Így figyelik majd, hogyan vásárol az ország
A NAV részletes adatokat kaphatott a pénztárgépek működéséről
A NAV közleménye szerint az online pénztárgépes rendszerrel a hatóság gyakorlatilag a vásárlás pillanatához közel juthatott részletes adatokhoz a pénztárgépek működéséről.
A rendszer nemcsak a bizonylatok adatait kezelte volna, hanem a pénztárgép technikai eseményeit is: például az áramszüneteket, ki- és bekapcsolásokat, gyakorló mód használatát, térerőproblémákat és adatküldési hibákat.
Az ütemezés nem változott
A NAV közleménye szerint az online pénztárgépes átállás ütemezése nem változott. Az elektronikus napló nélküli pénztárgépek 2013. április 30-ig voltak használhatók.
A hatóság ugyanakkor 2013. június 30-ig türelmi időt adott. Ez azt jelentette, hogy a határidő lejárta után sem indult azonnal bírságolás, de a vállalkozóknak készülniük kellett az átállásra.
Fontos határidők
- 2013. április 30.: elektronikus napló nélküli pénztárgépek használhatósági határideje.
- 2013. június 30.: NAV által biztosított türelmi idő vége.
- 2013. július 1.: elektronikus naplós gépeknél elektronikus naplófájl-küldési kötelezettség kezdete.
- 2013. december 31.: online kapcsolat nélküli, de elektronikus naplóval rendelkező gépek használhatósági határideje.
- 2014. január: online kapcsolat kötelezővé válása.
Az elektronikus naplós pénztárgépek év végéig működhettek
Az online kapcsolattal nem rendelkező, de elektronikus naplóval ellátott pénztárgépek 2013 végéig használhatók voltak.
Ezeknél azonban 2013. július 1-jétől az év végéig elektronikus úton kellett a naplófájlokat elküldeni a NAV-nak.
Az elektronikus napló nem jelentett online pénztárgépet
Egy elektronikus naplóval rendelkező pénztárgép tovább használható volt átmenetileg, de ettől még nem vált online pénztárgéppé. Július 1-jétől külön elektronikus naplófájl-küldési kötelezettség jelent meg.
CD-n vagy DVD-n is be lehetett küldeni az adatokat
A közlemény szerint az online kapcsolat kötelezően csak 2014 januárjától indult. Addig július 1-jétől az adatok CD-n vagy DVD-n is beküldhetők voltak.
Ez átmeneti megoldást jelentett azoknál a vállalkozásoknál, ahol az online kapcsolat még nem épült ki, vagy technikai okból nem volt biztosítható.
Átmeneti adatbeküldési lehetőségek
- elektronikus naplófájlok beküldése,
- CD-n történő adatszolgáltatás,
- DVD-n történő adatszolgáltatás,
- külön engedéllyel alternatív teljesítés gyenge hálózati lefedettség esetén.
Mi az AEE?
Az új műszaki rendszer központi eleme az adóügyi ellenőrző egység, röviden AEE volt.
Az AEE a pénztárgép olyan önálló, zárt elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, amely az adóügyi bizonylatokat és az azokhoz tartozó elektronikus nyilvántartásokat tartalmazta.
Az AEE fő feladatai
- adóügyi bizonylatok rögzítése,
- elektronikus nyilvántartások tárolása,
- pénztárgép-események folyamatos rögzítése,
- titkosított adatkommunikáció biztosítása a NAV felé,
- mobil vagy vezetékes online kapcsolat kezelése.
Mit rögzített az AEE?
Az AEE nemcsak a nyugták és bizonylatok kiállítását rögzítette. A rendszer folyamatosan figyelte a pénztárgépen zajló technikai eseményeket is.
Ilyen esemény volt például az áramszünet, a pénztárgép ki- és bekapcsolása, a gyakorló mód használata, valamint az adatkommunikációhoz kapcsolódó hibák.
A NAV nem csak az eladásokat láthatta
Az online pénztárgépes rendszer lényege nem pusztán a forgalmi adatok küldése volt. A pénztárgép használati mintázatai és technikai eseményei is ellenőrzési információt jelenthettek.
Bármilyen internetkapcsolat szóba jöhetett
Az online kapcsolatot biztosító egység bármilyen lehetséges módon kapcsolódhatott a NAV szerveréhez: lehetett kábeles internet vagy mobilinternet-kapcsolat is.
Ez fontos rugalmasságot adott, mert a vállalkozások eltérő technikai környezetben működtek. Egy belvárosi üzlet és egy gyenge lefedettségű vidéki telephely adatkapcsolati lehetőségei jelentősen eltérhettek.
Lehetséges kapcsolati módok
- mobilinternet,
- vezetékes internet,
- egyéb elektronikus hírközlő hálózat,
- mentesség esetén CD/DVD alapú havi adatbeküldés.
Mi történt ott, ahol nem volt térerő?
A közlemény szerint ott, ahol nem volt mobilhálózat és más internetkapcsolat sem, mentességet lehetett igényelni.
A NAV ezt a mentességet egy évre adhatta meg. Ilyen esetben az adatokat havonta CD-n vagy DVD-n kellett beküldeni.
A térerőhiány nem automatikus mentesség
Ha egy telephelyen nincs megfelelő hálózati elérés, az nem jelenti azt, hogy nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Ilyenkor külön mentességet kellett igényelni, és más módon kellett adatot szolgáltatni.
Ha akadozott a térerő, napi egy óra is megoldás lehetett
A NAV közleménye szerint ha nem teljesen hiányzott a mobilhálózat, csak akadozott, akkor külön engedély alapján az adózó úgy is teljesíthette a kötelezettségét, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 órára olyan helyre tette, ahol elérhető volt az elektronikus hírközlő hálózat.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az offline vagy gyenge lefedettségű telephelyen működő pénztárgépet időszakosan hálózati eléréssel rendelkező helyre kellett vinni.
Ez különösen érdekes szabály volt
A pénztárgépet nem elég volt használni. A napi zárást követően biztosítani kellett az adatkommunikáció lehetőségét, akár úgy is, hogy a gépet fizikailag jobb térerővel rendelkező helyre helyezik át.
Szigorú szankciókat helyeztek kilátásba
Az új szabályok betartását szigorú szankciókkal igyekeztek kikényszeríteni. A legsúlyosabb bírságokra azok a forgalmazók számíthattak, akik engedély nélkül értékesítettek pénztárgépet.
A cikk szerint az ilyen forgalmazókat akár 10 millió Ft bírság is sújthatta.
Engedély nélküli pénztárgép értékesítése súlyos kockázat volt
A vállalkozóknak és forgalmazóknak is ellenőrizniük kellett, hogy a készülék megfelel-e az előírásoknak, és rendelkezik-e a szükséges engedéllyel. Az engedély nélküli értékesítés különösen súlyos szankcióval járhatott.
Milyen adatokat látott volna a NAV?
A NAV közleménye szerint a beérkező adatok részletesen jellemezték a kereskedők tevékenységét.
Az adatok tartalmazhatták az egyes eladott tételek számát, értékét, a vásárlások időpontját, valamint a pénztárgép üzemeltetésére vonatkozó technikai információkat.
A NAV-hoz érkező fő adattípusok
- eladott tételek száma,
- eladott tételek értéke,
- vásárlások időpontja,
- pénztárgép nyitási és zárási adatai,
- sztornók, visszáruk és engedmények,
- áramszünetek,
- térerőkimaradások,
- adatküldési hibák,
- hash-ellenőrzési hibák,
- kimaradt tételek,
- adatot nem szolgáltató vagy be nem jelentkezett pénztárgépek.
Milyen mintázatokat kereshetett a NAV?
A kereskedelmi és technikai adatok rendszerezésével, elemzésével és időbeli összehasonlításával visszaélési sémák válhattak felismerhetővé.
A cél az volt, hogy kimutathatóvá váljanak a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások és a gyanús pénztárgéphasználati mintázatok.
Gyanús mintázatok példái
- forgalom szokatlan időbeli dinamikája,
- rögzítések csak esti zárás előtt,
- nyitási és zárási idő közötti eltérés az átlagos nyitvatartástól,
- jelentősen lecsökkent bevételi teljesítmény,
- túl sok sztornó, visszáru vagy engedmény,
- gazdaságilag indokolatlanul alacsony óránkénti bevétel,
- irreálisan alacsony átlagos vásárlási érték,
- gyakori áramszünet,
- gyakori térerőkimaradás,
- gyakori hash-kód hiba,
- jelentős számú kimaradt tétel,
- hosszabb ideje adatot nem szolgáltató pénztárgép.
Miért volt fontos az átlagos vásárlási érték?
Ha egy adott tevékenységhez képest hosszabb ideig irreálisan alacsony az átlagos vásárlási érték, az ellenőrzési szempontból gyanús lehet.
Egy üzlet forgalmi szerkezete általában mutat bizonyos mintázatot. Ha ettől a pénztárgép adatai látványosan eltérnek, az alapján a NAV célzott ellenőrzést indíthatott.
Az adat önmagában nem bírság, de ellenőrzési jelzés lehet
Egy szokatlan adatmintázat nem feltétlenül bizonyít szabálytalanságot. Viszont elegendő lehet ahhoz, hogy az adóhatóság célzottan vizsgálja az adott pénztárgépet vagy vállalkozást.
Miért figyelhették a sztornót, visszárut és engedményt?
A sztornó, a visszáru és az engedmény normális pénztárgépes művelet lehet, de túlzott mértékben visszaélési kockázatot is jelezhet.
Ha egy vállalkozásnál aránytalanul sok ilyen művelet jelent meg, az a NAV számára ellenőrzési szempontból figyelmeztető jel lehetett.
A gyakori sztornó nem tilos, de magyarázatot igényelhet
A normál üzletmenetben előfordulhat sztornó vagy visszáru. A probléma akkor merülhet fel, ha ezek aránya jelentősen eltér az adott tevékenységben megszokottól.
Miért figyelték a technikai hibákat is?
Az áramszünet, a térerőkimaradás, az adatküldési hiba vagy a hash-kód hibája technikai jellegű esemény, de ellenőrzési szempontból mégis fontos lehet.
Ha ezek túl gyakran fordulnak elő, az jelezhet valós műszaki problémát, rossz lefedettséget, hibás eszközt, vagy akár szándékos adatküldési zavarokat is.
A technikai esemény is ellenőrzési adat
Az online pénztárgépes rendszerben nemcsak az számít, mennyi bevételt ütnek be. Az is számít, hogy a pénztárgép mikor működik, mikor nem kommunikál, és milyen hibákat rögzít.
Mit jelentett ez a vállalkozóknak?
A vállalkozóknak az online pénztárgépes rendszerben nemcsak a nyugtaadásra kellett figyelniük, hanem a pénztárgép szabályos, folyamatos és technikailag rendezett működésére is.
A gyakori hiba, kommunikációs kimaradás vagy gyanús használati minta később ellenőrzési célponttá tehette az adott pénztárgépet.
Vállalkozói teendők
- ellenőrizni a pénztárgép jogszerű használhatóságát,
- figyelni az elektronikus naplófájl-küldési kötelezettséget,
- biztosítani az adatkapcsolatot,
- gyenge térerő esetén mentességet vagy alternatív teljesítést kérni,
- kerülni a rendezetlen sztornózási és visszáru-kezelési gyakorlatot,
- naplózni és javíttatni a gyakori technikai hibákat,
- csak engedélyezett pénztárgépet vásárolni.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk jól mutatta, hogy az online pénztárgépes rendszer nem egyszerűen új készüléket jelentett, hanem új ellenőrzési logikát is.
A NAV nemcsak összesített forgalmi adatokat kaphatott, hanem olyan részletes kereskedelmi és technikai mintázatokat is, amelyek alapján célzottabban lehetett kiválasztani az ellenőrzendő vállalkozásokat.
Az online pénztárgép adat alapján irányított ellenőrzést tett lehetővé
A rendszer lényege az volt, hogy a revizorok ne véletlenszerűen, hanem adatok alapján találják meg a szokatlan, gyanús vagy a normál üzletmenettől eltérő pénztárgépes működést.
Összegzés
A NAV közleménye szerint az online pénztárgépes rendszerrel a hatóság részletes képet kaphatott volna a kereskedők tevékenységéről és a pénztárgépek működéséről.
Az elektronikus napló nélküli pénztárgépek 2013. április 30-ig voltak használhatók, de a NAV 2013. június 30-ig türelmi időt adott. Az online kapcsolattal nem rendelkező, de elektronikus naplós gépek 2013 végéig működhettek, de július 1-jétől az év végéig elektronikus úton kellett a naplófájlokat elküldeni.
Az új rendszer központi eleme az AEE, vagyis az adóügyi ellenőrző egység volt. Ez rögzítette az adóügyi bizonylatokat, a technikai eseményeket, és biztosította a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt. Az adatok elemzésével a NAV olyan mintázatokat kereshetett, mint a túl sok sztornó, visszáru, engedmény, alacsony forgalom, gyakori áramszünet, térerőkimaradás vagy adatküldési hiba.
Online pénztárgép használat adatküldési és NAV-megfelelési szempontból
Online pénztárgép használatakor nem elég a nyugtaadásra figyelni. Fontos a szabályos adatküldés, a megfelelő térerő, a hibamentes működés, a pontos sztornó- és visszáru-kezelés, valamint az engedélyezett pénztárgép és szervizháttér.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.