Online pénztárgépekről megjelent internetes cikkek összeszedve

Három online pénztárgép már engedélyt kapott

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ekkor már három olyan pénztárgépet engedélyezett, amely alkalmas volt online adatkapcsolatra a NAV rendszerével.

Az első engedélyezett típusok a Laurel Számítástechnikai Kft., a Micra-Metripond Kft. és a Montel Informatika Kft. egy-egy pénztárgépei voltak.

A gyártás még nem indult el

Bár az engedélyezés fontos mérföldkő volt, a cikkek szerint a gyártás ekkor még nem kezdődött meg tömegesen.

Ez lényeges gyakorlati probléma volt: az engedélyezett pénztárgép még nem jelentette azt, hogy a kereskedők azonnal meg is tudják vásárolni és üzembe helyezni a készüléket.

Augusztus 31-i cserehatáridő

A módosított határidő szerint az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépeket 2013. augusztus 31-ig kellett lecserélni.

Ez a határidő a korábbi június 30-i időponthoz képest már hosszabbított határidő volt, de a gyártási és szállítási helyzet miatt továbbra is szorosnak tűnt.

Szeptember 1-jétől a NAV ellenőrzött

A NAV szeptember 1-jétől megkezdte az ellenőrzéseket. A hírek szerint azonban nem automatikusan büntetett minden olyan vállalkozást, amely még nem rendelkezett online pénztárgéppel.

Ha a kereskedő, vendéglátós vagy szolgáltató igazolni tudta, hogy érvényes megrendelése van új online pénztárgépre, és a gyártó a szállítást visszaigazolta, akkor önhibáján kívüli csúszás esetén nem számíthatott automatikus szankcióra.

Érdemes volt mielőbb rendelni

Az ellenőrzések miatt a vállalkozásoknak nem volt célszerű teljesen kivárni. Ha nem tudtak határidőre pénztárgépet venni, legalább azt kellett tudniuk igazolni, hogy mindent megtettek az átállás érdekében.

Ezért a hírek azt javasolták, hogy a pénztárgéphasználatra kötelezettek minél előbb intézzék a szükséges kérelmeket és a megrendelést.

Körülbelül 200 ezer pénztárgépet kellett lecserélni

Az NGM akkori várakozása szerint összesen körülbelül 200 ezer pénztárgépet kellett lecserélni az online rendszerre.

Ez óriási mennyiség volt, ezért már ekkor látszott, hogy a gyártás, forgalmazás, szervizelés és üzembe helyezés jelentős piaci terhelést fog okozni.

50.000 Ft-os állami támogatás

A pénztárgépcseréhez az 500 millió Ft alatti árbevételű vállalkozások támogatást igényelhettek.

A támogatás legfeljebb 5 pénztárgépre, pénztárgépenként 50.000 Ft összegben volt elérhető.

A NAV öt napon belül válaszolt a támogatási kérelemre

A cikk szerint a NAV a támogatási kérelemre öt napon belül válaszolt.

Ez azért volt fontos, mert a NAV válasza tette lehetővé, hogy a pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozás valamelyik engedélyezett pénztárgépet megrendelje.

A támogatás levonása a vételárból

A hírek szerint amikor az eladók leszállították a pénztárgépet, a vállalkozónak már az 50.000 Ft-os támogatással csökkentett árat kellett kifizetnie.

A támogatási összeget nem az ügyfélnek kellett utólag visszaigényelnie, hanem a pénztárgépek forgalmazói igényelték azt a NAV-tól.

Laurel: első engedélyezett pénztárgép

A Népszabadság híre szerint az első engedéllyel rendelkező pénztárgép a Laurel cégcsoport kiskasszája volt.

A készülék alkalmas volt az online kapcsolatra a kereskedők és a NAV között. A cikk szerint a géppel először néhány száz darabos próbaüzemet terveztek, majd a tapasztalatok alapján indulhatott a sorozatgyártás.

Költségvetési bevételi várakozások

A sajtóhírek szerint az online pénztárgépek bevezetésétől eredetileg 97,5 milliárd Ft többletbevételt vártak.

A szeptemberi indulással azonban a becslések szerint jó esetben is csak körülbelül 40 milliárd Ft folyhatott volna be, és ez is bizonytalan volt a tömeges csere nehézségei miatt.

Telenor SIM-chipek az online pénztárgépekhez

A cikk több hír alapján kitért arra is, hogy a Telenor készen állt nagy mennyiségű SIM-chip szállítására az online pénztárgépekhez.

Ezek a SIM-chipek biztosították az adatkapcsolatot az Adóügyi Ellenőrző Egység, vagyis az AEE és a NAV szerverei között.

A SIM-chip minden hazai hálózatra kapcsolódni tudott

A Telenor megoldásáról szóló hírek szerint a SIM-chipek a jogszabályi előírásnak megfelelően minden magyarországi szolgáltató hálózatára képesek voltak kapcsolódni.

Ez különösen fontos volt, mert az online pénztárgépnek megbízható adatkapcsolatra volt szüksége akkor is, ha az egyik szolgáltató hálózata egy adott helyen gyengébb volt.

150–200 ezer Ft lehetett az online pénztárgép ára

Az Országos Kereskedelmi Szövetség akkori becslése szerint az online adatkapcsolatra képes, hagyományos típusú pénztárgépek ára körülbelül 150–200 ezer Ft lehetett.

A pontos árak ekkor még nem voltak teljesen kiforrottak, mert az engedélyezés, gyártás és piaci bevezetés még folyamatban volt.

Csak NAV által nyilvántartott szerviz javíthatta a pénztárgépet

Az OKSZ közlése szerint az online pénztárgépeket csak az adóhatóság által nyilvántartott szervizek és műszerészek javíthatták.

Ekkor 512 szerviz és 1276 műszerész szerepelt a NAV nyilvántartásában.

Mit jelentett ez a vállalkozóknak?

A 2013 júliusi hírek alapján a vállalkozóknak egyszerre kellett figyelniük az engedélyezett típusokra, a támogatási igénylésre, a rendelési visszaigazolásra, a szállítási határidőre, a SIM-chip adatkapcsolatra és a szervizháttérre.

A helyzet nem volt stabil: a rendszer indult, de a gyártás, árak és ellátási kapacitások még nem voltak teljesen kiszámíthatók.

Összegzés

A 2013.07.15-i cikk az online pénztárgépekről megjelent internetes híreket gyűjtötte össze.

Ekkor már három online adatkapcsolatra képes pénztárgép kapott engedélyt, de a gyártás még nem indult meg tömegesen. Az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépeket 2013. augusztus 31-ig kellett lecserélni, a NAV pedig szeptember 1-jétől ellenőrzött.

A vállalkozások elkerülhették az azonnali szankciót, ha igazolni tudták az érvényes, visszaigazolt pénztárgép-megrendelést, és önhibájukon kívül csúsztak ki a határidőből. A támogatás legfeljebb 5 gépre, pénztárgépenként 50.000 Ft összegben volt elérhető, az online pénztárgépek ára pedig a becslések szerint 150–200 ezer Ft körül alakulhatott.