Felmérés: évente tízmilliárdokat költ el a lakosság számla nélkül a magánegészségügyben
Komoly összegek tűnhetnek el számla nélkül
Egy felmérés szerint Budapesten és Pest megyében évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság magánegészségügyi ellátás után.
Országos szinten ez az összeg a becslések szerint akár 100 milliárd forint felett is lehet.
A Primus Egyesület kutatása hívta fel a figyelmet a problémára
A kutatás a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete megbízásából készült. Az eredményeket Budapesten ismertették újságírók előtt.
A felmérés alapján a magánegészségügyi szektor már nem marginális terület: fontos részévé vált az ellátórendszernek, miközben a szolgáltatási színvonal a magánszektoron belül is egyenetlen.
A számlaadás hiánya nem apró adminisztrációs hiba
Ha a magánegészségügyi ellátás után nem készül számla, az nemcsak adózási kérdés, hanem a szektor átláthatóságát, ellenőrizhetőségét és tisztességes piaci működését is érinti.
A magánegészségügy mérete gyorsan nő
A Primus szerint a 2015-ös GDP-arányos egészségügyi összköltés 7,6 százalék volt, amelyből 2,4 százalék magánköltésként jelent meg.
Az egyesület várakozása szerint ez az arány a következő években évente 4–5 százalékkal emelkedhet, és 2021-re elérheti az 1100 milliárd forintot.
A magánegészségügyi piac becsült mérete
Az egyesület a hazai magánegészségügyi szektor méretét 300 milliárd forintra becsülte. Ennek mintegy harmada a közlés szerint a szürkezónában csapódhat le.
Miért probléma a szürkezóna?
A szürkezóna azt jelenti, hogy a szolgáltatás megtörténik, a beteg fizet, de a bevétel egy része nem jelenik meg szabályosan számlázott, adózott formában.
Ez torzítja a piacot, mert a szabályosan működő szolgáltatók versenyhátrányba kerülhetnek azokkal szemben, akik nem teljesítik megfelelően a számlaadási és adózási kötelezettségeiket.
A szabályosan működő szolgáltató kerülhet rosszabb helyzetbe
Ha egy szolgáltató minden bevételéről számlát ad, adót fizet és szabályosan foglalkoztat, magasabb költségszinten működik. A számla nélkül dolgozó szereplők ezzel tisztességtelen árversenyt teremthetnek.
Online pénztárgép vagy NAV-hoz bekötött számlázás?
Az egyesület álláspontja szerint szakmai és költségvetési szempontból indokolt lenne, hogy az állam erősebben érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek a magánegészségügyi szektorban.
Példaként említették, hogy a plasztikai sebészetek esetében már megjelent az online pénztárgépek bevezetése. Hasonló logika alapján más magánegészségügyi területeken is felmerülhetne az online pénztárgép vagy a NAV-hoz bekötött számlázási rendszer alkalmazása.
Az egyesület javaslatai
- számlaadási kötelezettség ellenőrzése és betartatása,
- dokumentációs kötelezettség ellenőrzése,
- online pénztárgép vagy NAV-hoz bekötött számlázási rendszer bevezetése,
- feketefoglalkoztatás kiszűrése,
- szabályos asszisztensi foglalkoztatás előírása.
Kik veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat?
A Szinapszis piackutató 2016-os reprezentatív adatai szerint a fővárosi és Pest megyei lakosok 60 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást.
Ez jelentős növekedés volt a 2014-es 49 százalékos arányhoz képest. Az adatok szerint inkább a fiatalabbak és a családosok fordulnak a magánszektor felé, és a magánellátás már nem csak a jómódúak kiváltsága.
Leggyakoribb magánellátási típusok
- 49 százalék: valamilyen szakorvosi ellátás,
- 34 százalék: diagnosztikai ellátás,
- 9 százalék: sebészeti ellátás.
Budapest és Pest megye különösen erős piac
A kutatás szerint Budapesten és Pest megyében a magánszektor árbevétele fekvőbeteg-ellátás nélkül 155 milliárd forint volt 2015-ben.
Ugyanebben a térségben a lakosság a kutatás szerint 209 milliárd forintot költött valamilyen magánellátásra.
A két szám közötti különbség beszédes
Ha a lakossági költés lényegesen magasabb, mint a kimutatott szektorárbevétel, az felveti annak lehetőségét, hogy a bevételek egy része nem jelenik meg szabályosan dokumentált formában.
Feketefoglalkoztatás és asszisztensi jelenlét
A számlaadás mellett a feketefoglalkoztatás kiszűrése is szerepelt az egyesület javaslatai között.
Leitner György szerint javasolható lenne, hogy a magánszolgáltatók heti 20 óra rendelésig legalább részmunkaidős, efelett pedig teljes munkaidős egészségügyi asszisztenst foglalkoztassanak.
Miért lehet fontos az asszisztensi foglalkoztatás?
Az asszisztensi jelenlét nemcsak szakmai és betegellátási kérdés, hanem foglalkoztatási és működési átláthatósági szempontból is fontos lehet. A rendezett foglalkoztatási háttér a tisztább piaci működést segítheti.
Mit jelenthet ez a pénztárgépes és számlázási piacnak?
Ha a magánegészségügyi szektorban szigorodna a számlaadás ellenőrzése, az a pénztárgépes és számlázási megoldások iránti igényt is növelhetné.
A szolgáltatók számára egy NAV-kompatibilis számlázási rendszer vagy online pénztárgépes megoldás nem csak kötelezettség, hanem biztonságosabb működési alap is lehet.
Gyakorlati következtetések szolgáltatóknak
- minden szolgáltatásról szabályos bizonylatot kell adni,
- a számlaadási folyamatot nem érdemes kézi, esetleges rendszerre bízni,
- a NAV-hoz bekötött számlázás vagy online pénztárgép csökkentheti a hibalehetőséget,
- a foglalkoztatási szabályokat is rendbe kell tenni,
- a transzparens működés hosszabb távon bizalmi előnyt jelenthet.
Összegzés
A Primus Egyesület megbízásából készült kutatás szerint a magánegészségügyben jelentős összegű ellátás történhet számla nélkül. Budapesten és Pest megyében évente 54 milliárd forint, országosan pedig akár 100 milliárd forint feletti összeg is érintett lehet.
A szektor fehérítése érdekében az egyesület a számlaadási és dokumentációs kötelezettségek szigorúbb ellenőrzését, online pénztárgép vagy NAV-hoz bekötött számlázási rendszer bevezetését, valamint a feketefoglalkoztatás kiszűrését javasolta.
Számlázás és pénztárgépes megfelelés szolgáltatóknak
A szabályos bizonylatadás nem csak adózási kötelezettség, hanem a vállalkozás hitelességének része is. Magánszolgáltatóknál különösen fontos, hogy a fizetés, a számlázás és a dokumentáció átláthatóan működjön.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.