Apró buktatók a pénztárgéprendeletben
A pénztárgéppiac nem működik parancsszóra
Az NGM gyorsan szerette volna lezavarni a pénztárgépek NAV-hálózatba kötését, miközben a szervizek és a szakmai szereplők szerint a valós átálláshoz hosszabb, akár többéves időszakra lett volna szükség.
A pénztárgépcsere nem kizárólag jogszabályi döntés. A háttérben fejlesztés, gyártás, engedélyezés, szállítás, raktárkészlet, szervizkapacitás, adatkapcsolat és vállalkozói finanszírozás is áll.
Miért volt problémás a gyorsított átállás?
A cikk szerint a Matolcsy-féle tervezetben több erősen vitatott és megkérdőjelezhető pont volt. A legnagyobb gond az volt, hogy az átállást a jogalkotó gyorsan akarta végrehajtani, miközben a piac erre nem volt felkészülve.
Bár az április 1-jei indulást időközben ejtették, több olyan pont maradt a tervezetben, amelyhez a tárca szakmai ellenvetések ellenére is ragaszkodott.
A rendeleti határidő nem oldja meg a műszaki és piaci feladatokat
Egy online pénztárgépes rendszer bevezetéséhez nem elég a jogszabály. Kell hozzá működő pénztárgép, végleges műszaki specifikáció, adatkommunikáció, forgalmazói hálózat és országos szervizháttér is.
A szolgáltatói körök kimaradása
A cikk egyik vitatott pontként említette, hogy a döntéshozók nem erőltették a pénztárgéptartási kötelezettség kiterjesztését a szolgáltatók széles körére.
Ilyen példaként szerepeltek a taxisok, fodrászok és kozmetikusok. A cikk szerint, ha a cél a kiskereskedelmi és szolgáltatószektor kifehérítése, akkor szakmailag kérdéses, miért maradnak ki egyes szolgáltatói körök.
A részleges szabályozás torzíthatja az ellenőrzési hatást
Ha a szabályozás egyes tevékenységeket érint, más, készpénzes forgalmat kezelő szolgáltatókat viszont nem, akkor az online pénztárgépes rendszer fehérítő hatása korlátozottabb lehet.
Politikai kérdés lett a szakmai szabályozásból
A cikk szerint egy IVSZ által szervezett szakmai háttérbeszélgetésen mind a NAV, mind az NGM illetékesei politikai kérdésként kezelték a szolgáltatói kör bevonását.
Ez azért volt lényeges, mert a pénztárgépes szabályozásnál szakmai, adózási, műszaki és versenysemlegességi szempontokat is figyelembe kellett volna venni.
A szabályozásnál mérlegelendő szempontok
- mely tevékenységek kezelnek jelentős készpénzes forgalmat,
- milyen körben életszerű a pénztárgéphasználat,
- hogyan biztosítható a versenysemlegesség,
- milyen költséget okoz a vállalkozásoknak az átállás,
- mennyire képes a piac teljesíteni a határidőket.
A 96 milliárd Ft-os bevételi cél nagy része veszélybe kerülhetett
Az NGM korábban körülbelül 96 milliárd Ft bevételt remélt a pénztárgépek adóhatósági bekötésétől.
A cikk szerint az eddigi és várható további csúszás miatt a tárca ennek a bevételnek a nagy részéről gyakorlatilag már lemondhatott.
A csúszás közvetlenül érinti a költségvetési bevételt
Ha az online pénztárgépek később állnak üzembe, akkor a NAV-adatkapcsolattól várt fehéredési és áfabevételi hatás is később jelentkezik.
A szervizesek jogi és anyagi kockázata
A nagyjából 1200 pénztárgépműszerész képviselői szerint komoly jogi bukkanót jelenthetett, ha az NGM által erőltetett ütemben történik a kasszák lecserélése.
A szervizesek hosszú időre szóló szervizelési szerződésekkel rendelkeztek, és több százezer forintnyi alkatrészt vásároltak fel. Ha egy csapásra lecserélik a régi pénztárgépeket, ezek az alkatrészek elértéktelenedhettek volna.
A szervizhálózat veszteségét nem kezelte megfelelően a szabályozás
A kereskedők támogatásáról szó volt, de a szervizesek felhalmozott alkatrészei, szerződéses kötelezettségei és üzleti veszteségei háttérbe szorultak.
Sok pénztárgép új volt, mégis cserére kerülhetett
A szervizesek becslése szerint a jelenleg használt pénztárgépek akár 50–60 százaléka is olyan készülék lehetett, amelyet a kereskedők az előző egy-két évben vásároltak.
Ez különösen érzékeny pont volt, mert sok vállalkozó nem régi, elhasználódott gépet cserélt volna le, hanem viszonylag frissen megvásárolt berendezést.
A frissen vásárolt pénztárgép kényszerű cseréje aránytalan teher lehet
Ha egy vállalkozó egy-két éve vett pénztárgépet, majd rövid időn belül újra cserére kötelezik, az jelentős és nehezen tervezhető költséget okoz.
A forgalmazók raktáron maradt készletei
A forgalmazók is nehéz helyzetbe kerülhettek. Többen még az előző évben rendeltek pénztárgépeket a Távol-Keletről, amelyek már a raktáraikban vártak értékesítésre.
A jogalkotói bizonytalanság miatt azonban senki nem mert új, régi rendszerű pénztárgépet vásárolni, így ezek a készletek könnyen beragadhattak.
A bizonytalan szabályozás befagyasztja a piacot
Ha nem tudni, hogy egy pénztárgép meddig lesz használható, a vevők nem mernek vásárolni, a forgalmazók pedig raktáron ragadt készletekkel és pénzügyi veszteséggel szembesülhetnek.
A külföldi gyakorlat hosszabb átállást adott volna
A pénztárgépes műszerészek szószólói szerint célszerűbb lett volna a külföldi gyakorlatot követni, ahol több helyen hosszabb átállási időszakot biztosítottak a piacnak.
Ez lehetőséget adott volna a régi gépek kifuttatására, leírására, a raktárkészletek értékesítésére és a szervizhálózat fokozatos felkészülésére.
Hosszabb átállási idő előnyei
- régi gépek fokozatos kifuttatása,
- raktárkészletek veszteségének csökkentése,
- szervizes alkatrészkészletek leírásának kezelése,
- vállalkozói költségek jobb tervezhetősége,
- gyártók és forgalmazók felkészülési idejének biztosítása,
- kevesebb piaci sokk.
Az NGM ezt nem tekintette valódi átmeneti időszaknak
A cikk szerint az NGM mereven elutasította a hosszabb átállási időszakot. A tárca inkább a rendelet hatálybalépéséig tartó időszakot tekintette átmenetnek.
Ez szakmai szempontból vitatható volt, mert az átmeneti időszaknak nem csak a jogszabály előkészítéséről kellene szólnia, hanem a piaci szereplők tényleges alkalmazkodásáról is.
Az átmeneti időszaknak a piaci végrehajtást is szolgálnia kellene
A valódi átmenet nem ér véget a rendelet megjelenésével. Utána kezdődik a gyártás, engedélyezés, szállítás, szervizfelkészítés és vállalkozói csere.
Nem létező műszaki követelményű pénztárgépet álmodtak meg
A cikk szerint az NGM decemberi, majd januári rendelettervezetében olyan pénztárgépet sikerült megálmodni, amely nemcsak nem létezett a piacon, hanem az is kérdéses volt, hogy bármely gyártó elő tudja-e állítani.
Ez az online pénztárgépes átállás egyik legkomolyabb kockázata volt: a jogszabályi követelmény megelőzte a tényleges műszaki és piaci realitást.
Nem lehet határidőre beszerezni azt, ami nincs a piacon
Ha a szabályozás olyan pénztárgépet ír elő, amely még nem létezik, akkor a vállalkozók nem tudnak jogszerűen és időben átállni, a forgalmazók pedig nem tudnak valós terméket kínálni.
A mobil-adatátvitel erőltetése
Problémás pont volt az is, hogy az NGM és a NAV ragaszkodott a pénztárgépek mobil-adatátviteléhez.
Ezt elsősorban adatbiztonsági okokkal indokolták: a pénztárgép és a távközlési vállalkozás közötti kapcsolat közvetlenebbnek és kevésbé manipulálhatónak tűnt, a NAV számára pedig egységes platformot biztosíthatott volna.
A mobil-adatátvitel mellett szóló érvek
- egységes kommunikációs platform a NAV felé,
- közvetlenebb kapcsolat a pénztárgép és a szolgáltató között,
- kisebb manipulációs kockázatnak tartott adatút,
- kényelmesebb központi adatfogadás a hatóság számára.
Vidéki fehér foltok és lassú mobiladat-kapcsolat
A terv ellenzői szerint vidéken számos olyan terület volt, ahol nem volt, vagy csak lassú volt a mobil-adatátvitel.
Ez komoly működési problémát okozhatott, mert egy online pénztárgép csak akkor tud adatot küldeni, ha rendelkezésre áll megfelelő kommunikációs kapcsolat.
A mobilnet-lefedettség nem mindenhol üzembiztos
Ha egy telephelyen nincs megfelelő mobilhálózat, akkor a pénztárgép online adatküldése nem lesz megbízható. Ez különösen vidéki, külterületi vagy gyenge lefedettségű üzleteknél okozhatott gondot.
DVD-re mentett fekete doboz mint kerülőmegoldás
A rendelettervezet készítői a lefedettségi gondokra azt a megoldást képzelték el, hogy a kereskedő a fekete doboz tartalmát DVD-re mentve adja át a NAV ellenőreinek.
Ez azonban nehézkes, adminisztratív és a valós idejű online ellenőrzéshez képest jóval kevésbé korszerű megoldásnak tűnt.
A DVD-s adatátadás nem ugyanaz, mint az online kapcsolat
Ha a cél a folyamatos adóhatósági adatkapcsolat, akkor egy utólagos DVD-s adatátadás csak kényszermegoldás lehet. Nem ad ugyanolyan ellenőrzési lehetőséget, mint a valódi online adatküldés.
A nagy áruházláncok vezetékes internetről mobilnetre váltása
A cikk különösen furcsának tartotta, hogy azoknak a nagy áruházláncoknak is mobilnetre kellett volna áttérniük, amelyek addig is vezetékes internetkapcsolattal rendelkeztek.
Ez szakmailag nehezen indokolható volt, mert a vezetékes internet sok helyen stabilabb és nagyobb kapacitású kapcsolatot jelentett.
Az egységes megoldás nem mindig a legéletszerűbb
Ha egy vállalkozásnál már működik stabil vezetékes internet, nem feltétlenül indokolt kizárólag mobil adatkapcsolatra kényszeríteni a pénztárgépes adatküldést.
Integrált, rendszerfüggetlen SIM-kártya – amely nem létezett
Az akkori tervezet szerint a pénztárgépek beépített, integrált SIM-kártyával rendelkeztek volna, amely rendszerfüggetlen, vagyis bármelyik szolgáltató hálózatán képes működni.
A cikk szerint ilyen SIM-kártya azonban nem létezett. Ez újabb példa volt arra, hogy a rendelettervezet műszaki elvárásai nem álltak összhangban a piaci realitással.
A nem létező SIM-követelmény végrehajthatatlan szabályt eredményezhet
Ha a rendelet olyan kommunikációs eszközt ír elő, amely a piacon nem létezik, akkor a gyártók, forgalmazók és vállalkozók nem tudnak megfelelni az előírásnak.
Felmerült az állami mobilszolgáltató gyanúja
A cikk szerint a tervezet ezen része lényegében a tervezett, majd akkor éppen jegelt negyedik mobilszolgáltató működését írta körbe.
Emiatt a piacon felmerült a gyanú, hogy a rendeletírók esetleg egy jövőbeni állami cégnek próbálnak üzletet teremteni.
A szabályozásnak technológiasemlegesnek és átláthatónak kellene lennie
Ha egy műszaki követelmény látszólag csak egy jövőbeni vagy szűk szereplői körnek kedvez, az piaci bizalmatlanságot és versenysemlegességi kérdéseket vethet fel.
250 ezer működő pénztárgép és 80–90 ezer Ft-os árbecslés
Míg korábban 400 ezer pénztárgépről is szó volt, a cikk szerint ekkor már inkább 250 ezer működő pénztárgéppel számoltak az illetékesek.
Az akkori műszaki leírás alapján egy pénztárgép árát 80–90 ezer Ft körülire becsülték.
Költségbecslés
- működő pénztárgépek becsült száma: 250.000 darab,
- becsült készülékár: 80–90 ezer Ft,
- teljes tehermentesítéshez szükséges keret: 20–22 milliárd Ft,
- tervezett támogatási keret: 17 milliárd Ft.
A 17 milliárdos keret kevés lehetett
A cikk szerint a 250 ezres darabszámot és a 80–90 ezer Ft-os készülékárat alapul véve a kereskedők teljes tehermentesítésére körülbelül 20–22 milliárd Ft-ra lett volna szükség.
Ehhez képest a betervezett támogatási keret 17 milliárd Ft volt, ami nem fedezte volna teljes egészében a vállalkozói terheket.
A támogatási keret alultervezettnek tűnt
Ha a cél a kereskedők teljes tehermentesítése, akkor a támogatási keretnek igazodnia kell a valós darabszámhoz és a tényleges készülékárakhoz.
Adókedvezmény formájában is segíthették volna a vállalkozókat
A cikk szerint az IVSZ fellépésének köszönhetően a döntéshozók hajlottak arra, hogy adókedvezmény formájában segítsék a vállalkozók későbbi pénztárgépvásárlását.
Ez rugalmasabb megoldás lehetett volna, mint az egyszeri közvetlen támogatás, de a részletek akkor még nem voltak egyértelműek.
Lehetséges támogatási formák
- közvetlen pénztárgépcsere-támogatás,
- adókedvezmény,
- részleges költségátvállalás,
- teljes tehermentesítés a legkisebb vállalkozóknál,
- hosszabb átállási idő a régi gépek kifuttatására.
Mit jelentett ez a vállalkozóknak?
A vállalkozóknak olyan környezetben kellett volna dönteniük pénztárgépcsere ügyében, ahol sok alapvető kérdés nyitott volt.
Nem volt végleges és életszerű műszaki követelmény, kérdéses volt a mobilnetes adatkapcsolat, bizonytalan volt a támogatás mértéke, és nem volt világos, milyen készülék lesz ténylegesen elérhető.
Bizonytalan szabályozás mellett nem szabad elhamarkodottan pénztárgépet venni
Ilyen helyzetben a legfontosabb a hivatalos engedélyezett típusok, a végleges rendelet és a tényleges forgalmazói feltételek megvárása volt.
Gyakorlati teendők ilyen átmeneti időszakban
Ellenőrzési lista
- figyelni a végleges rendelet megjelenését,
- ellenőrizni a hivatalos műszaki követelményeket,
- nem előre fizetni nem létező vagy nem engedélyezett készülékre,
- tájékozódni a támogatási és adókedvezményi lehetőségekről,
- ellenőrizni a mobil- vagy vezetékes adatkapcsolat feltételeit,
- szervizzel egyeztetni a meglévő pénztárgép státuszáról,
- forgalmazói ajánlatnál írásban kérni a készülék engedélyezési állapotát.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk azt mutatta meg, hogy az online pénztárgépes átállásnál a legnagyobb veszélyt nem egyetlen nagy szabályozási hiba, hanem sok kisebb, egymásra épülő buktató jelentette.
A túl gyors határidő, a bizonytalan műszaki követelmény, a mobilnet erőltetése, a nem létező rendszerfüggetlen SIM, a szervizesek és forgalmazók vesztesége, valamint az alultervezett támogatás együtt komoly piaci zavarhoz vezethetett.
Az online pénztárgépes átállást nem lehetett volna kizárólag rendeleti úton kezelni
A sikeres átálláshoz szakmai egyeztetés, reális határidő, működő technológia, megfelelő támogatás, szervizkapacitás és piaci alkalmazkodási idő kellett volna.
Összegzés
Az NGM gyors pénztárgépes átállást akart, miközben a szervizek szerint többéves átmeneti időszakra lett volna szükség. A cikk több vitatott pontot is felsorolt: a szolgáltatói körök részleges kihagyását, a frissen vásárolt pénztárgépek kényszerű cseréjét, a szervizesek és forgalmazók veszteségeit, valamint a nem létező műszaki paraméterek problémáját.
Kiemelt kérdés volt a mobil-adatátvitel erőltetése, a vidéki lefedettségi gondok, a DVD-s kerülőmegoldás, valamint az integrált, rendszerfüggetlen SIM-kártya elvárása, amely a cikk szerint nem létezett.
A költségoldalon a 250 ezer működő pénztárgépet és a 80–90 ezer Ft-os becsült készülékárat alapul véve a kereskedők teljes tehermentesítéséhez 20–22 milliárd Ft-ra lett volna szükség, miközben a tervezett támogatási keret 17 milliárd Ft volt.
Online pénztárgép választás bizonytalan rendeleti környezetben
Online pénztárgép vásárlásakor mindig ellenőrizni kell a végleges jogszabályi követelményeket, a hivatalos engedélyezést, a tényleges elérhetőséget, az adatkapcsolati feltételeket és a szervizhátteret. Nem érdemes nem létező műszaki ígéretre vagy bizonytalan forgalmazói ajánlatra pénztárgépet vásárolni.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.