A pénztárgép használatra nem kötelezettek által 2015. január 1-ig üzemeltethető pénztárgépek
Átmeneti szabály a pénztárgéphasználatra nem kötelezettek számára
A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet külön átmeneti szabályt tartalmazott azoknak az adóalanyoknak, akik nem voltak kötelezettek pénztárgép használatára, vagy csak bizonyos tevékenységeik tekintetében nem tartoztak pénztárgéphasználati kötelezettség alá.
Ezek az adóalanyok a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az új rendelet előírásainak már nem megfelelő pénztárgépeiket 2015. január 1-jéig üzemeltethették.
Mit jelentett ez a gyakorlatban?
Az online pénztárgépes átállás nem minden adóalanyt és nem minden tevékenységet érintett azonos módon. Voltak olyan vállalkozások, illetve tevékenységi körök, amelyeknél a pénztárgép használata nem volt kötelező.
Számukra a rendelet átmeneti lehetőséget biztosított: bizonyos régebbi, korábban engedélyezett pénztárgépeket tovább használhattak, még akkor is, ha azok már nem feleltek meg az új, online pénztárgépes előírásoknak.
Ez nem általános haladék volt minden vállalkozásnak
A 2015. január 1-jei határidő nem azt jelentette, hogy minden régi pénztárgép addig használható volt. Ez az átmeneti szabály kifejezetten a pénztárgép használatára nem kötelezett adóalanyokra, illetve nem kötelezett tevékenységekre vonatkozott.
Mely pénztárgépekre vonatkozott az átmeneti szabály?
A közlemény azoknak a pénztárgépeknek az engedélyszámát és típusmegnevezését sorolta fel, amelyeket a pénztárgéphasználatra nem kötelezettek legkésőbb 2015. január 1-jéig üzemeltethettek.
A lista főként elektronikus naplóval ellátott pénztárgépeket és nagyobb kasszarendszereket tartalmazott, például IBM, BEETLE, POS, gyógyszertári, éttermi, üzemanyagkutas, áruházi és jegyértékesítő rendszereket.
A lista jellemző rendszerei
- elektronikus naplóval ellátott pénztárgépek,
- PC-alapú kasszarendszerek,
- üzemanyagkutas kasszarendszerek,
- gyógyszertári szoftverrel működő rendszerek,
- éttermi kasszarendszerek,
- áruházi és bolthálózati rendszerek,
- jegyértékesítő és parkolási rendszerek.
Miért szerepelt engedélyszám és típusmegnevezés?
A pénztárgépek azonosításánál az engedélyszám és a típusmegnevezés volt a legfontosabb adat. Ezek alapján lehetett eldönteni, hogy egy konkrét pénztárgép beletartozik-e az átmenetileg tovább üzemeltethető körbe.
Egy vállalkozásnak tehát nem elég azt tudnia, hogy milyen márkájú vagy milyen szoftveres rendszerű pénztárgépet használ. A konkrét engedélyszámot és típusmegnevezést is ellenőrizni kellett.
A hasonló név nem elég
Két kasszarendszer neve vagy gyártója lehet hasonló, de az átmeneti használhatóság szempontjából a pontos engedélyszám és típusmegnevezés számított.
Miért volt fontos a 2013. március 20-i dátum?
A rendelet szerint az átmeneti szabály azokra a pénztárgépekre vonatkozott, amelyeket 2013. március 20-át megelőzően engedélyeztek.
Ez a dátum választotta el a korábbi, régi szabályozás szerint engedélyezett pénztárgépeket az új pénztárgépes rendszer elvárásaitól.
A dátum jelentősége
Ha egy pénztárgépet 2013. március 20. előtt engedélyeztek, de az új rendelet előírásainak már nem felelt meg, akkor bizonyos esetekben tovább üzemeltethető volt 2015. január 1-jéig.
Miért nem feleltek meg ezek a pénztárgépek az új rendeletnek?
A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet új műszaki és adatszolgáltatási követelményeket hozott a pénztárgépek világában. Az online pénztárgépes rendszer lényege az volt, hogy a pénztárgépek adatai közvetlenebb módon kapcsolódjanak az adóhatósági ellenőrzéshez.
A korábban engedélyezett rendszerek egy része elektronikus naplóval rendelkezett, de ez önmagában még nem jelentette azt, hogy megfeleltek az új online adatszolgáltatási előírásoknak.
Az elektronikus napló nem azonos az online pénztárgéppel
Egy elektronikus naplóval ellátott pénztárgép korszerűbb lehetett a régi, kontrollszalagos rendszereknél, de ettől még nem feltétlenül felelt meg az online pénztárgépes adatküldési követelményeknek.
Kiknek lehetett releváns ez a közlemény?
A lista elsősorban azoknak volt fontos, akik nem voltak pénztárgéphasználatra kötelezettek, de valamilyen okból mégis üzemeltettek pénztárgépet vagy pénztárgépes rendszert.
Ilyen helyzet előfordulhatott például speciális értékesítési, beléptetési, parkolási, jegyértékesítési, üzemanyagkutas, gyógyszertári vagy nagyobb vállalati kasszarendszerek esetén.
Érintett működési területek
- üzemanyagkutak,
- gyógyszertárak,
- éttermek és vendéglátó rendszerek,
- nagyobb üzletláncok,
- jegyértékesítő rendszerek,
- parkolási rendszerek,
- speciális PC-alapú kasszarendszerek.
Miért kellett külön listát közzétenni?
Az átmeneti szabály csak akkor alkalmazható biztonságosan, ha egyértelmű, mely típusok tartoznak bele. Egy hosszú típuslista ezt a bizonytalanságot csökkentette.
A vállalkozások, szervizek és forgalmazók a lista alapján tudták ellenőrizni, hogy az adott pénztárgép üzemeltethető-e még az átmeneti időszak végéig.
Lista nélkül könnyen félreértés keletkezhetett volna
Ha nincs pontos engedélyszámos lista, akkor a vállalkozók csak gyártói név, szoftvernév vagy forgalmazói állítás alapján próbálták volna eldönteni, meddig használható a pénztárgépük. Ez komoly jogértelmezési kockázatot okozott volna.
Mit kellett ellenőriznie az üzemeltetőnek?
Az üzemeltetőnek először azt kellett tisztáznia, hogy az adott tevékenység tekintetében egyáltalán kötelezett-e pénztárgép használatára.
Ha nem volt kötelezett, de mégis pénztárgépet használt, akkor a következő kérdés az volt, hogy a készülék szerepel-e az átmenetileg 2015. január 1-jéig üzemeltethető pénztárgépek listáján.
Ellenőrzési sorrend
- Az adott tevékenység pénztárgéphasználatra kötelezett-e?
- A pénztárgép 2013. március 20. előtt engedélyezett-e?
- A készülék rendelkezik-e azonosítható engedélyszámmal?
- A típusmegnevezés pontosan egyezik-e a közleményben szereplővel?
- Elektronikus naplóval ellátott rendszerről van-e szó?
- A pénztárgép legfeljebb 2015. január 1-jéig üzemeltethető-e?
Miért volt veszélyes a határidő félreértelmezése?
A 2015. január 1-jei dátum könnyen félreérthető volt. Egyes üzemeltetők azt gondolhatták, hogy minden régi pénztárgépük addig használható, pedig ez nem így volt.
A határidő csak a rendeletben meghatározott körre vonatkozott. A pénztárgép használatára kötelezett vállalkozásokra és tevékenységekre más átállási szabályok vonatkoztak.
Nem szabad általános haladékként értelmezni
A 2015. január 1-jei határidő nem mentesítette azokat, akik pénztárgéphasználatra kötelezettek voltak, és nem jelentette azt sem, hogy bármely régi pénztárgép automatikusan tovább használható.
Mi volt a kapcsolat az online pénztárgépes átállással?
Az online pénztárgépes átállás célja az volt, hogy a pénztárgépek adatai adóhatósági szempontból ellenőrizhetőbbé váljanak. Ehhez új műszaki feltételek, adatkapcsolati elvárások és engedélyezési szabályok kapcsolódtak.
Az átmeneti szabály azt kezelte, hogy bizonyos, nem kötelezett felhasználási körökben nem volt indokolt az azonnali és teljes átállási kényszer.
A szabályozási logika
Ahol a pénztárgéphasználat nem volt kötelező, ott a korábban engedélyezett, de az új követelményeknek már nem megfelelő pénztárgépek használatára hosszabb átmeneti időt biztosítottak.
Gyakorlati tanács vállalkozásoknak
Az ilyen típusú közleményeknél mindig a pontos jogállást és a pontos készüléktípust kell ellenőrizni. Nem elég általánosságban megállapítani, hogy a rendszer régi, elektronikus naplós vagy PC-alapú.
Ha kétség merül fel, érdemes pénztárgépszervizzel vagy szakértővel ellenőriztetni az engedélyszámot és a típusmegnevezést.
Bizonytalan esetben ne találgatás alapján döntsön
A pénztárgép használhatósági határideje jogi és műszaki kérdés is. Hibás értelmezés esetén a vállalkozás bírságkockázatot vagy működési problémát vállalhat.
Összegzés
A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 75. § (1) bekezdése alapján a pénztárgép használatra nem kötelezett adóalanyok, illetve azok az adóalanyok, akik bizonyos tevékenységük tekintetében nem kötelezettek pénztárgép használatra, a 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, de az új rendelet előírásainak már nem megfelelő pénztárgépeket 2015. január 1-jéig üzemeltethették.
A közlemény az érintett pénztárgéptípusok engedélyszámát és típusmegnevezését sorolta fel. A lista főként elektronikus naplóval ellátott, PC-alapú, üzemanyagkutas, gyógyszertári, éttermi, jegyértékesítő, parkolási és nagyobb kereskedelmi kasszarendszereket tartalmazott.
A legfontosabb tanulság: a 2015. január 1-jei határidőt nem lehetett általános haladékként értelmezni. Csak azoknál az adóalanyoknál és tevékenységeknél volt alkalmazható, amelyek nem voltak pénztárgéphasználatra kötelezettek, és csak a pontosan azonosítható, listában szereplő pénztárgéptípusokra vonatkozott.
Régi pénztárgép használhatóságának ellenőrzése
Régi pénztárgép vagy PC-alapú kasszarendszer használatakor mindig ellenőrizni kell a pontos engedélyszámot, típusmegnevezést és azt, hogy az adott tevékenység pénztárgéphasználatra kötelezett-e. A határidők félreértelmezése bírságkockázatot okozhat.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.