A gyártósorra nem hat a kormányrendelet
A határidőt lehet rendeletben rögzíteni, de a gyártást nem lehet parancsszóra felgyorsítani
Az online pénztárgépes átállás egyik legnagyobb gyakorlati problémája az volt, hogy a kormányzati határidők nem igazodtak a gyártás, fejlesztés, tesztelés, szállítás és üzembe helyezés fizikai realitásaihoz.
A pénztárgépszállításban érintett vállalkozók szerint az apparátusnak lehet parancsolgatni, de a gyártósornak nem. Egy online pénztárgép nem jogszabályi szövegből, hanem fejlesztésből, tesztelésből, alkatrészből, gyártásból és logisztikából lesz késztermék.
Miért volt ekkora a tét?
A kormány az online pénztárgépek bevezetésétől jelentős többletbevételt várt. A cikk szerint a becsült összeg 95 milliárd Ft volt, amelyet a gazdaság fehéredésétől és a NAV hálózatára kapcsolt pénztárgépektől reméltek.
Az elképzelés lényege az volt, hogy a NAV-val kommunikáló pénztárgépek miatt átláthatóbbá válik a készpénzes forgalom, és kevesebb lehetőség marad a pénztárgépes visszaélésekre.
A többletbevételi elvárás nem oldja meg a gyártási problémát
A költségvetési cél érthető lehetett, de önmagában nem teremtett azonnal kész online pénztárgépeket, elegendő gyártókapacitást, raktárkészletet és országos üzembe helyezési hátteret.
Miért volt kérdéses a 95 milliárd Ft-os várakozás?
A cikk kritikusan kezelte azt a feltételezést, hogy a NAV-hoz kapcsolt pénztárgépek automatikusan jelentős többletbevételt hoznak.
A szerző felvetése szerint aki korábban sem adott blokkot, az nem feltétlenül fog blokkot adni csak azért, mert az új pénztárgép már online kapcsolatban áll a NAV-val. Az online rendszer elsősorban a pénztárgépen rögzített forgalmat ellenőrzi jobban, de a teljesen be nem ütött eladások ellen önmagában nem tökéletes megoldás.
Az online pénztárgép nem csodaszer
Az online adatkapcsolat jelentősen növelheti az ellenőrizhetőséget, de nem helyettesíti a helyszíni ellenőrzéseket, próbavásárlásokat és a nyugtaadási fegyelem tényleges kikényszerítését.
A minisztérium szerint minden rendben volt, a szakma szerint nem
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben bizonygatta, hogy tartható a határidő, és a pénztárgépcsere rendben meg fog történni.
A pénztárgépes szakmában ugyanakkor gyakorlatilag köztudott volt, hogy a teljes átállás ilyen rövid határidővel fizikai képtelenség.
A szakmai kapacitást nem lehet politikai kijelentéssel pótolni
A gyártóknak, importőröknek, forgalmazóknak és szervizeknek valós kapacitáskorlátaik vannak. Ezeket nem lehet pusztán rendeleti határidővel eltüntetni.
Becsületbeli ügy lett a pénztárgépcsere
A cikk szerint Orbán Viktor miniszterelnök „becsületbeli ügyet” csinált a pénztárgépcseréből, valószínűleg azért is, mert a várt költségvetési bevétel az uniós túlzottdeficit-eljárás szempontjából is fontossá válhatott.
A politikai nyomás hatására az események valóban felgyorsultak, és új kormányrendelet is született. Ez azonban a gyártási és fejlesztési időigényt nem szüntette meg.
A politikai cél és a technikai valóság különvált
A kormány gyors átállást akart, a szakma viszont azt látta, hogy a készülékek fejlesztése, tesztelése, gyártása és országos bevezetése hónapokat igényel.
Áprilisi tervből május elsejei határidő lett
Korábban április elejére tervezték az átállást, de a piacon már ekkor lehetett tudni, hogy legalább féléves csúszással kell számolni.
Az új kormányrendeletben május elseje lett a határidő, de azonnal beépült egy türelmi idő is, mivel az adóhatóság az indulás után nem bírságolt volna azonnal.
Határidők a cikk alapján
- korábbi elképzelés: április eleji átállás,
- új rendeleti határidő: május elseje,
- hagyományos pénztárgépek tényleges bírságolási pontja: július elseje,
- számítógépes, NAV-kommunikációra képes pénztárgépek határideje: év vége.
Július 1. és év vége: nem minden kasszára ugyanaz vonatkozott
A hagyományos, nem számítógépes pénztárgépek esetében július elsejétől vált volna kötelezővé az átállás.
A számítógépes, a NAV-val kommunikálni képes pénztárgépek esetében viszont az év végi határidő szerepelt.
A pénztárgép típusa meghatározta a határidőt
Nem volt mindegy, hogy a vállalkozás hagyományos kiskasszát, számítógépes kasszarendszert vagy elektronikus naplós rendszert használt. Az átállási határidő és a gyakorlati teendő eltérhetett.
Az AEE-szoftver fejlesztése még zajlott
A cikk szerint az új pénztárgépek lelkét adó adóügyi elektronikus ellenőrző egység, vagyis az AEE szoftvereinek fejlesztése és tesztelése ekkor még folyamatban volt.
Úgy tudták, három fejlesztő dolgozott ezen közösen a NAV-val. A folyamat a becslések szerint több hónapot is igénybe vehetett.
AEE nélkül nincs végleges online pénztárgép
Amíg az adóügyi elektronikus ellenőrző egység szoftvere nincs véglegesítve és letesztelve, addig a pénztárgépeket sem lehet véglegesíteni, gyártani és tömegesen piacra dobni.
Miért kellett megvárni a végleges ellenőrző egységet?
A nagyobb pénztárgépimportőrök már az előzetes műszaki specifikáció alapján elkezdtek dolgozni a gépek tervezésén.
Ez azonban nem jelentette azt, hogy a gyártás azonnal indulhatott. A végleges AEE-egység és a hozzá kapcsolódó szoftverek nélkül nem lehetett biztosan tudni, pontosan milyen készüléket kell legyártani.
A fejlesztési sorrend
- előzetes műszaki specifikáció megismerése,
- tervezési munka a pénztárgépimportőröknél,
- AEE-szoftver fejlesztése és tesztelése,
- végleges ellenőrző egység kialakítása,
- pénztárgépek véglegesítése,
- prototípusok elkészítése,
- gyártás, szállítás és üzembe helyezés.
Legjobb esetben július elején jöhettek az első prototípusok
A becslések szerint a legszerencsésebb esetben is csak július elején kerülhettek az első prototípusok a hazai piacra.
Ez azért volt lényeges, mert a prototípus még nem azonos a tömegesen gyártott, raktárkészleten lévő, azonnal üzembe helyezhető készülékkel.
A prototípus nem tömeges piaci elérhetőség
Ha júliusban megjelenik néhány első prototípus, attól még nem lesz azonnal több százezer darab kész online pénztárgép a kereskedők számára.
Körülbelül 200.000 pénztárgépre lett volna szükség
A cikk szerint hirtelen, nagy mennyiségben mintegy 200.000 pénztárgépre lett volna szükség.
Ez óriási ugrás volt a korábbi piaci volumenhez képest. A pénztárgéppiac addig éves szinten jóval kisebb mennyiséget kezelt.
A mennyiségi probléma
- várható igény: körülbelül 200.000 pénztárgép,
- korábbi éves piac: 20–30 ezer berendezés,
- a cikk más megfogalmazása szerint egyes szereplők évi 10 ezer egységhez voltak szokva,
- a hirtelen mennyiségi igény sokszorosára nőtt,
- a gyártási és logisztikai háttér erre nem volt felkészülve.
Nem volt elég gyártási, szállítási és raktározási kapacitás
A szakértők szerint ilyen mennyiségre nem állt rendelkezésre sem gyártási, sem szállítási, sem raktározási kapacitás.
Ez nem adminisztratív kifogás, hanem egyszerű ellátási lánc probléma volt. A készülékeket le kellett gyártani, Magyarországra kellett hozni, raktározni kellett, majd forgalmazókon és szervizeken keresztül be kellett üzemelni.
A logisztika nem működik rendeleti alapon
Ha egy piac korábban évente néhány tízezer készüléket kezelt, akkor nem lehet néhány hónap alatt gond nélkül kétszázezer készüléket legyártani, szállítani, raktározni és üzembe helyezni.
A csere késő őszig vagy év végéig is elhúzódhatott
A szakértők szerint a pénztárgépek cseréje késő őszig, vagy akár év végéig is elhúzódhatott.
Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a kormányzati ütemterv és a piaci megvalósítás között jelentős eltérés volt.
A valós átállási idő hosszabb volt, mint a politikai határidő
A fejlesztés, gyártás, import, forgalmazás és üzembe helyezés összesített ideje alapján az év végi teljes átállás sokkal reálisabbnak tűnt, mint a nyári határidő.
Mekkora költséget jelentett volna a pénztárgépcsere?
A február közepén megjelent műszaki specifikáció alapján az új pénztárgépek árát körülbelül 100.000 Ft körülire becsülték.
Ha körülbelül 200.000 készülékkel számolunk, akkor ez országosan mintegy 20 milliárd Ft kiadást jelentett volna.
Költségbecslés
- becsült pénztárgépár: körülbelül 100.000 Ft,
- várható darabszám: körülbelül 200.000 készülék,
- országos csereköltség: körülbelül 20 milliárd Ft,
- elkülönített támogatási keret: körülbelül 10 milliárd Ft.
A támogatási keret nem fedezte a teljes csereköltséget
A nemzetgazdasági tárca a cikk szerint a pénztárgépcsere támogatására körülbelül 10 milliárd Ft-ot tett félre.
Ez az országos, körülbelül 20 milliárd Ft-os becsült csereköltségnek csak nagyjából a felét fedezte volna.
A támogatás nem jelentett teljes költségátvállalást
A pénztárgépcsere költségeinek jelentős része így is a vállalkozásokra hárult, különösen akkor, ha több pénztárgépet kellett cserélni vagy az üzembe helyezés járulékos költségei is megjelentek.
A legkisebb kereskedőknek volt a legsúlyosabb teher
A cikk szerint a körülbelül 50.000 Ft-os saját kiadás elsősorban a legkisebb kereskedőknek jelentett komoly érvágást.
Közülük sokan ráadásul a dohánytrafik-pályázat miatt is jelentős költségeket vállaltak, így az online pénztárgépes átállás tovább növelte a pénzügyi nyomást.
A kisvállalkozásoknak a kisebb összeg is nagy teher lehet
Egy nagyobb üzletláncnak egy pénztárgépcsere tervezhető beruházás. Egy kisbolt vagy mikrovállalkozás számára viszont már 50.000 Ft saját kiadás is komoly likviditási gondot okozhat.
Az OKSZ teljesebb támogatást javasolt a legkisebbeknek
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kormánynak érdemes lett volna elgondolkodnia azon, hogy a támogatást úgy ossza ki, hogy az a legkisebb kereskedők számára a pénztárgépcsere teljes költségét fedezni tudja.
Ez azért lett volna indokolt, mert az online pénztárgépes átállás nem önkéntes fejlesztés, hanem államilag előírt kötelezettség volt.
OKSZ álláspont
A legkisebb kereskedőknél olyan támogatási rendszert lett volna célszerű kialakítani, amely a pénztárgépcsere teljes költségét képes fedezni, nem csak annak egy részét.
Tartható volt a júliusi határidő?
A cikk végén külön kérdésként jelent meg, hogy tartható-e a júliusi határidő.
A válasz szakmai szempontból erősen kérdéses volt. Hirtelen körülbelül 200.000 pénztárgép cseréjére lett volna szükség, miközben sok vállalkozás anyagilag, a gyártók és forgalmazók pedig logisztikailag nem voltak felkészülve.
A júliusi határidő szakmailag erősen vitatható volt
A szükséges darabszám, a fejlesztés állapota, a gyártási kapacitás, a szállítás, a raktározás és az üzembe helyezés alapján a nyári teljes átállás nem tűnt reálisan végrehajthatónak.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk lényege az volt, hogy a pénztárgépcsere határidejét lehet politikai döntéssel gyorsítani, de a gyártási és logisztikai láncot nem lehet ugyanígy utasítani.
Az online pénztárgép rendszer bevezetése egyszerre jelentett fejlesztési, gyártási, importálási, raktározási, szállítási, forgalmazási, üzembe helyezési és támogatási feladatot.
A gyártósor nem olvassa a Magyar Közlönyt
A rendelet megjelenése nem indítja el automatikusan a tömeggyártást. A készülékekhez végleges műszaki specifikáció, letesztelt AEE, alkatrész, gyártási kapacitás, szállítás és szervizháttér kell.
Összegzés
A cikk szerint az online pénztárgépes átállás határidejét a kormányzat igyekezett gyorsítani, de a szakmai szereplők szerint ez fizikai képtelenségnek tűnt.
Az AEE-szoftverek fejlesztése és tesztelése még folyamatban volt, három fejlesztő dolgozott ezen közösen a NAV-val. A végleges ellenőrző egység kialakítása után kezdődhetett csak a pénztárgépek véglegesítése és gyártása. A legszerencsésebb esetben is csak július elején jelenhettek meg az első prototípusok.
Közben körülbelül 200.000 pénztárgépre lett volna szükség, miközben a piac korábban évente legfeljebb néhány tízezer készülék kezelésére volt berendezkedve. Nem állt rendelkezésre elegendő gyártási, szállítási, raktározási és üzembe helyezési kapacitás, ezért a csere késő őszig vagy év végéig is elhúzódhatott.
Online pénztárgép átállás reális határidőkkel
Online pénztárgép választásakor nem elég a rendeleti határidőt figyelni. Ellenőrizni kell, hogy van-e engedélyezett készülék, valós szállítási idő, működő szervizháttér, támogatási lehetőség és tényleges üzembe helyezési kapacitás. A jogszabályi határidő önmagában nem garantálja, hogy a pénztárgép időben elérhető lesz.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.