Módosul a pénztárgép-rendelet
Technikai módosításokkal könnyíthették volna az online pénztárgépes átállást
A pénztárgép-cseréről szóló jogszabályok újabb változata készült. A módosítás célja az volt, hogy technikai oldalról egyszerűbbé és gyorsabbá tegye az online pénztárgépes átállást.
A kormány közben a kereskedők költségeinek állami kompenzációjáról is tárgyalt, mert az új pénztárgépes rendszer bevezetése jelentős anyagi terhet rótt az érintett vállalkozásokra.
Miért kellett módosítani a pénztárgép-rendeletet?
Az online pénztárgépes átállás nem pusztán adminisztratív döntés volt. A szabályozásnak egyszerre kellett kezelnie a pénztárgépgyártók műszaki lehetőségeit, a NAV adatkapcsolati elvárásait, a kereskedők költségeit és a tömeges átállás gyakorlati ütemezését.
A rendelet módosítása ezért technikai jellegű könnyítéseket tartalmazhatott, amelyek a gyártók igényeihez igazodva gyorsíthatták volna az új pénztárgépek fejlesztését és piacra kerülését.
A jogszabály önmagában nem gyárt pénztárgépet
Egy határidő kijelölése kevés, ha a gyártók még nem tudnak tömegesen engedélyezett, működő és szállítható online pénztárgépeket adni a piacnak. A technikai részletszabályok ezért döntő jelentőségűek voltak.
A kormány kompenzációról tárgyalt
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint a kormány a kötelező pénztárgépcsere költségeinek állami kompenzálásáról tárgyalt.
A miniszter egyszerű, sallangmentes rendszert ígért, ugyanakkor vita volt arról, mekkora legyen a kompenzáció mértéke.
A kompenzáció fő kérdései
- mely vállalkozások kapjanak támogatást,
- mekkora legyen a támogatás összege,
- hány pénztárgépre lehessen igénybe venni,
- milyen adminisztráció mellett lehessen kérni,
- ki előlegezi meg a támogatási összeget,
- milyen gyorsan történik meg az elszámolás.
10–15 milliárd Ft-os költségről is szó volt
A szükséges költséget korábban 10–15 milliárd Ft körüli összegre becsülték. Ebben az összegben azonban már az adóhatósági fejlesztések ára is szerepelt.
Ez jól mutatta, hogy az online pénztárgépes rendszer nem csak a vállalkozók pénztárgépbeszerzéséről szólt. A NAV oldalán is jelentős informatikai, adatkezelési és ellenőrzési fejlesztésekre volt szükség.
Az átállás költsége nem csak a pénztárgép ára
A teljes rendszer költségébe beletartozott az új pénztárgépek fejlesztése, gyártása, üzembe helyezése, adatkommunikációja és a NAV informatikai háttere is.
A kormány 75 milliárd Ft körüli bevételt remélt
Varga Mihály szerint tartható volt a pénztárgépcsere határideje, és a kormány azt remélte, hogy az akciótól várt nettó 75 milliárd Ft körüli bevétel befolyik a költségvetésbe.
Az online pénztárgépes rendszer célja tehát nemcsak a technológiai korszerűsítés volt, hanem az adóbevételek növelése és a gazdaság fehérítése is.
A bevezetés költségvetési célja
Az online pénztárgépektől a kormány jelentős többletbevételt várt. A közvetlen NAV-adatkapcsolat révén kevesebb pénztárgépes visszaélésre és pontosabb forgalmi adatokra számítottak.
Május végéig kellett volna cserélni
A pénztárgépek cseréjére eredetileg május végéig kellett volna sort keríteni. Ez rendkívül szoros határidőnek számított, különösen úgy, hogy a megfelelő online pénztárgépek fejlesztése és engedélyezése még folyamatban volt.
A szabályozás ugyanakkor átmeneti türelmi időt is tartalmazott: a NAV július 1-ig senkit sem bírságolt volna meg azért, ha nem állt át.
Határidők röviden
- Május vége: eredeti pénztárgépcsere-határidő.
- Július 1.: eddig a NAV nem bírságolt volna az átállás hiánya miatt.
- December: a nagyobb, számítógépes elszámolással rendelkező boltok határideje.
A nagyobb boltok decemberig kaptak időt
A nagyobb, számítógépes elszámolással rendelkező boltok esetében decemberig volt idő az elektronikus összekötés megteremtésére.
Ez külön kategóriát jelentett, mert a nagyobb kasszarendszerek és számítógépes elszámolású megoldások más műszaki felépítéssel működtek, mint az egyszerűbb kiskasszák.
Nem minden pénztárgép-használóra ugyanaz az ütemezés vonatkozott
A kisebb kiskasszák, a nagyobb bolti rendszerek és a számítógépes elszámolással működő kasszák eltérő technikai és átállási feltételekkel rendelkeztek. Ezért a határidőket mindig az adott működési környezet alapján kellett értelmezni.
Vida Ildikó szerint a technikai átállásnak nem lesz akadálya
Vida Ildikó, a NAV elnöke szerint a technikai átállásnak nem lesz akadálya. Ezt az új jogszabály is segítette volna, amely a gyártók igényeinek megfelelő technikai változásokat tartalmazta.
A kijelentés azt jelezte, hogy a NAV oldaláról igyekeztek olyan műszaki környezetet kialakítani, amelyben a gyártók gyorsabban tudnak alkalmazkodni az online pénztárgépes követelményekhez.
A NAV-oldali cél
Olyan technikai szabályozás kialakítása, amely lehetővé teszi az online pénztárgépek gyorsabb fejlesztését, üzembe helyezését és adatkapcsolatát a NAV rendszereivel.
Távoli elektronikus átállítás fizikai szerelés nélkül
A cikk szerint segítséget jelenthetett, hogy olyan, részben az adóhatóság közreműködésével fejlesztett rendszert hoztak volna létre, amelynek segítségével az átálláshoz nem lett volna szükség a gépek fizikai szerelésére.
Az átállás elektronikusan, távolról is megvalósítható lett volna. Ez jelentősen csökkenthette volna a szervizek terhelését, és gyorsíthatta volna a tömeges átállást.
A fizikai szerelés tömegesen lassú és drága
Ha több százezer pénztárgépet egyesével kellene műszerésznek fizikailag szerelnie, az rendkívüli szervizkapacitást igényelne. A távoli elektronikus átállítás ezért komoly könnyítést jelenthetett volna.
Az AEE módosítása gyorsíthatta volna a fejlesztést
Informatikai források szerint a NAV várhatóan a pénztárgépek adóügyi ellenőrző egységének, vagyis az AEE módosítására tett javaslatot.
Ettől azt remélték, hogy felgyorsítható az új online pénztárgépek fejlesztése. Az AEE kulcseleme volt az online pénztárgépes működésnek, ezért annak műszaki szabályai alapvetően meghatározták a gyártók lehetőségeit.
Miért volt fontos az AEE?
- az AEE biztosította az adóügyi adatkezelést,
- kapcsolódott a NAV felé történő adatküldéshez,
- műszaki követelményei meghatározták a pénztárgép fejlesztését,
- módosítása gyorsíthatta a gyártói alkalmazkodást,
- kulcsszerepe volt az online pénztárgépes rendszerben.
Miért volt túl optimista a július 1-i teljes átállás?
Szakmai források szerint hiú ábránd volt, hogy július 1-től a teljes hazai pénztárgép-állomány átálljon az új rendszerre.
Ennek oka egyszerű volt: még ha júliusra meg is jelentek volna az első pénztárgépek a piacon, a teljes állomány lecserélése és üzembe helyezése országos szinten több hónapot igényelt volna.
Az első megjelenő típus nem jelenti a teljes piac ellátását
Attól, hogy az első online pénztárgépek megjelennek a piacon, még nem áll rendelkezésre azonnal elegendő darabszám, szervizkapacitás és üzembe helyezési háttér a teljes országos átálláshoz.
200–250 ezer pénztárgépes állományról volt szó
A hazai pénztárgép-állományt a cikk 200–250 ezer darabra becsülte.
Ebből a szakmai becslések szerint a legjobb esetben is szeptember–októberre cserélődhetett volna le az állomány 80 százaléka, ha júliusban már megjelennek az első készülékek a piacon.
A csere becsült üteme
- hazai pénztárgép-állomány: körülbelül 200–250 ezer darab,
- első készülékek megjelenése: legjobb esetben július,
- 80%-os cserearány: legjobb esetben szeptember–október,
- teljes átállás július 1-re: szakmai források szerint irreális.
Miért volt fontos a szervizkapacitás?
A pénztárgépek tömeges cseréje nemcsak gyártási kérdés volt. Minden készüléket el kellett juttatni az ügyfélhez, be kellett üzemelni, össze kellett kötni a NAV rendszerével, és szükség esetén oktatni kellett a kezelőket is.
Ez hatalmas terhet rótt volna a pénztárgép-forgalmazókra és szervizekre. Ha ehhez még fizikai szerelés is társult volna, a folyamat tovább lassult volna.
A pénztárgépcsere nem csak dobozátadás
A tömeges átálláshoz készülék, forgalmazó, műszerész, adatkapcsolat, üzembe helyezés és ügyféloldali felkészítés is kellett. Egyik láncszem hiánya is csúszást okozhatott.
Mit jelentett ez a vállalkozóknak?
A vállalkozóknak azt kellett látniuk, hogy bár a szabályozás és a határidők gyors átállást céloztak, a valóságban számolni kellett a készülékhiánnyal, engedélyezési csúszással és szervizkapacitási problémákkal.
Ezért a jó döntés nem a pánikszerű vásárlás volt, hanem az engedélyezett típusok, a forgalmazói feltételek és a hivatalos határidők folyamatos figyelése.
Vállalkozói teendők
- figyelni a pénztárgép-rendelet módosítását,
- ellenőrizni a NAV és a hatóság hivatalos tájékoztatásait,
- nem hinni el a túl optimista forgalmazói ígéreteket,
- csak engedélyezett pénztárgépre szerződni,
- előre tájékozódni a támogatásról,
- számolni a szerviz- és üzembe helyezési kapacitással.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk jól mutatta, hogy az online pénztárgépes átállásnál a jogszabályi szándék, a költségvetési cél és a műszaki realitás nem feltétlenül haladt azonos tempóban.
A rendeletmódosítás és az AEE technikai változtatása segíthetett, de nem oldotta meg azonnal a gyártási, engedélyezési, szállítási és beüzemelési kihívásokat.
A technikai könnyítés nem azonos az azonnali átállással
Egy jobb műszaki szabályozás gyorsíthatja a fejlesztést, de attól még idő kell a készülékek megjelenéséhez, gyártásához, kiszállításához és országos üzembe helyezéséhez.
Összegzés
A pénztárgép-cseréről szóló jogszabály újabb módosítása technikai könnyítéseket tartalmazhatott, amelyek a gyártók igényeihez igazodva segíthették volna az online pénztárgépes átállást.
A kormány a kereskedők költségeinek kompenzációjáról tárgyalt. Varga Mihály egyszerű, sallangmentes rendszert ígért, miközben a pénztárgépcsere várható költségeit korábban 10–15 milliárd Ft körülire becsülték. A kormány az online rendszer bevezetésétől nettó 75 milliárd Ft körüli bevételt remélt.
A pénztárgépek cseréjére május végéig kellett volna sort keríteni, de a NAV július 1-ig nem bírságolt volna az átállás hiánya miatt. A nagyobb, számítógépes elszámolással rendelkező boltok decemberig kaptak időt. Szakmai források szerint azonban irreális volt, hogy július 1-re a teljes 200–250 ezres hazai pénztárgép-állomány átálljon az új rendszerre.
Online pénztárgép átállás rendeletmódosítás után is körültekintően
Pénztárgépcsere előtt mindig ellenőrizni kell az aktuális rendeletet, az engedélyezett típusokat, a támogatási feltételeket, a szervizhátteret és a valós szállítási határidőt. A technikai könnyítés segíthet, de a jogszerű működéshez engedélyezett, beüzemelt és NAV-kapcsolatra alkalmas pénztárgép szükséges.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.