PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
Mikor kell PTGSZLAH adatszolgáltatást teljesíteni?
Bizonyos tevékenységi köröknél a jogszabály kötelezővé teszi a pénztárgép használatát. Ilyenkor az adózó főszabály szerint gépi nyugtát köteles kibocsátani.
A pénztárgép használata helyett azonban bizonyos esetekben dönthet úgy is, hogy a gépi nyugta helyett számlát állít ki a vevőnek. Ilyenkor merülhet fel a PTGSZLAH adatszolgáltatás kérdése.
A legfontosabb kérdés
Nem az a döntő, hogy a számla készpénzes vagy átutalásos, hanem az, hogy a számla gépi nyugta helyett lett-e kiállítva.
Ha a számla nem gépi nyugta helyett készül, hanem önálló jogszabályi kötelezettség miatt, akkor a PTGSZLAH adatszolgáltatás jellemzően nem merül fel.
Pénztárgép használatára kötelezett tevékenységek
A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete sorolja fel azokat a tevékenységi köröket, amelyeknél pénztárgép használata kötelező. Ezekben az esetekben a vállalkozás gépi nyugtaadásra kötelezett.
Jellemzően érintett tevékenységek
- gyógyszertárak,
- gépjármű-javítás és karbantartás,
- gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
- motorkerékpár- és alkatrész-kereskedelem, javítás,
- kiskereskedelmi tevékenységek,
- taxis személyszállítás,
- vendéglátási tevékenységek, kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást,
- szálláshely-szolgáltatás bizonyos körei,
- pénzváltási tevékenység,
- kölcsönzési tevékenységek,
- plasztikai sebészeti szolgáltatás,
- diszkó és táncterem működtetése,
- javítási szolgáltatások,
- textil- és ruhatisztítás,
- fizikai közérzetet javító szolgáltatások,
- testedzési szolgáltatások,
- nagykereskedelmi tevékenységek kiskereskedelmi értékesítései.
Gépi nyugta vagy kézi nyugta?
A pénztárgép által kibocsátott bizonylat gépi nyugtának minősül. Ha egy vállalkozás gépi nyugtaadásra kötelezett, akkor nem adhat egyszerűen kézi nyugtát nyugtatömbből az adott értékesítésre.
Ha a tevékenység nem tartozik a pénztárgépköteles körbe, akkor kézi nyugta is megfelelő lehet. Ha viszont pénztárgépköteles tevékenységről van szó, akkor gépi nyugta kell, kivéve ha a vállalkozás számlát állít ki helyette.
Ezért veszélyes félreérteni a szabályt
A PTGSZLAH szempontjából nem minden számla egyforma. A kérdés az, hogy a számla azért készült-e, mert a vállalkozás a gépi nyugtaadás helyett számlával teljesítette a bizonylatolást.
Mikor kell nyugtát adni?
Az Áfa törvény 166. §-a alapján, ha a vevő a teljes ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megfizeti a teljesítésig, és nem kér számlát, akkor az adóalany számla helyett nyugtát köteles kibocsátani.
Ha az adózó pénztárgép használatára kötelezett, akkor ez a nyugta gépi nyugta. Ha nem pénztárgépköteles tevékenységről van szó, akkor kézi nyugta is elegendő lehet.
Egyszerűsített értelmezés
- Ha a vevő készpénzzel fizet, és nem kér számlát, nyugtát kell adni.
- Ha az adózó gépi nyugtaadásra kötelezett, akkor gépi nyugtát kell adni.
- Ha nem pénztárgépköteles tevékenységről van szó, kézi nyugta is elég lehet.
- Ha gépi nyugta helyett számla készül, felmerülhet a PTGSZLAH adatszolgáltatás.
Számla gépi nyugta helyett
Az Áfa törvény lehetőséget ad arra, hogy az adózó a gépi nyugta helyett számlát bocsásson ki.
Ilyenkor viszont a számlához szükséges vevőadatokat is ismerni kell, például a vevő nevét és címét. Ha a vevő ezeket nem adja meg, akkor a számla kiállítása gyakorlati akadályba ütközhet.
Számlához vevőadat kell
Ha a vevő nem adja meg a számla kötelező adatait, akkor nem lehet szabályosan számlát kiállítani. Pénztárgépköteles tevékenységnél ilyenkor gépi nyugtát kell adni, ha a feltételek fennállnak.
Melyik számlákról kell adatot szolgáltatni?
Az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet alapján akkor kell PTGSZLAH adatszolgáltatást teljesíteni, ha a számla olyan ügylethez kapcsolódik, ahol a vállalkozás gépi nyugtaadásra lenne kötelezett, de gépi nyugta helyett számlát állít ki.
PTGSZLAH-köteles lehet a számla, ha
- a tevékenység pénztárgépköteles,
- az adott ügyletnél gépi nyugtát kellett volna kibocsátani,
- a vállalkozás gépi nyugta helyett számlát állít ki,
- a számla nem önálló számlaadási kötelezettség miatt, hanem nyugta helyett készül.
Példa: zöldség-gyümölcs értékesítés boltban és piacon
Ha egy zöldséges üzletben a vevő vesz egy kilogramm almát, és készpénzzel fizet, akkor pénztárgépköteles tevékenység esetén gépi nyugtát kell kibocsátani.
Ha a vállalkozásnak nincs pénztárgépe, és a vevőnek számlát állít ki a gépi nyugta helyett, akkor a számla adatairól PTGSZLAH adatszolgáltatást kell teljesíteni.
Ugyanaz az alma, más helyzet
Ha ugyanazt az almát piacon értékesítik olyan tevékenységi körben, amely nem tartozik a gépi nyugtaadási kötelezettség alá, akkor kézi nyugta is adható.
Ha ebben a helyzetben a vevő mégis számlát kér, akkor ez a számla nem gépi nyugta helyett készül, ezért nem keletkezik PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség.
Melyik számlákról nem kell adatot szolgáltatni?
Nem kell PTGSZLAH adatszolgáltatást teljesíteni olyan számlákról, amelyek nem gépi nyugta helyett készültek.
Jellemzően nem PTGSZLAH-köteles számlák
- átutalásos számlák,
- olyan készpénzes számlák, amelyeket a vevő kérése miatt állítottak ki,
- olyan számlák, amelyek kiállítását az Áfa törvény önállóan kötelezővé teszi,
- készpénzes előlegről kiállított számlák, ha a számlaadás jogszabályi kötelezettség.
Miért nem kell az átutalásos számlákat jelenteni?
Átutalásos fizetés esetén az Áfa törvény szabályai alapján számlát kell kiállítani az ügyletről.
Ez a számla tehát nem azért készül, mert a vállalkozás gépi nyugta helyett számlát választott, hanem azért, mert a számla kiállítása ilyen fizetési módnál jogszabályi kötelezettség.
A cikk fő következtetése
Az átutalásos számlák nem gépi nyugta helyett készülnek, hanem önálló számlaadási kötelezettség alapján. Ezért ezekről a számlákról PTGSZLAH adatszolgáltatást nem kell teljesíteni.
Készpénzes számla, ha a vevő számlát kér
Ha a vevő készpénzzel fizet, de számlát kér, akkor a számla nem azért készül, mert a vállalkozás nem tud vagy nem akar gépi nyugtát adni, hanem azért, mert a vevő számlát kért.
Ilyen esetben a cikk értelmezése szerint szintén nem keletkezik PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség az adott számlára vonatkozóan.
Készpénzes előleg számlája
Előleg fizetése esetén bizonyos vevői körnél és bizonyos értékhatár felett az Áfa törvény kötelezővé teszi a számla kiállítását.
Ha a készpénzes előlegről a számla jogszabályi kötelezettség miatt készül, akkor az sem gépi nyugta helyett kiállított számla, ezért nem kell róla PTGSZLAH adatszolgáltatást teljesíteni.
Rövid szabály
Ha a számla átutalásos, vagy készpénzes ugyan, de nem gépi nyugta helyett lett kiállítva, akkor nem kell PTGSZLAH adatszolgáltatásba tenni.
Az adatszolgáltatás tartalma
Ha mégis PTGSZLAH adatszolgáltatásra kötelezett számláról van szó, akkor a számlák adatait a NAV által meghatározott struktúrában kell megküldeni.
A jelentendő adatok
- a számla kelte,
- a számla sorszáma,
- a vevő neve,
- a vevő címe,
- az ellenérték adót is tartalmazó összege,
- adómentesség esetén az ellenérték összege.
Határidő és nullás bevallás
Az adatszolgáltatást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton kell teljesíteni.
Nem kell nullás PTGSZLAH-t beadni
Ha az adott hónapban nem történt olyan számlakibocsátás, amelyről PTGSZLAH adatszolgáltatást kellene teljesíteni, akkor a nyomtatványt nem kell beadni.
Összegzés
A PTGSZLAH adatszolgáltatás nem minden számlára vonatkozik. A döntő kérdés az, hogy a számla gépi nyugta helyett készült-e pénztárgépköteles tevékenység során.
Az átutalásos számlák, valamint azok a készpénzes számlák, amelyek nem gépi nyugta helyett, hanem vevői kérésre vagy jogszabályi kötelezettség miatt készülnek, nem tartoznak a PTGSZLAH adatszolgáltatás körébe.
Forrás
ado.hu
A cikk szerzője: Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATÓ Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.