Tízmilliárd juthat pénztárgépcserére
Akár 10 milliárd Ft állami támogatás a pénztárgépek cseréjére
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint az állam összességében akár 10 milliárd Ft-tal is segíthette volna a pénztárgépek cseréjét.
A támogatás célja az volt, hogy enyhítse a vállalkozásokra háruló kötelező átállási költségeket, mivel az új szabályozás a pénztárgépek és az adóhivatal közötti elektronikus kapcsolat létrehozását írta volna elő.
Elkészült az elektronikus kapcsolatot előíró rendelettervezet
A cikk szerint már elkészült annak a rendeletnek a tervezete, amely a pénztárgépek és az adóhivatal közötti elektronikus kapcsolat létrehozását írta volna elő.
A szabályozás hamarosan nyilvánossá válhatott, és akár egy hónapon belül életbe is léphetett. Ez azt jelentette, hogy a vállalkozásoknak rövid idő alatt kellett volna felkészülniük egy teljesen új pénztárgépes működési rendre.
A rendelettervezet még nem jelentett működő piaci megoldást
Egy jogszabálytervezet elkészülte fontos lépés, de önmagában nem biztosít engedélyezett készüléket, gyártási kapacitást, szervizhátteret és országos üzembe helyezési lehetőséget.
250.000 pénztárgépből körülbelül 80%-ot kellett volna lecserélni
A tervezet miatt a nagyjából 250.000 pénztárgép mintegy 80%-át le kellett volna cserélni.
A fennmaradó készülékek kisebb-nagyobb átalakításokkal tovább használhatók maradhattak volna.
A csere várható nagyságrendje
- országos pénztárgép-állomány: körülbelül 250.000 darab,
- cserére szoruló rész: körülbelül 80%,
- becsült cseredarabszám: körülbelül 200.000 pénztárgép,
- átalakítással tovább használható rész: körülbelül 20%.
A támogatást az érintett vállalkozások igényelhették volna
Az állam ehhez a feladathoz nyújtott volna támogatást. A pénzt az érintett vállalkozások a tervek szerint az adóhivatalnál igényelhették.
Ez azt jelentette, hogy a támogatás nem egyszerű bolti árengedményként jelent volna meg, hanem adóhatósági adminisztrációhoz kötött pénztárgépcsere-támogatásként.
A támogatási rendszer várható logikája
- a vállalkozás érintett a pénztárgépcserében,
- az adóhivatalnál igényli a támogatást,
- a támogatás a csere vagy korszerűsítés költségeit csökkenti,
- a cél az online pénztárgépes átállás gyorsítása és pénzügyi könnyítése.
A cél a szürke- és feketegazdaság visszaszorítása volt
Balog Ádám szerint az elektronikus pénztárgéprendszer nagyban hozzájárulhatott az évente 1000–1500 milliárd Ft adót elnyelő hazai szürke- és feketeszféra zsugorításához.
Az online pénztárgépes rendszer tehát nem pusztán pénztárgépcsere volt, hanem adóellenőrzési és gazdaságfehérítési eszköz.
Az online pénztárgépes rendszer várható hatásai
- pontosabb pénztárgépes adatszolgáltatás,
- nehezebben manipulálható forgalmi adatok,
- kevesebb eltitkolt készpénzes bevétel,
- célzottabb NAV-ellenőrzés,
- a tisztességes vállalkozások védelme,
- magasabb költségvetési bevétel.
Nagy csúszás volt az online pénztárgépes átállásban
A cikk szerint nagy csúszás volt tapasztalható. A hatályos jogszabály alapján húsvétra kellett volna hadrendbe állítani a megfelelő adattároló és adattovábbító egységgel felszerelt pénztárgépeket.
Ezeknek a gépeknek minden adatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerverére kellett volna továbbítaniuk.
A húsvéti határidő technikailag kivitelezhetetlennek tűnt
A gyakorlat azt mutatta, hogy ilyen szoros határidővel nem lehet országos szinten megfelelő online pénztárgépes rendszert bevezetni, ha nincsenek kész, engedélyezett és tömegesen elérhető készülékek.
Nem volt megfelelő gép az országban
A cikk egyik legerősebb állítása az volt, hogy az országban nem volt megfelelő pénztárgép az új követelmények teljesítésére.
Az újonnan behozott termékek engedélyeztetése és beindítása pedig hosszú hónapokat vett volna igénybe, ezért az átállás rövid határidővel nem tűnt reálisnak.
Engedélyezett készülék nélkül nincs végrehajtható kötelezettség
Ha a piacon nincs megfelelő pénztárgép, akkor a vállalkozó nem tud jogszerűen és határidőre átállni. A kötelező csere csak akkor teljesíthető, ha van megvásárolható, engedélyezett és üzembe helyezhető készülék.
Miért vett volna hosszú hónapokat az új termékek bevezetése?
Egy új online pénztárgép bevezetése nem merül ki abban, hogy egy gyártó vagy importőr bemutat egy készüléket.
A terméket engedélyeztetni kellett, az adatkommunikációt tesztelni kellett, a NAV-kapcsolatot működőképessé kellett tenni, majd a készülékeket raktárkészletre kellett hozni és országosan be kellett üzemelni.
Új online pénztárgép bevezetési lépései
- műszaki követelmények véglegesítése,
- készülékfejlesztés vagy importtermék átalakítása,
- adattároló és adattovábbító egység kialakítása,
- NAV-kommunikáció tesztelése,
- hatósági engedélyeztetés,
- gyártás vagy import,
- forgalmazói hálózat felkészítése,
- szervizháttér kiépítése,
- üzembe helyezés a vállalkozóknál.
Több kérdés is nyitott maradt
A cikk szerint az online pénztárgépes átállásnál nemcsak a készülékhiány volt probléma. Több más kérdés is nyitott maradt.
Ilyen kérdés lehetett a támogatás pontos igénylése, az engedélyezési folyamat, az üzembe helyezés gyakorlati menete, a szervizháttér, az adattovábbítás műszaki megoldása és a határidők tényleges tarthatósága.
A bizonytalanság a vállalkozókat terhelte
A vállalkozónak kellett volna időben megfelelnie, miközben nem volt egyértelmű, pontosan milyen gépet vehet, hogyan igényelhet támogatást, és mikor lesz ténylegesen elérhető üzembe helyezhető készülék.
95 milliárd Ft bevételt vártak a gazdaság fehéredésétől
A kormány a költségvetés tervezésekor, pontosabban a második Matolcsy-csomagban, 95 milliárd Ft bevételt jelölt meg fehéredés címén.
Ez a bevételi várakozás összefüggött az online pénztárgépes rendszer bevezetésével, de a csúszás miatt kérdéses volt, hogy a teljes összeg valóban befolyhat-e.
A csúszás költségvetési kockázatot is jelentett
Ha az online pénztárgépek késve kerülnek forgalomba, akkor az adóhatósági adatkapcsolatból várt fehéredési hatás is később jelentkezik. Ez közvetlenül érintheti a tervezett költségvetési bevételeket.
Nehéz volt megbecsülni a csúszás hatását
A cikk szerint nehéz volt pontosan megbecsülni, hogy a csúszásnak mekkora költségvetési hatása lesz.
Ennek oka az volt, hogy nem lehetett biztosan tudni, mikor indul el ténylegesen a rendszer, milyen gyorsan történik meg a készülékcsere, és milyen ütemben jelenik meg a várt adóbevételi hatás.
A bevételi hatást befolyásoló tényezők
- mikor jelennek meg az engedélyezett online pénztárgépek,
- mennyi idő alatt lehet lecserélni a 200.000 körüli érintett készüléket,
- milyen gyorsan tudják a szervizek üzembe helyezni az eszközöket,
- mikor indul ténylegesen a NAV-adatküldés,
- milyen mértékben javul a nyugtaadási fegyelem,
- milyen hatékonyan használja fel a NAV a beérkező adatokat.
Mit jelentett ez a vállalkozóknak?
A vállalkozóknak ebben a helyzetben nem volt célszerű kapkodva dönteniük. Egy olyan átállásnál, ahol még nem volt megfelelő gép az országban, különösen fontos volt a hivatalos tájékoztatás, az engedélyezett típusok figyelése és a megbízható forgalmazó választása.
Az előrendelések, bizonytalan ígéretek és „hamarosan engedélyezett” készülékek jelentős kockázatot hordozhattak.
Nem szabadott ígéret alapján pénztárgépet választani
A vállalkozónak olyan pénztárgépre volt szüksége, amely ténylegesen megfelel az előírásoknak, engedélyezett, beszerezhető, és van hozzá szervizkapacitás. A puszta forgalmazói ígéret önmagában nem volt elég.
Gyakorlati teendők bizonytalan átállási időszakban
A legfontosabb feladat az volt, hogy a vállalkozó ne ragadjon be rossz vagy bizonytalan megoldásba.
Ellenőrzési lista
- figyelni a rendelet végleges megjelenését,
- ellenőrizni a hivatalosan engedélyezett pénztárgéptípusokat,
- nem előleget fizetni bizonytalan státuszú készülékre,
- tájékozódni a támogatás igénylésének pontos módjáról,
- egyeztetni megbízható forgalmazóval,
- ellenőrizni a szervizhátteret és üzembe helyezési kapacitást,
- számolni azzal, hogy a csere technikai okból csúszhat.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk lényegi tanulsága az volt, hogy a pénztárgépcsere kötelező előírása, az állami támogatási szándék és a technikai valóság nem volt összhangban.
A cél világos volt: elektronikus kapcsolat a pénztárgépek és az adóhivatal között, a szürke- és feketegazdaság visszaszorítása és a költségvetési bevételek növelése. A végrehajtás azonban megfelelő készülékek nélkül nem volt reális.
A pénztárgépcsere csak akkor végrehajtható, ha van mit lecserélni mire
Ha a régi készülékeket le kell cserélni, de az új, jogszabálynak megfelelő online pénztárgépek még nem érhetők el, akkor az átállás szükségszerűen csúszik.
Összegzés
Az állam akár 10 milliárd Ft-tal támogathatta volna a pénztárgépek cseréjét. A pénzt az érintett vállalkozások a tervek szerint az adóhivatalnál igényelhették volna.
A rendelettervezet már elkészült, és a pénztárgépek, valamint az adóhivatal közötti elektronikus kapcsolat létrehozását írta volna elő. A nagyjából 250.000 pénztárgép mintegy 80%-át le kellett volna cserélni, a többi pedig átalakítással maradhatott volna használatban.
A cikk szerint azonban nagy csúszás volt. Húsvétra kellett volna hadrendbe állítani az adattároló és adattovábbító egységgel felszerelt gépeket, de ez technikailag kivitelezhetetlennek tűnt. Nem volt megfelelő gép az országban, az új termékek engedélyeztetése és beindítása pedig hosszú hónapokat vehetett igénybe. A csúszás miatt a kormány által várt 95 milliárd Ft fehéredési bevétel teljesülése is bizonytalanná vált.
Online pénztárgép csere támogatással, de csak biztos készülékre
Online pénztárgép választásakor mindig ellenőrizni kell, hogy a készülék valóban engedélyezett-e, ténylegesen elérhető-e, van-e hozzá szervizháttér, és hogyan igényelhető hozzá támogatás. A kötelező átállásnál a bizonytalan ígéret nem helyettesíti a működő, engedélyezett pénztárgépet.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.