Két hónappal haladék online pénztárgépre átállásra
Őszre csúszhatott a nagy pénztárgépcsere
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a kormánynak, hogy fontolja meg a pénztárgépek cseréjének elhalasztását a kisvállalkozások esetében.
A javaslat lényege az volt, hogy a kisvállalkozások további két hónap haladékot kapjanak az online pénztárgépre való átállásra.
Mi volt az eredeti határidő?
A kereskedőknek és vendéglátósoknak eredetileg május 1-jéig kellett volna bekötniük pénztárgépüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, vagy olyan kasszát beszerezniük, amely képes az online NAV-kapcsolatra.
A cserét elmulasztókat a NAV június 30-ig még nem büntette volna. A miniszteri javaslat ezt a türelmi határidőt tolta volna ki további két hónappal, vagyis szeptember elejéig.
Határidők röviden
- Eredeti bekötési cél: 2013. május 1.
- Korábbi szankciómentes időszak vége: 2013. június 30.
- Javasolt új türelmi határidő: szeptember eleje.
Miért volt szükség haladékra?
A piaci szereplők már év eleje óta jelezték, hogy a pénztárgépcserére meghatározott kormányzati menetrend tarthatatlan.
Ennek oka egyszerű volt: a NAV technikai specifikációjának megfelelő pénztárgép a határidők közeledtével még nem állt rendelkezésre. A gyártóknak előbb ki kellett fejleszteniük, majd engedélyeztetniük kellett az új típusokat.
Nem lehet olyan pénztárgépre átállni, amely még nem létezik
Ha nincs engedélyezett, ténylegesen forgalomba hozható és megvásárolható online pénztárgép, akkor a vállalkozások objektíven nem tudják teljesíteni az átállást. Ilyenkor a bírságolás életszerűtlen lenne.
Egyetlen engedélyezett online pénztárgép sem volt
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tájékoztatása szerint a cikk időpontjáig egyetlen forgalomba hozatali engedélyt sem adtak ki olyan pénztárgépre, amely megfelelt volna a NAV-rendeletben meghatározott tulajdonságoknak.
Ez különösen súlyos helyzetet jelentett, mert a korábbi szabályozás szerint július 1-jétől már szankcionálták volna, ha a kisboltokban nem hálózatosított pénztárgépek működnek.
A határidő és a piaci valóság elszakadt egymástól
Papíron lehet határidőt kijelölni, de ha a határidő előtt nincs engedélyezett készülék, nincs sorozatgyártás és nincs országos szervizkapacitás, akkor az átállás nem hajtható végre tömegesen.
Tizenhárom típus várt engedélyezésre
A cikk szerint március közepe óta hét forgalmazó összesen tizenhárom pénztárgéptípusra nyújtott be kérelmet az MKEH-hoz.
Piaci források szerint elképzelhető volt, hogy még júniusban megjelenik az első engedélyezett készülék, de jó eséllyel az is PC-alapú nagygép lehetett volna.
Engedélyezési helyzet
- 7 forgalmazó nyújtott be kérelmet,
- 13 pénztárgéptípus várt engedélyre,
- a kiskasszák tömeges elérhetősége még bizonytalan volt,
- az első engedélyezett típus akár PC-alapú nagygép is lehetett.
Miért fejlesztették előbb a nagyobb PC-s kasszákat?
A cikk szerint a gyártók részben azért kezdték a fejlesztést a PC-alapú nagyobb rendszerekkel, mert ezeknél praktikusabb volt az Adóügyi Ellenőrző Egység, vagyis az AEE szoftverének kialakítása.
Egy több alegységből álló, külön módosítható nagyobb kasszarendszeren könnyebb volt kipróbálni és fejleszteni az AEE működését, majd a tapasztalatok alapján lehetett továbbfejleszteni az egybeépített kiskasszákat.
A fejlesztési logika
Először az AEE szoftverét kellett működőképessé tenni és tesztelni. Ezt egyszerűbb volt PC-alapú, több részből álló rendszereken elvégezni, mint azonnal egybeépített kiskasszákon.
A kiskasszák cseréje év végéig is nehéznek tűnt
A szakmai vélemények szerint még akkor is csak jobbára év végére lehetett volna levezényelni a kasszák lecserélését, ha a napokban megjelent volna az első engedélyezett pénztárgép.
Az akkori becslések szerint körülbelül 170 ezer olyan pénztárgép volt a piacon, amelynél nem lehetett pusztán AEE-szoftvercserével megoldani a hálózatosítást.
170 ezer pénztárgép cseréje nem gyors adminisztratív művelet
Ennyi készülék lecserélése gyártást, szállítást, disztribúciót, szervizelést, üzembe helyezést és ügyféloldali adminisztrációt igényelt. Ez nem fér bele néhány hétbe.
Miért tartott volna hónapokig a tényleges piacra kerülés?
Ha az MKEH végül rábólintott volna egy készülékre, akkor is legalább egy-két hónapot vett volna igénybe a szoftver éles tesztelése.
Ezután következett volna a távol-keleti sorozatgyártás, a készáru behajózása, majd a hazai disztribúció. A cikk szerint ez összességében legalább fél évet is felemészthetett.
A tényleges elérhetőség lépései
- hatósági engedély megszerzése,
- szoftver éles tesztelése,
- első kisebb gyártási mennyiség elkészítése,
- távol-keleti sorozatgyártás,
- szállítás Magyarországra,
- hazai disztribúció,
- üzembe helyezés a vállalkozásoknál.
Miért nem gyártottak azonnal több tízezer darabot?
A forgalmazók nem szívesen gyártattak volna saját kockázatra több ezer vagy tízezer darab készüléket még azelőtt, hogy a típus élesben bizonyított volna.
A valószínűbb forgatókönyv az volt, hogy előbb néhány tucat vagy száz gépet gyártanak, majd ha ezek beválnak, akkor indulhatnak az ezres, végül tízezres nagyságrendű megrendelések.
A tömeggyártás előtt tesztelni kell
Egy adóügyi rendszerhez kapcsolódó pénztárgépnél nem reális azonnal több tízezer darabot legyártani kipróbálatlan szoftverrel és hardverrel. Egy hibás széria országos problémát okozhatott volna.
50.000 Ft-os támogatás és forgalmazói finanszírozási teher
A kisebb, 500 millió Ft éves forgalom alatti kereskedők legfeljebb 5 gép lecserélésére kérhettek gépenként 50.000 Ft támogatást.
A támogatás gyakorlati rendszere azonban a forgalmazókra is jelentős terhet tett. A forgalmazónak a támogatással csökkentett áron kellett átadnia a gépet, miközben a különbözethez csak később, a NAV-tól juthatott hozzá.
A támogatás fő jellemzői
- 500 millió Ft éves forgalom alatti kereskedőknek,
- legfeljebb 5 pénztárgépre,
- gépenként 50.000 Ft támogatás,
- a forgalmazó csökkentett áron adta át a gépet,
- a forgalmazó később kapta meg a különbözetet a NAV-tól.
Miért volt ez gond a forgalmazóknak?
A forgalmazók jellemzően készpénzben fizettek a távol-keleti gyártásért. Ehhez képest a támogatási összeget csak év végén kaphatták meg a NAV-tól.
Ez finanszírozási nyomást jelentett: nagy mennyiségű készüléket kellett volna előre legyártatni és behozni, miközben a vételár egy részét a forgalmazónak kellett megelőlegeznie.
A támogatás nem csak az ügyfélnek volt adminisztráció
A támogatási rendszer a forgalmazók pénzforgalmát is megterhelte. Ez lassíthatta a nagy mennyiségű készülékek piacra hozatalát.
Költségvetési várakozások és kincstári optimizmus
A kormány jelentős adótöbbletet remélt a pénztárgépek NAV-hoz kötésétől. A cikk szerint a büdzsében még szerepelt az a körülbelül 95 milliárd Ft adótöbblet, amelyet a kabinet a pénztárgépek online rendszerétől várt.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a nagyobb áfabevétel és a gazdaság fehéredése miatt volt remény arra, hogy az újabb két hónapos halasztás nem okoz jelentős kiesést az adóbevételekben.
A kormányzati cél
Az online pénztárgépek bevezetésének fő célja a gazdaság fehérítése, az áfabevételek növelése és a készpénzes forgalom ellenőrizhetőbbé tétele volt.
Külön kérdés volt a trafikok indulása
A nemzeti dohányboltok 2013. július 1-jére tervezett indulása külön problémát jelentett.
A trafikok pénztárgépes vagy háttérrendszerének nemcsak a NAV-val, hanem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-vel is állandó adatkapcsolatban kellett volna állnia.
A trafikoknál két irányú megfelelés jelent meg
A dohányboltoknak nemcsak pénztárgépes NAV-kapcsolatban kellett gondolkodniuk, hanem a dohánykereskedelmi adatszolgáltatásban is. Ez bonyolultabb rendszert igényelhetett, mint egy egyszerű kiskassza.
Milyen rendszer kellett volna a trafikoknak?
A cikk szerint valószínűsíthető volt, hogy a trafikoknak komplex, vonalkódos leolvasást és az abból származó forgalmi adatok továbbítását lehetővé tevő kasszára vagy háttér-informatikai rendszerre lesz szükségük.
Ez két lehetséges irányt jelentett: vagy hagyományos beütős kisgépet használnak átmenetileg külön háttérrendszerrel, vagy PC-alapú rendszert választanak, amely később szoftvercserével megfeleltethető a december 31-i határidőre.
Trafikos lehetőségek
- Hagyományos beütős kisgép: átmeneti megoldás lehetett, de külön kellett kezelni a kasszát és az NDN felé adatot küldő háttérrendszert.
- PC-alapú kasszarendszer: drágább megoldás, de később szoftvercserével alkalmasabb lehetett az előírások teljesítésére.
A PC-alapú trafikmegoldás ára
A cikk szerint a PC-alapú kasszák ára körülbelül félmillió forint körül járt.
Ez jelentős beruházást jelentett az induló dohányboltoknak, ugyanakkor a komplex adatszolgáltatási és készletkezelési igények miatt sok esetben reálisabb irány lehetett, mint egy egyszerű beütős pénztárgép.
A trafikoknak nem feltétlenül volt elég a legolcsóbb kassza
Ha egy dohányboltnak készletnyilvántartást, vonalkódos kezelést és külső adatszolgáltatást is teljesítenie kellett, akkor egy olcsó, egyszerű pénztárgép csak részmegoldás volt.
Mi volt a cikk tanulsága?
A cikk lényegében azt mutatta meg, hogy az online pénztárgépes átállás határidejei és a piaci realitás között komoly szakadék volt.
A vállalkozásoktól elvárták volna az átállást, miközben nem volt elérhető megfelelő engedélyezett készülék, nem indult be a tömeggyártás, és a szerviz- valamint disztribúciós háttér sem állt készen a tömeges cserére.
Erős szakmai következtetés
A két hónapos haladék nem valódi megoldásnak, inkább kényszerű tűzoltásnak tűnt. A piaci szereplők érvei alapján a teljes átállás reálisan inkább év végi vagy annál későbbi ütemben volt végrehajtható.
Összegzés
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt javasolta, hogy a kisvállalkozások további két hónap haladékot kapjanak az online pénztárgépre való átállásra. Ez a korábbi június 30-i szankciómentes határidőt szeptember elejéig tolta volna ki.
A forgalmazók szerint azonban ez a határidő is tarthatatlannak tűnt, mert 2013.06.07-ig még egyetlen megfelelő online pénztárgépre sem adtak ki forgalomba hozatali engedélyt. Hét forgalmazó tizenhárom típusra adott be kérelmet, de a tömeges gyártás, tesztelés, szállítás és üzembe helyezés még jelentős időt igényelt.
A helyzetet tovább bonyolította a gépenként 50.000 Ft-os támogatás finanszírozási rendszere, valamint a trafikok indulása, ahol nemcsak NAV-kapcsolatra, hanem dohánykereskedelmi adatkapcsolatra és háttér-informatikai rendszerre is szükség lehetett.
Online pénztárgép átállás haladék mellett is körültekintően
Pénztárgépcsere előtt nem elég a határidőt figyelni. Ellenőrizni kell, hogy van-e engedélyezett típus, reális szállítási határidő, megfelelő szervizháttér, támogatási lehetőség és valóban használható üzembe helyezési folyamat.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.