Minden kkv-nak támogatás kell a pénztárgépek cseréjéhez
Az OKSZ szerint szélesebb támogatásra lett volna szükség
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint sok kis- és középvállalkozás nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhetett volna, ha csak az 500 millió Ft alatti árbevételű vállalkozások kaphatnak támogatást a pénztárgépek cseréjéhez.
A pénztárgépcsere nem egyszerű technikai átállás volt, hanem sok vállalkozásnak komoly, azonnali kiadást jelentő kötelezettség. Ezért az OKSZ szerint nemcsak a legszűkebb jogosulti kör, hanem a teljes kkv-szektor támogatása indokolt lett volna.
50.000 Ft támogatás az arra jogosult vállalkozásoknak
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint a kormány döntése alapján az arra jogosult vállalkozások 50.000 Ft támogatást kaphattak a pénztárgépek cseréjéhez.
A támogatás célja az volt, hogy enyhítse az online pénztárgépes átállás vállalkozásokra háruló költségeit, különösen azoknál, akiknek több kasszát is le kellett cserélniük.
A bejelentett támogatás fő feltételei
- pénztárgépenként 50.000 Ft támogatás,
- legfeljebb 5 pénztárgép bekötéséhez,
- 500 millió Ft alatti éves árbevételű vállalkozásoknak,
- adótartozás nélküli vállalkozásoknak,
- nem csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló cégeknek,
- feketén dolgozókat nem alkalmazó vállalkozásoknak.
Kik kaphattak támogatást?
A kompenzáció azoknak a társaságoknak és egyéni vállalkozóknak járt, amelyek éves árbevétele nem érte el az 500 millió Ft-ot.
Emellett további feltételeknek is teljesülniük kellett: a vállalkozásnak nem lehetett adótartozása, nem állhatott csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és nem alkalmazhatott feketén dolgozókat.
A támogatás nem automatikusan járt minden pénztárgéphasználónak
A pénztárgépcsere minden érintett vállalkozást költséggel terhelt, de a támogatás csak meghatározott feltételek mellett volt igénybe vehető. Ezért az OKSZ szerint sok kkv kimaradhatott volna a szükséges segítségből.
Miért volt ez gond a mikrovállalkozásoknak?
Az OKSZ közleménye szerint elsősorban a mikrovállalkozások közül sokan napi, néhány ezer forintos költséggondokkal küzdöttek.
Számukra nemcsak kellemetlen, hanem akár létkérdés is lehetett a pénztárgépcsere teljes vagy jelentős állami támogatása. Egy új online pénztárgép ára, az üzembe helyezés és az átállás járulékos költségei együtt komoly terhet jelentettek.
A legkisebb vállalkozásoknál a pénztárgépcsere napi működési gondot okozhatott
Egy mikrovállalkozásnál már egy 80–100 ezer Ft-os egyszeri kiadás is komoly probléma lehet, különösen akkor, ha a vállalkozás napi likviditása eleve szűk.
Az OKSZ teljes költségtérítést javasolt a legkisebbeknek
Az OKSZ korábbi javaslata az volt, hogy a legkisebb vállalkozásoknál a pénztárgép vásárlásának vagy átalakításának teljes költségét térítse meg a költségvetés.
Ez a javaslat abból indult ki, hogy a pénztárgépcsere nem önkéntes fejlesztés, hanem jogszabályi kötelezettség. Ha az állam kötelezővé teszi az átállást, akkor a legkisebb vállalkozásoknál indokolt lehet a teljes költség átvállalása.
OKSZ javaslat röviden
- a mikrovállalkozásoknál teljes költségtérítés,
- a további kis- és középvállalkozásoknál 50.000 Ft támogatás,
- egyszerűbb támogatásigénylés,
- a köztartozásmentes adózók előzetes igénylés alóli mentesítése,
- reális, teljesíthető átállási ütemezés.
A további kkv-knak is szükségük lett volna segítségre
Az OKSZ szerint a bejelentett támogatási móddal szemben indokolt lett volna valamennyi további kis- és középvállalkozás segítése is.
Számukra legalább pénztárgépenként 50.000 Ft támogatás lett volna javasolható, mivel a kötelező átállás nem csak a legkisebb vállalkozásoknál jelentett komoly pénzügyi terhet.
A kkv nem feltétlenül jelent nagy pénzügyi tartalékot
Egy kisebb vagy közepes vállalkozás árbevétele lehet magasabb 500 millió Ft-nál, de ettől még az átállás egyszeri költségei, több pénztárgép cseréje és az üzemeltetési díjak komoly nyomást okozhatnak.
Mennyibe kerülhettek az új pénztárgépek?
Az OKSZ előzetes számításai szerint az új pénztárgépek ára 80–100 ezer Ft körül alakulhatott.
Ehhez azonban további átállási költségek is kapcsolódtak, így a tényleges vállalkozói teher nem állt meg a készülék vételáránál.
A pénztárgépcsere lehetséges költségei
- új pénztárgép vételára,
- üzembe helyezési díj,
- adatkommunikációs költség,
- szervizdíj,
- oktatás vagy betanítás,
- régi pénztárgép lezárása,
- esetleges adminisztrációs költség,
- kieső munkaidő az átállás alatt.
A támogatás igénylését is egyszerűsíteni kellett volna
Az OKSZ szerint nemcsak a támogatás mértéke, hanem az igénylési folyamat is egyszerűsíthető lett volna.
A szövetség javaslata szerint a NAV köztartozásmentes adózói listájában szereplő vállalkozásokat mentesíteni lehetett volna az előzetes igénylés alól.
Az adminisztráció önmagában is teher
A pénztárgépcsere időszakában a vállalkozóknak nemcsak pénzt kellett előteremteniük, hanem támogatási kérelmet, határidőket, igazolásokat és üzembe helyezési folyamatokat is kezelniük kellett.
Október 31-i igénylési határidő
A cikk szerint az igénylés október 31-i határideje igazodott a pénztárgépcserék teljesíthető menetéhez.
Az OKSZ álláspontja szerint a kereskedők megfelelő támogatással készek voltak az átállásra, de ehhez reális ütemezésre és működő támogatási rendszerre volt szükség.
Határidő és támogatás együtt számított
A pénztárgépcsere csak akkor lehetett végrehajtható, ha a vállalkozások időben hozzájutottak a támogatáshoz, a gépek ténylegesen elérhetők voltak, és az átállási határidő megfelelt a gyártás, szállítás és üzembe helyezés valós ütemének.
Csak az év végi határidő tűnt biztosan teljesíthetőnek
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, vagyis az IVSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is az év végi határidőt tartja biztosan teljesíthetőnek.
Ennek egyik oka a tömeges megrendelések miatt kialakuló vagy várható globális chiphiány volt, amely lassíthatta a beruházásokat és a pénztárgépek gyártását.
A határidőt a gyártási realitásokhoz kellett volna igazítani
Ha a világpiacon chiphiány van, és egyszerre több százezer pénztárgépet kell lecserélni, akkor nem elég jogszabályban rövid határidőt kijelölni. A gyártási és szállítási kapacitás is meghatározza, mi teljesíthető.
A túl rövid határidő áremelkedést okozhatott
Az IVSZ szerint a túl rövid határidő miatt jelentős áremelkedésre lehetett számítani.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szerint a korábban kalkulált 70.000 Ft-os pénztárgépenkénti ár a túlfeszített ütemezés okozta piaci nyomás miatt akár meg is duplázódhatott.
A kapkodás drágítja a pénztárgépcserét
Ha minden vállalkozás egyszerre rendel, miközben korlátozott a chip-, gyártási és szállítási kapacitás, az árfelhajtó hatású. Ilyenkor a vállalkozók végül többet fizethetnek a rövid határidő miatt.
Mekkora volt a csere nagyságrendje?
Magyarországon ekkor mintegy 250.000 pénztárgép üzemelt. Az IVSZ számításai szerint ezeknek legalább 80 százalékát le kellett cserélni az új előírások miatt.
Ez óriási piaci mennyiséget jelentett. Nem néhány ezer készülék cseréjéről, hanem országos léptékű átállásról volt szó.
A csere becsült nagyságrendje
- körülbelül 250.000 működő pénztárgép Magyarországon,
- legalább 80% cserére szorulhatott,
- akár 200.000 körüli pénztárgép érintett lehetett,
- országos gyártási, szállítási és üzembe helyezési feladat.
Az OKSZ támogatta a NAV-bekötést
Az OKSZ közleményében emlékeztetett arra, hogy a pénztárgépek közvetlen összeköttetését az adóhatósággal a tervezett intézkedés bejelentése óta támogatta.
A szövetség szerint évente több mint ezer milliárd Ft adó jut az államkassza helyett magánzsebekbe, ami súlyos sérelem az adóelőírásokat betartó vállalkozások számára is.
Miért támogatták a NAV-bekötést?
- a gazdaság fehérítése miatt,
- az adóelkerülés visszaszorítása miatt,
- a tisztességes vállalkozások védelme miatt,
- a nyugtát nem adó szolgáltatók kiszűrése miatt,
- a költségvetési bevételek növelése miatt.
A támogatás és az ellenőrzés együtt működhetett volna jól
Az OKSZ álláspontja alapján nem az online pénztárgépes cél volt vitatott, hanem az, hogy az átállás költségeit és ütemezését mennyire igazságosan és életszerűen kezeli a szabályozás.
A pénztárgépek adóhatósági bekötésével jelentős többletbevételhez juthatott volna a költségvetés, de ennek alapvető feltétele volt, hogy a beérkező adatok elemzésével valóban kiszűrhetők legyenek a nyugtát nem adó szolgáltatók.
Az online rendszer nem csak gépcsere, hanem ellenőrzési rendszer
A NAV-bekötés akkor ér valamit, ha az adóhatóság a beérkező értékesítési és pénztárgép-kezelési adatokat ténylegesen elemzi, és ez alapján célzottan ellenőrzi a szabálytalan szereplőket.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk lényege az volt, hogy az online pénztárgépes átállás társadalmi és gazdasági célja érthető volt, de a végrehajtás csak akkor lehetett reális, ha a vállalkozások megfelelő támogatást és teljesíthető határidőt kapnak.
A mikrovállalkozásoknál akár teljes támogatásra, a további kkv-knál pedig legalább 50.000 Ft segítségre lett volna szükség ahhoz, hogy az átállás ne okozzon aránytalan pénzügyi terhet.
A cél helyes lehet, a végrehajtás mégis lehet aránytalan
A NAV-bekötés támogatható adófehérítési cél, de ha a kötelező átállás költségeit túl nagy részben a kisvállalkozásokra terhelik, az könnyen működési nehézséget okozhat.
Összegzés
Az OKSZ szerint nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhetett sok kis- és középvállalkozás, ha csak az 500 millió Ft alatti árbevételű társaságok kaphattak támogatást a pénztárgépek cseréjéhez.
A kormány döntése alapján az arra jogosult vállalkozások pénztárgépenként 50.000 Ft támogatást kaphattak, legfeljebb 5 pénztárgép bekötéséhez. Az OKSZ szerint a mikrovállalkozásoknál a teljes költségtérítés, további kkv-knál pedig az 50.000 Ft-os támogatás lett volna indokolt.
Az IVSZ ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetett, hogy az év végi határidő tűnik biztosan teljesíthetőnek, mert a tömeges megrendelések, a globális chiphiány és a túlfeszített ütemezés jelentős áremelkedést okozhat. A korábban kalkulált 70.000 Ft-os pénztárgépenkénti ár akár meg is duplázódhatott.
Online pénztárgép csere támogatással és reális ütemezéssel
Pénztárgépcsere előtt nem elég a készülék árát nézni. Számolni kell a támogatási jogosultsággal, az üzembe helyezéssel, az adatkommunikációval, a szervizháttérrel és azzal is, hogy a túl rövid határidő piaci áremelkedést okozhat.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.