkozik, amelyeket nem online pénztárgéppel és nem e-pénztárgéppel állítanak ki. Tipikusan érintettek:

• a kézi nyugtatömböt használó vállalkozók;
• a számítógépes programmal nyugtát előállító vállalkozások;
• azok, akik egyes értékesítéseikről kézi vagy számítógépes nyugtát bocsátanak ki;
• az online pénztárgépet használó vállalkozások azon nyugtái, amelyek valamilyen okból nem az online pénztárgéppel készültek.

Az online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel szabályosan kiállított bizonylatokról nincs szükség külön nyugtaadat-szolgáltatásra, mert az adatok automatikusan eljutnak a NAV-hoz.

Hogyan lehet teljesíteni az adatszolgáltatást?

A megfelelő megoldás elsősorban a kiállított nyugták számától és a vállalkozás jelenlegi informatikai rendszerétől függ.

1. Kézi rögzítés a KOBAK-portálon

A kisebb nyugtaforgalmú vállalkozások a KOBAK-portál webes felületén kézzel rögzíthetik a szükséges napi adatokat. Ez külön fejlesztés nélkül használható megoldás, de rendszeres adminisztrációt igényel, és minden érintett napnál figyelni kell a három naptári napos határidőre.

A NAV képernyőképekkel és magyarázatokkal ellátott KOBAK-segédletet is közzétett, amely bemutatja a kézi és a számítógépes nyugták adatainak rögzítését, javítását, érvénytelenítését és exportálását.

2. Gépi adatszolgáltatás M2M-kapcsolaton keresztül

Nagyobb nyugtaszámnál a kézi rögzítés gyorsan felesleges teherré és hibaforrássá válhat. Ilyen esetben a vállalkozás saját rendszere gépi interfészen, úgynevezett M2M-kapcsolaton keresztül továbbíthatja az adatokat. Ez elsősorban nagyobb forgalmú szolgáltatóknál, kereskedőknél és saját ügyviteli vagy értékesítési rendszerrel működő vállalkozásoknál lehet ésszerű választás.

A műszaki dokumentációt és az aktuális tájékoztatókat a NAV folyamatosan frissülő nyugtaadat-szolgáltatási oldalán érdemes figyelni.

3. E-pénztárgép használata

Az e-pénztárgép nem külön beküldési felület: a vele kiállított nyugta adatait a rendszer automatikusan továbbítja, ezért nincs szükség utólagos kézi vagy M2M-adatszolgáltatásra. A NAV ingyenes, felhőalapú ePénztárgép alkalmazása ezért kézenfekvő lehet azoknak, akik eddig kézi nyugtát használtak, és nem kötelezettek online pénztárgép használatára.

A felhőalapú alkalmazás azonban nem válthatja ki automatikusan mindenkinél a meglévő online pénztárgépet. Online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységnél továbbra is online pénztárgép vagy arra alkalmas, engedélyezett hardveralapú e-pénztárgép használható. A felhőalapú e-pénztárgép emellett mozgóboltban és mozgó szolgáltatóhelyen sem használható. A különbségekről részletesen az e-pénztárgépekről szóló összefoglalónkban írunk.

Mit jelent a négy hónapos türelmi idő?

A NAV közlése szerint 2026. szeptember 1. és december 31. között a revizorok az új nyugtaadat-szolgáltatás hibás vagy elmaradt teljesítése miatt nem bírságolnak. Ebben az időszakban tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatják az átállást.

Ez kifejezetten hasznos könnyítés, de rossz stratégia lenne januárig semmit sem tenni. A kézi folyamatot ki kell próbálni, a felelős munkatársat ki kell jelölni, a határidőket be kell építeni a napi működésbe, gépi beküldésnél pedig időt kell hagyni a fejlesztésre és a tesztelésre. A szeptember és december közötti időszak valódi célja éppen ez.

Mi történik 2027. január 1-jétől?

A négy hónapos átállási időszak után az új kötelezettség hibás vagy elmaradt teljesítése már bírságot vonhat maga után. Addigra nem elég elméletben kiválasztani a megoldást: annak a napi gyakorlatban is megbízhatóan működnie kell.

A NAV 2026. augusztus 17-én új videót is közzétett, amely lépésről lépésre bemutatja a saját ePénztárgép alkalmazásának letöltését, az eszköz regisztrációját és az üzembe helyezést. A NAV videós tájékoztatója itt érhető el.

Mit érdemes most megtenni?

1. Azonosítsa az érintett bizonylatokat: állít-e ki kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát?
2. Becsülje meg a napi mennyiséget: néhány összesített adat még kézzel is kezelhető, nagyobb forgalomnál már indokolt lehet az automatizálás.
3. Válassza ki a teljesítés módját: KOBAK, M2M vagy az érintett tevékenységnél jogszerűen használható e-pénztárgép.
4. Jelöljön ki felelőst: legyen egyértelmű, ki készíti el, ellenőrzi és szükség esetén javítja az adatszolgáltatást.
5. Ne várjon decemberig: a türelmi idő alatt érdemes a teljes folyamatot többször, valós adatokkal végigpróbálni.

Gyakori kérdések

Minden kézi nyugtát külön kell beküldeni?

Nem. Az adatokat napi szinten összesítve, adómértékenkénti bontásban kell jelenteni.

A háromnapos határidő munkanapokat jelent?

Nem. A NAV tájékoztatása három naptári napot határoz meg.

Kell külön adatot küldeni az online pénztárgépes nyugtákról?

Az online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel kiállított nyugták adatai automatikusan beérkeznek a NAV-hoz, ezért ezekről nincs külön adatszolgáltatás. Ha azonban a vállalkozás kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát is kibocsát, azokra már vonatkozhat az új kötelezettség.

Kiválthatja a NAV ingyenes alkalmazása az online pénztárgépet?

Online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységnél a felhőalapú e-pénztárgép nem használható az online pénztárgép helyett. Ilyen tevékenységnél online pénztárgép vagy engedélyezett hardveralapú e-pénztárgép szükséges.

Ha év végéig nem bírságolnak, ráér januárban elkezdeni?

Nem. A kötelezettség 2026. szeptember 1-jén hatályba lép. A NAV csak átállási időt biztosít az új adatszolgáltatás hibáinak és elmaradásának szankcionálásánál.

Összegzés

2026. szeptember 1-jétől a kézi és számítógéppel előállított nyugták adatszolgáltatás nélkül már nem kezelhetők a régi módon. A vállalkozásnak legfeljebb három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell adatot küldenie a NAV-nak.

A négy hónapos türelmi idő józan és vállalkozóbarát átmenet, de nem szabad haladékként értelmezni. A helyes döntés az, ha a vállalkozás már szeptemberben kialakítja a saját folyamatát, és december végére nemcsak ismeri, hanem rutinszerűen teljesíti is az új kötelezettséget.

Hivatalos forrás: A NAV segít: négy hónapos átállási időszak a nyugtaadat-szolgáltatásban.

További szakmai hírekért tekintse meg a Pénztár gépNagyker.hu híroldalát.