Véghatáridő a pénztárgépcserére
2014. augusztus 31. után már csak online pénztárgép használható
A Pénztárgép Munkabizottság egyeztetése alapján egyértelművé vált: a pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozások 2014. augusztus 31. után már csak online pénztárgépet használhattak.
Ez volt az online pénztárgépre való átállás véghatárideje. Aki ezt követően nem rendelkezett megfelelő online kasszával, komoly szankciókra számíthatott.
Miért volt fontos a véghatáridő?
Az online pénztárgépek bevezetése hosszabb átállási folyamat volt. A kormány a pénztárgépre kötelezett vállalkozásokra tekintettel több alkalommal meghosszabbította a határidőt.
A végső határidő kijelölésével azonban lezárult a türelmi időszak. A jogkövető vállalkozások már beüzemelték az online pénztárgépeiket, ezért a további halogatás egyre kevésbé volt indokolható.
A türelmi idő nem tartott örökké
A korábbi hosszabbítások után a vállalkozásoknak már nem volt érdemes arra számítaniuk, hogy újabb halasztás menti meg őket az online pénztárgépre való átállástól.
Több mint 148 ezer online pénztárgép kapcsolódott a NAV-hoz
A cikk szerint ekkor már több mint 148 ezer online pénztárgép állt összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal.
Ez azt mutatta, hogy az átállás jelentős része már megtörtént, és a rendszer országos méretben működésbe lépett.
Mit jelentett ez a gyakorlatban?
Az online pénztárgépek forgalmi adatai közvetlenül eljutottak a NAV-hoz. Ez az adóhatóság számára gyorsabb kockázatelemzést és célzottabb ellenőrzést tett lehetővé.
A pénztárgépek készleten voltak
A forgalmazók jelentése szerint augusztus végéig több ezer online pénztárgép azonnal beüzemelhető volt.
Ez fontos érv volt a további halasztás ellen: a vállalkozások nem hivatkozhattak általános készlethiányra, ha a forgalmazóknál elérhetőek voltak az online kasszák.
A vállalkozások teendője egyszerű volt
A pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásoknak fel kellett keresniük a gyártót vagy a forgalmazót, meg kellett rendelniük a megfelelő online pénztárgépet, majd gondoskodniuk kellett az üzembe helyezésről.
Miért szűnt meg a hatósági türelem?
A NAV az átállás hónapjai alatt azt tapasztalta, hogy egyes vállalkozások nem egyszerűen késlekedtek, hanem tudatosan próbálták kijátszani a rendszert.
A cikk szerint voltak olyan vállalkozások, amelyek a megrendelt pénztárgépet nem vették át, nem fizettek előleget, vagy a megrendelést visszamondva új forgalmazót kerestek fel.
A halogatás és a trükközés nem ugyanaz
A hatóság korábban mérlegelhette, hogy a vállalkozás valóban mindent megtett-e a pénztárgép mielőbbi beüzemelése érdekében. A tudatos késleltetés azonban már nem volt védhető magatartás.
Miért volt ez fontos a tisztességes vállalkozásoknak?
A véghatáridő kijelölése nemcsak költségvetési kérdés volt. A tisztességes, jogkövető vállalkozások érdeke is azt kívánta, hogy ne maradjanak versenyhátrányban azokkal szemben, akik tovább halogatták az átállást.
Aki már régóta online kasszát használt, annak forgalma láthatóbbá vált a NAV számára. Ha más vállalkozások továbbra is régi rendszert használtak vagy késleltették az átállást, az torzíthatta a piaci versenyt.
A véghatáridő célja
- a jogkövető vállalkozások védelme,
- a költségvetési bevételek növelése,
- a feketegazdaság visszaszorítása,
- a nyugta nélküli értékesítés csökkentése,
- az online pénztárgépes rendszer teljes körű elindítása.
Milyen szankciókra számíthatott a mulasztó vállalkozás?
A cikk szerint az a vállalkozás, amely 2014. szeptember 1-jétől nem online pénztárgépet használt, komoly szankcióra számíthatott.
Lehetséges következmények
- akár 1 millió Ft mulasztási bírság,
- üzlethelyiség lezárása 12 nyitvatartási napra,
- NAV-ellenőrzés,
- működési fennakadás,
- bevételkiesés.
Az üzletlezárás különösen súlyos kockázat
Az 1 millió Ft-ig terjedő bírság önmagában is jelentős teher lehetett, de az üzlethelyiség 12 nyitvatartási napra történő lezárása még komolyabb következményt jelenthetett.
Egy közel kéthetes kényszerű zárva tartás forgalomkiesést, vevővesztést és működési bizonytalanságot okozhatott.
Az üzletlezárás nem csak büntetés, hanem bevételkiesés is
Ha egy vállalkozás nem nyithat ki, akkor nemcsak bírságot fizethet, hanem elveszítheti az adott időszak forgalmát is. Ez sok esetben nagyobb veszteség lehet, mint maga a pénzbírság.
Hogyan indult az online pénztárgépes átállás?
A kormány 2012. október 5-én döntött az online pénztárgépek bevezetéséről.
A széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés után 2013. február 15-én jelent meg a konkrét időpontokat és ütemezést tartalmazó pénztárgéprendelet.
Az átállás fő állomásai
- 2012. október 5.: döntés az online pénztárgépek bevezetéséről.
- 2013. február 15.: megjelent a pénztárgéprendelet.
- 2013: megalakult a Pénztárgép Munkabizottság.
- 2014. augusztus 31.: véghatáridő a pénztárgépcserére.
- 2014. szeptember 1.: csak online pénztárgép használható.
A Pénztárgép Munkabizottság szerepe
Az átállás elősegítésére 2013-ban megalakult a Pénztárgép Munkabizottság.
Ebben a cikk szerint az összes érdekelt fél részt vett, vagyis az online pénztárgépes átállás nem egyetlen szereplő belügye volt, hanem szélesebb szakmai egyeztetés mellett zajlott.
Miért volt szükség munkabizottságra?
Az online pénztárgépes átállás egyszerre érintette a vállalkozásokat, forgalmazókat, gyártókat, szervizeket, hatóságokat és a költségvetést. Ilyen méretű változásnál az egyeztetés elkerülhetetlen volt.
A feketegazdaság elleni küzdelem egyik fontos szakasza zárult le
A cikk szerint a véghatáridővel lezárult a feketegazdaság elleni küzdelem egyik fontos szakasza.
Az online pénztárgépes rendszer célja az volt, hogy a készpénzes forgalom láthatóbbá váljon, és a pénztárgépes bevételek azonnali adatkapcsolaton keresztül eljussanak a NAV kockázatelemzőihez.
Az online pénztárgép lényege az azonnali adatkapcsolat
A régi pénztárgépekkel szemben az online kasszák adatai azonnal eljutnak az adóhatósághoz. Ez alapjaiban változtatta meg a készpénzes forgalom ellenőrizhetőségét.
Mit kellett tennie egy érintett vállalkozásnak?
A pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásnak a véghatáridő előtt fel kellett keresnie a gyártót vagy forgalmazót, meg kellett rendelnie az online pénztárgépet, és gondoskodnia kellett az üzembe helyezésről.
A halogatás itt már közvetlen működési és bírságkockázatot jelentett.
Gyakorlati teendők
- ellenőrizni kellett, hogy a vállalkozás pénztárgéphasználatra kötelezett-e,
- meg kellett rendelni az online pénztárgépet,
- át kellett venni a készüléket,
- el kellett végeztetni az üzembe helyezést,
- fel kellett készülni a napi használatra,
- 2014. szeptember 1-jétől már online pénztárgépet kellett használni.
Összegzés
A pénztárgépcserére vonatkozó véghatáridő 2014. augusztus 31. volt. Ezt követően a pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozások csak online pénztárgépet használhattak.
Szeptember 1-jétől azok a vállalkozások, amelyek nem álltak át online pénztárgépre, akár 1 millió Ft mulasztási bírságra és 12 nyitvatartási napos üzletlezárásra is számíthattak.
A véghatáridő kijelölése a jogkövető vállalkozások védelmét, a költségvetési bevételek növelését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgálta.
Online pénztárgép beszerzés és üzembe helyezés
Pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásként nem érdemes halogatni az online pénztárgép beszerzését és üzembe helyezését. A határidők elmulasztása bírságot, üzletlezárást és komoly működési fennakadást okozhat.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.