Óriási baj lehet a szuperkassza-rendeletből
Az 50.000 Ft-os támogatás nemcsak a vevőket, hanem a forgalmazókat is érintette
Az online pénztárgépek bevezetésekor a kormány pénztárgépenként 50.000 Ft támogatást ígért az arra jogosult vállalkozásoknak.
A támogatási rendszer azonban komoly finanszírozási kérdést vetett fel: a pénztárgép-kereskedőnek a támogatással csökkentett áron kellett volna átadnia a készüléket, majd utólag várnia kellett volna a NAV-tól a támogatási összeg kiutalását.
Miért jelenthetett ez gondot a pénztárgép-forgalmazóknak?
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a konstrukció azt jelentette, hogy az állam gyakorlatilag gépenként 50.000 Ft hitelnyújtásra kötelezte a pénztárgép-kereskedőket.
Ez kisebb darabszámnál is érezhető, de nagyobb értékesítésnél már komoly pénzforgalmi teher lehetett. Ha például egy forgalmazó 100 gépet értékesített támogatással, akkor 5 millió Ft támogatási összeget kellett előfinanszíroznia.
A támogatás nem azonnali pénz volt a forgalmazónak
A vásárló kevesebbet fizetett, de a forgalmazó csak később jutott hozzá a támogatási összeghez. Ez kamatmentes finanszírozási terhet jelenthetett a pénztárgép-kereskedőknek.
Hogyan működött volna a támogatási folyamat?
A támogatásra jogosult vállalkozásnak a NAV-tól kellett kérnie az igazolást. A NAV kódszámmal ellátott igazolást adott ki, amellyel az ügyfél megvásárolhatta az új online pénztárgépet.
A vevő nem a teljes árat fizette ki, hanem a pénztárgép ára és az igazoláson szereplő támogatási összeg közötti különbözetet.
A folyamat röviden
- a vállalkozó támogatást kér a NAV-tól,
- a NAV kódszámmal ellátott igazolást ad ki,
- a vevő a támogatással csökkentett árat fizeti ki,
- a pénztárgép-kereskedő később fordul a NAV-hoz a támogatásért,
- a NAV ellenőrzi, hogy a kóddal történt-e már eladás,
- ha nem volt visszaélés, kiutalja a támogatási összeget a kereskedőnek.
Miért volt ez finanszírozási csapda?
A rendszer lényege az volt, hogy a pénztárgép-forgalmazó azonnal kevesebb pénzt kapott a vevőtől, de a teljes vételárhoz csak később jutott hozzá.
A probléma nem az 50.000 Ft önmagában, hanem a tömeges eladás volt. Országos pénztárgépcsere esetén egy aktív forgalmazónál ez gyorsan több millió vagy akár több tízmillió forintos átmeneti finanszírozási igényt jelenthetett.
A darabszám sokszorozza a problémát
Egyetlen pénztárgépnél 50.000 Ft nem tűnik kezelhetetlen összegnek. Több száz pénztárgépnél viszont már olyan finanszírozási teher keletkezhet, amelyet nem minden forgalmazó tudott volna biztonságosan vállalni.
Mit jelentett a 100 gépes példa?
A cikkben szereplő példa szerint 100 pénztárgép támogatott értékesítése esetén a forgalmazó körülbelül 5 millió Ft-ot hitelezett volna meg az államnak.
Ez különösen azért volt kényes, mert a pénztárgépek beszerzését, raktározását, szállítását, üzembe helyezési előkészítését és adminisztrációját is finanszírozni kellett.
100 gép támogatott eladása esetén
- 100 × 50.000 Ft támogatás,
- összesen 5.000.000 Ft előfinanszírozott összeg,
- a vevő ennyivel kevesebbet fizet,
- a forgalmazó később igényli vissza a NAV-tól,
- a kiutalásig a forgalmazó pénzében áll az összeg.
Miért dühönghettek a kasszaforgalmazók?
A forgalmazók számára nem volt mindegy, hogy a támogatás összegére mennyi ideig kell várniuk.
Ha a kiutalás gyors és kiszámítható, a rendszer még kezelhető lehet. Ha azonban a kifizetés késik, akkor a forgalmazó likviditása romolhat, miközben közben újabb készleteket kellene finanszíroznia.
A bizonytalan futamidő a legnagyobb gond
Nemcsak az számított, mennyi pénzt kellett megelőlegezni, hanem az is, hogy mennyi ideig. A forgalmazónak tudnia kellett volna, mikor kapja vissza a támogatási összeget.
Kik kaphattak támogatást?
A gépcseréhez az 500 millió Ft-os éves forgalmat el nem érő vállalkozások kaphattak pénztárgépenként 50.000 Ft támogatást.
A támogatás legfeljebb 5 pénztárgép bekötéséhez volt igénybe vehető.
Támogatási keretek
- 500 millió Ft alatti éves forgalmú vállalkozások,
- pénztárgépenként 50.000 Ft támogatás,
- legfeljebb 5 pénztárgép támogatása,
- NAV-tól igényelt támogatási igazolás,
- támogatással csökkentett vételár.
Miért volt vitatható az 500 millió Ft-os árbevételi határ?
Az OKSZ szerint az 500 millió Ft alatti éves forgalom nagyon alacsonyan meghúzott határ volt.
A kereskedelemben a beszerzési érték önmagában az árbevétel 70–80 százalékát is kiteheti, és ehhez még hozzáadódnak a működési költségek.
A magas árbevétel nem azonos a magas nyereséggel
Egy kereskedőnél az árbevétel jelentős része beszerzési költség. Ezért egy 500 millió Ft feletti árbevételű vállalkozás sem feltétlenül tud könnyen több pénztárgépet lecserélni támogatás nélkül.
Mit javasolt az OKSZ?
Vámos György szerint helyesebb lenne, ha az 500 millió Ft-nál kisebb cégek a gépcsere teljes költségét megkapnák támogatásként.
Az ennél nagyobb vállalkozások esetében pedig pénztárgépenként 50.000 Ft támogatást tartott indokoltnak.
OKSZ javaslat
- 500 millió Ft alatti árbevételű cégeknek teljes költségtérítés,
- 500 millió Ft feletti vállalkozásoknak is 50.000 Ft támogatás gépenként,
- szélesebb támogatási kör,
- reálisabb finanszírozási rendszer,
- kevesebb likviditási probléma a vállalkozásoknál.
Új határidők jelentek meg
A cikk szerint Varga Mihály egy új határidőt is említett. A támogatási igényekkel október 31-ig lehetett a NAV-hoz fordulni, és november 15-ig lehetett a támogatást igénybe venni.
Korábban a nem számítógép-alapú kasszák cseréjére június végét említették határidőként, ezért az új időpontok gyakorlati szempontból jelentős változást jelentettek.
Fontos határidők a cikk szerint
- korábbi cserélési határidő: június vége,
- támogatási igény benyújtása: október 31-ig,
- támogatás igénybevétele: november 15-ig,
- a kormány nyári átállást szeretett volna.
Miért volt életszerűbb az október végi időpont?
Vámos György szerint október végéig talán le lehetett gyártani a kellő számú új pénztárgépet.
Június végéig erre nem volt reális esély. Egy országos pénztárgépcsere nem csak döntés kérdése: típusengedély, gyártás, szállítás, forgalmazás, üzembe helyezés és szervizkapacitás is kell hozzá.
Június végéig nem volt reális a teljes átállás
Ha nincs elegendő legyártott, engedélyezett és szállítható online pénztárgép, akkor a vállalkozások hiába szeretnének időben megfelelni. A gyártási realitást nem lehet jogszabállyal felgyorsítani.
Miért volt problémás a „nyár folyamán” történő átállás?
A kormány szándéka az volt, hogy a nyár folyamán nagyjából megtörténjen az átállás. Ez politikai és költségvetési szempontból érthető cél lehetett, de a piaci szereplők szerint erősen kérdéses volt a végrehajthatósága.
A pénztárgép-forgalmazóknak nemcsak eladniuk kellett volna a gépeket, hanem előfinanszírozniuk kellett volna a támogatást, kezelniük kellett volna a kódszámos igazolásokat, és közben biztosítaniuk kellett volna a szállítást is.
A gyors átállás a forgalmazói oldalt is túlterhelhette
Nem elég, hogy a vevő támogatást kap. A támogatás elszámolása, a készülékek beszerzése, a kedvezményes ár kezelése és a NAV felé történő utólagos igénylés mind a forgalmazói folyamatot terhelte.
Miért volt ez „szuperkassza-rendelet” probléma?
A cikk címében szereplő „szuperkassza-rendelet” arra a nagy léptékű online pénztárgépes átállásra utalt, amely egyszerre érintette a vállalkozókat, a forgalmazókat, a szervizeket és a NAV-ot.
A probléma nem egyetlen szabály volt, hanem az, hogy a támogatási rendszer, a határidők és a gyakorlati finanszírozás együtt komoly feszültséget okozhatott.
A fő kockázatok
- forgalmazói előfinanszírozás,
- NAV-kiutalás bizonytalan ideje,
- alacsonynak tartott 500 millió Ft-os árbevételi határ,
- szűk határidők,
- gyártási kapacitás kérdése,
- országos szintű pénztárgépcsere adminisztrációja.
Mit kellett volna ebből megértenie a vállalkozóknak?
A vállalkozóknak azt kellett látniuk, hogy a támogatás nem feltétlenül egyszerű árengedmény. A támogatási folyamat több szereplőn ment keresztül, és az eladó oldalán is komoly adminisztratív és pénzügyi feltételei voltak.
Ezért a pénztárgép vásárlásakor nem csak a támogatás összegét kellett figyelni, hanem azt is, hogy a forgalmazó képes-e a támogatott értékesítést kezelni.
Nem minden forgalmazó bírhatta ugyanúgy a finanszírozási terhet
Egy tőkeerősebb forgalmazó könnyebben előfinanszírozhatott nagyobb darabszámot, míg egy kisebb szereplőnél a támogatási rendszer akár likviditási problémát is okozhatott.
Erős szakmai tanulság
A támogatás célja érthető volt: csökkenteni kellett a vállalkozások terheit az online pénztárgépekre való átálláskor.
A gyakorlati megvalósítás azonban a forgalmazókat olyan szerepbe tehette, mintha rövid távú, kamatmentes finanszírozói lennének a támogatási rendszernek. Ez jelentős mennyiségnél már nem adminisztratív apróság, hanem üzleti kockázat.
A támogatási rendszer akkor működik jól, ha nem borítja fel a forgalmazók likviditását
Ha a forgalmazónak nagy összegeket kell megelőlegeznie, miközben a NAV-kiutalás ideje bizonytalan, akkor a támogatás végrehajtása piaci fennakadást okozhat.
Összegzés
A cikk szerint az online pénztárgépek cseréjéhez kapcsolódó támogatási rendszer komoly problémát okozhatott a pénztárgép-kereskedőknek.
A konstrukció alapján az 500 millió Ft alatti éves forgalmú vállalkozások pénztárgépenként 50.000 Ft támogatást kaphattak, legfeljebb 5 pénztárgép bekötéséhez. A vevő a NAV-tól kapott kódszámos igazolással csökkentett áron vásárolta meg az új online pénztárgépet.
A támogatási összeget azonban a pénztárgép-kereskedőnek kellett utólag igényelnie a NAV-tól. Ez azt jelentette, hogy a forgalmazó gépenként 50.000 Ft-tal kevesebb pénzt kapott azonnal, majd várnia kellett a kiutalásra. Nagyobb darabszámnál ez többmilliós kamatmentes finanszírozási terhet jelenthetett.
Online pénztárgép támogatás és forgalmazói ügyintézés
Online pénztárgép vásárlásakor a támogatás összege mellett azt is érdemes ellenőrizni, hogy a forgalmazó hogyan kezeli a NAV-kódot, a támogatással csökkentett értékesítést, az üzembe helyezést és az utólagos elszámolást. A támogatási rendszer csak akkor működik jól, ha a vevői és forgalmazói oldal adminisztrációja is rendezett.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.