Nem létező online pénztárgépek beszerzését írják elő
Olyan pénztárgépekre készült rendelet, amelyek akkor még nem voltak kaphatók
A készülő szabályozás olyan új online pénztárgépek beszerzését írta volna elő, amelyek a piacon akkor még nem voltak elérhetők.
A vállalkozásoknak tehát egy olyan kötelező átállásra kellett volna felkészülniük, ahol a jogszabályi irány már látszott, de a ténylegesen megvásárolható, engedélyezett és kipróbált készülékek még nem álltak rendelkezésre.
Legfeljebb 10 milliárd Ft támogatásról volt szó
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára szerint az állam összességében akár 10 milliárd Ft-tal is segíthette a pénztárgépek cseréjét és korszerűsítését.
A támogatás célja az volt, hogy enyhítse a vállalkozásokra háruló költségeket, mert a pénztárgépek kötelező cseréje vagy átalakítása sok kereskedőnek és szolgáltatónak jelentős kiadást okozott volna.
A támogatás nem oldotta meg a készülékhiányt
Hiába volt szó állami támogatásról, ha az előírt követelményeknek megfelelő pénztárgépek még nem voltak kaphatók. A pénzügyi segítség csak akkor használható, ha van ténylegesen megvásárolható és engedélyezett készülék.
Elektronikus kapcsolat a pénztárgép és az adóhivatal között
A készülő rendelet célja a pénztárgépek és az adóhivatal közötti elektronikus kapcsolat létrehozása volt.
Ez az online pénztárgépes rendszer alapgondolata: a pénztárgép ne csak helyben rögzítse a forgalmat, hanem az adóhatóság számára is ellenőrizhető adatokat szolgáltasson.
Az online kapcsolat várható szerepe
- a pénztárgépes adatok hatósági ellenőrizhetősége,
- a készpénzes forgalom átláthatóbbá tétele,
- a manipulációs lehetőségek csökkentése,
- a szürke- és feketegazdaság visszaszorítása,
- az adóbevételek növelése.
Hónapokon belül életbe léphetett a jogszabály
A cikk szerint a rendelet tervezete már elkészült, a jogszabály hamarosan nyilvános lehetett, és hónapokon belül életbe léphetett.
Ez különösen nagy nyomást helyezett a gyártókra, forgalmazókra, szervizekre és vállalkozásokra, mert a gyakorlati végrehajtásnak rövid idő alatt kellett volna követnie a jogszabály megjelenését.
A rendelettervezet és a kész termék között hosszú út van
A jogszabály megjelenése után még fejleszteni, tesztelni, engedélyeztetni, gyártani, szállítani és üzembe helyezni kell a pénztárgépeket. Ez nem néhány napos folyamat.
250.000 pénztárgépből körülbelül 80% érintett lehetett
Balog Ádám szerint nagyjából 250.000 pénztárgép működött az országban, és ezek mintegy 80%-át kellett volna lecserélni.
A fennmaradó készülékek kisebb-nagyobb átalakításokkal a jövőben is használhatók maradhattak.
A várható érintettség
- országos pénztárgép-állomány: körülbelül 250.000 darab,
- cserére szoruló állomány: körülbelül 80%,
- becsült cseredarabszám: nagyjából 200.000 készülék,
- átalakítással tovább használható készülékek: körülbelül 20%.
Miért volt ez óriási piaci feladat?
A körülbelül 200.000 készülékes csere nem egyszerű kereskedelmi akció volt, hanem országos léptékű ellátási, gyártási és üzembe helyezési feladat.
A gyártóknak új műszaki követelményeknek megfelelő pénztárgépeket kellett volna fejleszteniük, a forgalmazóknak készletet kellett volna biztosítaniuk, a szervizeknek pedig rövid idő alatt rengeteg üzembe helyezést kellett volna elvégezniük.
A darabszám önmagában is kritikus volt
Több százezer készülék cseréjéhez nem elég a rendelet és a támogatási szándék. Kell gyártókapacitás, import, raktárkészlet, műszerész, adatkapcsolat és ügyféloldali felkészülés is.
A támogatást az adóhivatalnál lehetett volna igényelni
A cikk szerint az állam az érintett vállalkozásoknak nyújtott volna támogatást, amelyet a tervek szerint az adóhivatalnál lehetett volna igényelni.
Ez arra utalt, hogy a támogatási rendszer közvetlenül kapcsolódott volna az adóhatósági adminisztrációhoz, nem egyszerű bolti árengedményként működött volna.
A támogatási rendszer várható logikája
- az érintett vállalkozás igényli a támogatást,
- az adóhivatal ellenőrzi a jogosultságot,
- a támogatás a pénztárgépcsere vagy korszerűsítés költségét enyhíti,
- a cél a kötelező átállás pénzügyi terhének csökkentése.
Miért volt szükség új technikai követelményrendszerre?
A rendelettervezet azért határozott meg nagyobb biztonságot nyújtó technikai követelményrendszert, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint a forgalomban lévő pénztárgépek manipulálhatók és feltörhetők voltak.
Az új online pénztárgépes rendszernek ezért nemcsak adatkommunikációra kellett alkalmasnak lennie, hanem biztonságosabb működést is kellett biztosítania.
A régi pénztárgépek sebezhetősége volt az egyik fő indok
Ha egy pénztárgép manipulálható vagy feltörhető, akkor a rajta rögzített forgalmi adatok nem adnak megbízható alapot az adóhatósági ellenőrzéshez. Az új rendszer ezt a kockázatot próbálta csökkenteni.
A gyártóknak olyan készüléket kellett volna gyártaniuk, ami még nem létezett
A cikk egyik legerősebb állítása az volt, hogy a gyártóknak olyan pénztárgépeket kellett volna elkészíteniük, amelyek akkor még nem léteztek a piacon.
Ez nem egyszerű típusfrissítést jelentett. Az új készülékeknek meg kellett volna felelniük az adóhatósági elektronikus kapcsolat, a biztonságos adatkezelés és a nagyobb védelmet nyújtó műszaki követelmények elvárásainak.
Ez nem sima modellváltás volt
Egy meglévő pénztárgép új burkolata vagy apró szoftverfrissítése nem feltétlenül elegendő. Az online kapcsolat és az adóügyi biztonsági követelmények alapjaiban változtathatták meg a készülék felépítését.
Balog Ádám szerint ez nem jelenthetett gondot a gyártóknak
Az illetékes helyettes államtitkár szerint a gyártóknak nem jelenthetett gondot az új követelményeknek megfelelő pénztárgépek elkészítése.
A piaci realitás azonban ennél összetettebb volt. A gyártáshoz végleges műszaki specifikációra, fejlesztési időre, tesztelésre, engedélyezésre, alkatrészekre és tömeggyártási kapacitásra is szükség volt.
A gyártói optimizmus nem helyettesíti az engedélyezett készüléket
Attól, hogy egy gyártó képes lehet egy új pénztárgép fejlesztésére, még nem áll rendelkezésre azonnal engedélyezett, legyártott és szállítható termék.
A cél: a szürke- és feketegazdaság visszaszorítása
Balog Ádám szerint az elektronikus pénztárgéprendszer nagyban hozzájárulhatott a hazai szürke- és feketegazdaság zsugorításához.
A becslések szerint ez a gazdasági kör évente 1000–1500 milliárd Ft adót nyelhetett el.
Az online pénztárgépes rendszer várható haszna
- kevesebb eltitkolt készpénzes forgalom,
- pontosabb adóhatósági adatok,
- nagyobb ellenőrizhetőség,
- a manipulálható pénztárgépek visszaszorítása,
- a tisztességesen működő vállalkozások védelme,
- magasabb költségvetési bevétel.
Miért volt kockázatos a kötelező beszerzés előírása?
Ha a jogszabály kötelezővé teszi egy új típusú pénztárgép beszerzését, de a készülékek még nem kaphatók, akkor a vállalkozások kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
Nem tudják időben megtervezni a beszerzést, nem tudnak biztos ajánlatot kérni, nem tudják ellenőrizni az engedélyezett típusokat, és könnyen belefuthatnak bizonytalan előrendelésekbe.
A nem létező termékre épített határidő mindig problémás
Egy vállalkozótól nem lehet életszerűen elvárni, hogy határidőre beszerezzen egy olyan pénztárgépet, amelyet még nem lehet megvenni, nem ismert a pontos ára, és nem áll rendelkezésre hivatalos engedélyezett típusválaszték.
Mit kellett ebből megértenie egy vállalkozónak?
A vállalkozónak azt kellett látnia, hogy az online pénztárgépes átállás akkor még előkészítési szakaszban volt. A rendelet tervezete már elkészült, de a gyakorlati piaci kínálat még nem követte a szabályozási szándékot.
Ebben a helyzetben különösen fontos volt a hivatalos tájékoztatás figyelése, az engedélyezett típusok ellenőrzése, és az óvatosság minden olyan ajánlattal szemben, amely túl korán, túl biztosan ígért új online pénztárgépet.
Gyakorlati teendők ilyen bizonytalan időszakban
- figyelni a rendelet végleges megjelenését,
- ellenőrizni az engedélyezett pénztárgéptípusokat,
- nem előleget fizetni ismeretlen státuszú készülékre,
- tájékozódni az állami támogatási lehetőségekről,
- ellenőrizni a forgalmazó és a szerviz hátterét,
- számolni az átállás gyakorlati csúszásával.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk lényege az volt, hogy az online pénztárgépes rendszer bevezetése mögött érthető adóhatósági célok álltak, de a végrehajtás időzítése és piaci realitása erősen kérdéses volt.
A rendelet olyan készülékek beszerzését írta volna elő, amelyek akkor még nem léteztek a piacon. A gyártóknak előbb meg kellett volna kapniuk a végleges követelményeket, majd fejleszteniük, tesztelniük, engedélyeztetniük és gyártaniuk kellett volna.
Az online pénztárgépes átállás nem indulhatott volna csak rendeleti alapon
A jogszabályi kötelezettség csak akkor végrehajtható, ha a piacon ténylegesen elérhetők az előírt követelményeknek megfelelő, engedélyezett pénztárgépek, és van hozzájuk forgalmazói, szervizes és támogatási háttér.
Összegzés
Az állam legfeljebb 10 milliárd Ft-tal készült támogatni a pénztárgépek kötelező cseréjét és korszerűsítését.
A rendelettervezet már elkészült, és a pénztárgépek, valamint az adóhivatal közötti elektronikus kapcsolat létrehozását írta volna elő. A szabályozás miatt a nagyjából 250.000 pénztárgép körülbelül 80%-át kellett volna lecserélni, a többi pedig kisebb-nagyobb átalakítással maradhatott volna használatban.
A probléma az volt, hogy a rendelet olyan pénztárgépek beszerzését írta volna elő, amelyek a piacon akkor még nem voltak kaphatók. Az új követelményrendszert a régi pénztárgépek manipulálhatósága és feltörhetősége indokolta, a cél pedig az évente becslések szerint 1000–1500 milliárd Ft adót elnyelő szürke- és feketegazdaság visszaszorítása volt.
Online pénztárgép választás csak engedélyezett készülékből
Online pénztárgép vásárlásakor nem elég egy készülékről azt hallani, hogy „majd megfelel”. A döntés előtt ellenőrizni kell a végleges jogszabályi követelményeket, a hivatalos engedélyt, a valós elérhetőséget, a támogatási lehetőséget és a szervizhátteret.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.