Szigorodik a pénztárgép használatára vonatkozó szabályozás január 1-től

Miért volt fontos ez a változás?

Korábban már 2014-ben életbe lépett az a szabály, amely szerint a pénztárgép használatára kötelezett adózónak adatot kell szolgáltatnia, ha nyugta helyett számlával teljesíti a bizonylatadási kötelezettségét.

Egyes vállalkozói körök azonban türelmi időszakot kaptak. Ez a türelmi időszak 2014 végével lejárt, így 2015-től a szabály már minden érintettre vonatkozott.

Kiket érintett a szigorítás?

A szabály minden olyan vállalkozást érintett, amely pénztárgép használatára kötelezett volt, de a nyugtaadási kötelezettségét nem pénztárgépes nyugtával, hanem számla kibocsátásával teljesítette.

A változás azokra is kiterjedt, akik az online pénztárgépek bevezetése előtt is kizárólag számlaadással tettek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek.

Hagyományos pénztárgépek: vége a használatnak

A cikk szerint 2015-ben már egyáltalán nem lehetett használni a hagyományos pénztárgépeket.

Azoknak a cégeknek is le kellett cserélniük a régi pénztárgépeket 2014 végéig, amelyek pénztárgép használatára egyébként nem voltak kötelezettek, de mégis pénztárgépet használtak.

Mit kellett jelenteni a NAV felé?

Az adózónak a kibocsátott számlák adatait kellett havonta, elektronikusan beküldenie az adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatás tartalma pontosan meghatározott volt: nem általános összesítést, hanem számlaadatokra épülő jelentést kellett készíteni.

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig

Az adatszolgáltatást havonta kellett elkészíteni, és a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikusan kellett beküldeni a NAV-nak.

A jelentést a számlakibocsátás időpontját figyelembe véve napi bontásban kellett összeállítani.

Mely számlákra vonatkozott az adatszolgáltatás?

Az adatszolgáltatási kötelezettség a 2014. december 31. után, vagyis a 2015. január 1-jétől kibocsátott számlákra vonatkozott.

Ez azt jelentette, hogy a szabályozás kezdő dátuma a számlakibocsátás dátumához kapcsolódott.

Mulasztási bírság: akár 500 ezer forint

A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy a céges mulasztási bírság összege akár 500.000 Ft is lehetett.

Ezért a szabályváltozást nem volt érdemes adminisztratív apróságként kezelni. A hibás vagy elmaradt adatszolgáltatás közvetlen pénzügyi kockázatot jelenthetett.

Miért volt ez fontos a számlaadással dolgozó vállalkozásoknak?

Sok vállalkozás korábban úgy gondolkodhatott, hogy ha minden értékesítésről számlát állít ki, akkor nincs szüksége pénztárgépes nyugtára, és ezzel egyszerűbbé válik a működése.

A 2015-től érvényes szabályozás ezt a logikát szigorította: a számla továbbra is lehetett bizonylat, de az adatszolgáltatási kötelezettséget már nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

Miért erősödött az online adatszolgáltatás szerepe?

Az online pénztárgépes rendszer célja az volt, hogy az adóhatóság pontosabb képet kapjon a készpénzes és fogyasztói értékesítésekről.

Ha azonban egy pénztárgépre kötelezett vállalkozás nem nyugtát, hanem számlát állított ki, akkor a NAV csak külön adatszolgáltatáson keresztül láthatta ezeket az ügyleteket. Ezért volt szükség a havi elektronikus jelentésre.

Mit kellett volna ellenőriznie egy érintett vállalkozásnak?

Az érintett vállalkozásoknak 2015 elején át kellett nézniük, hogy pontosan milyen módon teljesítik a nyugtaadási vagy számlaadási kötelezettségüket.

Ha pénztárgépre kötelezett tevékenységet végeztek, de pénztárgépes nyugta helyett számlát állítottak ki, akkor fel kellett készülniük a havi elektronikus adatszolgáltatásra.

Összegzés

2015. január 1-jétől minden pénztárgéphasználatra kötelezett adózó, aki a pénztárgépes nyugtaadás helyett számlát bocsátott ki, köteles lett a kibocsátott számlákról havonta, elektronikusan adatot szolgáltatni a NAV felé.

Az adatszolgáltatást napi bontásban kellett elkészíteni, és a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kellett beküldeni. A szabály a 2015. január 1-jétől kibocsátott számlákra vonatkozott, az elmulasztása pedig akár jelentős, céges szinten 500.000 Ft-os bírságkockázatot is jelenthetett.