Nyárra csúszhat a kasszacsere
Egyre valószínűbb lett a júliusi csúszás
Egyre valószínűbbé vált, hogy a pénztárgépek online bekapcsolása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez 2013 júliusára csúszik.
A szakmai vélekedések szerint az sem volt kizárt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az adott évben nem tudja levezényelni az összes hazai kassza cseréjét.
Az áprilisi céldátum papíron még szerepelt
A pénztárrendelet újabb tervezetében még az áprilisi céldátum szerepelt.
A pénztárgépes szakmában azonban egyöntetűen úgy látták, hogy a hátralévő időben fizikai képtelenség lenne levezényelni az online pénztárgépes átállást.
A határidő nem helyettesíti a működő piacot
Hiába szerepel egy dátum a rendelettervezetben, ha nincs kész, engedélyezett, szállítható és üzembe helyezhető online pénztárgép a piacon.
Nem konzultáltak időben a piacot ismerő szereplőkkel
A cikk szerint a pénztárgépek NAV-szerverhez csatlakoztatását úgy jelentették be, hogy előtte nem történt érdemi egyeztetés a piacot ismerő szereplőkkel.
Ennek következménye az lett, hogy csak később derült ki: a hazai piacon nem kapható olyan pénztárgép, amely megfelelne az új kormányzati elvárásoknak.
Piaci egyeztetés nélkül könnyen irreális szabályozás születik
A gyártási idő, az import, az engedélyezés, a szoftvertesztelés és az országos szervizháttér olyan gyakorlati kérdések, amelyeket rendeletírás előtt kellett volna tisztázni.
Nem volt kapható megfelelő online pénztárgép
A cikk szerint 2013 elején Magyarországon még nem lehetett olyan pénztárgépet kapni, amely megfelelt volna a kormányzati elvárásoknak.
Ez a vállalkozók számára alapvető probléma volt: kötelező átállásról beszéltek, de a szükséges eszköz a piacon ténylegesen nem állt rendelkezésre.
Nem lehet kötelezően beszerezni azt, ami nincs
A vállalkozó csak akkor tud határidőre megfelelni, ha van hivatalosan engedélyezett, megvásárolható és szervizzel üzembe helyezhető pénztárgép.
A korábbi műszaki leírás maradt a tervezetben
Bár az NGM december közepén már egyeztetett a piac képviselőivel, a cikk szerint az újabb tervezetben továbbra is a korábbi műszaki leírás szerepelt.
Ez azért volt gond, mert a szakmai szereplők szerint a meglévő műszaki tartalom alapján a kívánt kasszák beszerzése legjobb esetben is hónapokat vett volna igénybe.
Miért számított a műszaki leírás?
- meghatározta, milyen hardvert kell fejleszteni,
- meghatározta az adatkommunikációs elvárásokat,
- befolyásolta a gyártók fejlesztési idejét,
- meghatározta az engedélyezési és tesztelési folyamatot,
- közvetlenül érintette a készülék árát és elérhetőségét.
7–8 hónap kellett volna a kívánt kasszák beszerzéséhez
Egy nagy hazai pénztárgépimportőr vezetője szerint a végleges pénztárrendelet megszületése után is legjobb esetben 7–8 hónap kellett volna ahhoz, hogy a kívánt kasszák beszerezhetők legyenek.
Ez a becslés tartalmazta a gyártást, szállítást, NAV-engedélyezést és a szoftveres háttér tesztelését is.
A becsült időigény
- távol-keleti gyártás és szállítás: 4–6 hónap,
- NAV-engedélyezés: 1–2 hónap,
- szoftveres háttér tesztelése: további időigény,
- zökkenőmentes NAV-csatlakozás: év vége előtt valószínűtlen.
A távol-keleti gyártás sem azonnali
A pénztárgéppiacon jelentős szerepe volt a távol-keleti gyártóknak. A cikk szerint ezek a gyártók a végleges rendelet után is csak 4–6 hónap alatt tudták volna legyártani és leszállítani a kért pénztárgépeket.
Ehhez jött volna még a NAV engedélyezése, a szoftverek tesztelése, a hazai forgalmazás és az üzembe helyezés.
A gyártósor nem indul el jogszabályi bejelentésre
A pénztárgépekhez alkatrész, gyártási kapacitás, végleges műszaki specifikáció, minőségellenőrzés, szállítás és engedélyezés kell. Ezeknek valós időigénye van.
A NAV-engedélyezés további egy-két hónapot igényelt volna
A gyártás és szállítás után a készülékeket a NAV-nak is engedélyeznie kellett volna.
Ez a cikk szerint további 1–2 hónapot jelentett volna, vagyis a piaci megjelenés még a gyártás után sem volt automatikus.
Az engedélyezés nem adminisztratív formalitás
Egy online pénztárgép esetében ellenőrizni kell a műszaki megfelelést, az adóügyi működést, az adatkommunikációt és a biztonsági követelményeket is.
Szoftvertesztelés nélkül nem lehetett zökkenőmentesen csatlakozni
A NAV-engedélyezés után következhetett volna a gépek szoftveres hátterének tesztelése.
A cikk szerint emiatt év vége előtt valószínűtlen volt, hogy a kasszákat zökkenőmentesen lehessen csatlakoztatni a NAV rendszeréhez.
A pénztárgép működése nem ér véget a hardvernél
Az online adatküldéshez stabil szoftver, hibakezelés, kommunikációs protokoll, tesztkörnyezet és NAV-oldali fogadórendszer is szükséges.
Külföldön másfél évig tartott az integrált rendszer kialakítása
A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy külföldi példák alapján egy integrált pénztárgépes rendszer kialakítása akár másfél évet is igénybe vehet.
Ehhez képest a januári, majd áprilisi indulási ígéret túlzottan optimistának tűnt.
A nemzetközi tapasztalatok hosszabb átállást mutattak
Ha más országokban egy hasonló integrált rendszer kialakítása másfél évig tartott, akkor a néhány hónapos magyar ütemezés szakmailag nehezen volt védhető.
A 95 milliárd Ft-os bevételi várakozás veszélybe került
A cikk szerint az NGM gyakorlatilag keresztet vethetett arra a 95 milliárd Ft-ra, amelyet az online kasszaellenőrzés nyomán kifehéredő kiskereskedelemből az adott évben remélt.
Ennek oka egyszerű: ha az online pénztárgépek később állnak üzembe, akkor a bevételi hatás is később jelenik meg.
A csúszás nemcsak technikai, hanem költségvetési probléma is
A pénztárgépek NAV-bekötésétől várt fehéredési hatás csak akkor érvényesül, ha a készülékek ténylegesen működnek és adatot küldenek. Ha ez hónapokat csúszik, az éves bevételi terv is sérülhet.
Júliusi céldátum mellett is több lépcsős átállás volt valószínű
A legvalószínűbb forgatókönyv az volt, hogy még egy júliusi céldátum mellett is csak több lépcsőben lehet levezényelni az átállást.
Ez azt jelentette, hogy nem minden pénztárgéptípus és nem minden vállalkozói kör csatlakozott volna egyszerre a NAV rendszeréhez.
A több lépcsős átállás oka
- eltérő pénztárgéptípusok,
- eltérő műszaki háttér,
- POS és ECR rendszerek közötti különbség,
- gyártási és engedélyezési csúszás,
- szervizkapacitás korlátai,
- adatkapcsolati megoldások eltérő nehézsége.
Először a nagy kereskedelmi láncok POS-rendszerei indulhattak volna
A cikk szerint nyárra legfeljebb a POS-terminállal ellátott, jellemzően nagy kereskedelmi láncok gépei tudtak volna elindulni az új rendszerben.
Ezeknek nem volt szükségük az NGM által favorizált mobil-, GSM-adatkapcsolatra, ezért műszakilag könnyebben lehetett őket bekapcsolni.
A nagy láncok bekapcsolása nem hozta volna a várt milliárdokat
A cikk szerint a bevételek eltitkolása jellemzően nem a hipermarketeknél, hanem inkább a kisebb kereskedőknél és szolgáltatóknál jelent problémát. Ezért a nagy láncok korai bekapcsolása önmagában nem hozta volna a várt fehéredési bevételt.
Az ECR pénztárgépek később kapcsolódhattak volna
A kisebb kereskedők által használt ECR, vagyis elektronikus cash register típusú pénztárgépek bekapcsolása későbbre tolódhatott volna.
Ez azért volt különösen fontos, mert a várható adófehéredési hatás jelentős részét éppen ettől a körtől remélték.
POS és ECR különbség
- POS-rendszerek: nagyobb kereskedelmi láncoknál jellemző, számítógépes kasszarendszer.
- ECR-pénztárgépek: klasszikus elektronikus pénztárgépek, sok kisebb kereskedőnél.
- Átállási sorrend: POS előbb, ECR később lehetett reális.
Fodrászok, fogorvosok és automaták kimaradhattak
A cikk szerint furcsa volt, hogy az új rendelettervezet alapján a kisebb szolgáltatói kör egy része, például a fodrászok, fogorvosok, valamint az üdítő- és parkolóautomaták kimaradhattak az átállásból.
Ez azért volt vitatható, mert a fehéredési hatást éppen a kisebb kereskedői és szolgáltatói körben várták volna.
A kimaradó szolgáltatói kör csökkenthette a fehéredési hatást
Ha a szabályozás a nagyobb, eleve ellenőrzöttebb rendszereket előbb kapcsolja be, miközben a készpénzes szolgáltatói kör egy része kimarad, akkor a várt adóbevételi hatás gyengébb lehet.
14–40 milliárd Ft közé becsülték az online kapcsolat kiépítésének költségét
A NAV és az NGM szerint 400 ezer, más becslések szerint inkább 150–200 ezer pénztárgépet érintett az online kapcsolat kiépítése.
A teljes költséget források 14–40 milliárd Ft közé tették. Az összeg azonban attól is függött, hogy marad-e a rendelettervezetben szereplő műszaki tartalom.
Költségbecslések
- NAV és NGM szerinti érintett darabszám: 400.000 pénztárgép,
- más becslések szerinti darabszám: 150–200.000 pénztárgép,
- becsült összköltség: 14–40 milliárd Ft,
- a végösszeg a műszaki követelményektől is függött.
Problémás volt a mobil-, GSM-adatkapcsolat erőltetése
A szaktárca továbbra is erőltette a pénztárgépek és a NAV közötti mobil, GSM-alapú adatkapcsolatot.
Egyes szakértők szerint ez problémás volt, mert például már olcsón beszerezhető GSM-blokkolóval is meg lehetett volna bénítani egy áruház működését.
A GSM-kapcsolat önmagában nem kockázatmentes
A mobil adatkapcsolat rugalmasságot adhat, de ha zavarható, lefedettségi gondokkal küzd, vagy túl nagy országos adatforgalmat kellene ráterhelni, akkor komoly üzembiztonsági kockázatot is jelenthet.
Mások szerint a GSM-kapcsolat adatbiztonsági előnyt jelenthetett
Más szakértők ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a pénztárgép fekete doboza és a NAV szervere között megszakítás nélkül kommunikáló GSM-adatkapcsolat magasabb adatbiztonsági szintet adhat, mint egy kábeles megoldás.
Ez a vita jól mutatta, hogy a kommunikációs technológia kiválasztása nem egyszerű kérdés: adatbiztonsági, üzembiztonsági, lefedettségi és költségszempontokat is mérlegelni kellett volna.
GSM-kapcsolat mellett és ellen szóló érvek
- Mellette: közvetlenebb pénztárgép–NAV kapcsolat, egységesebb adatút.
- Mellette: bizonyos értelmezések szerint magasabb adatbiztonság.
- Ellene: GSM-blokkolóval zavarható lehet.
- Ellene: országos tömeges adatforgalomnál kockázatos lehet.
- Ellene: lefedettségi és üzembiztonsági kérdéseket vethet fel.
A mobilszolgáltatók is kockázatosnak tarthatták a kizárólag mobilplatformot
A cikk szerint még a nagy mobilszolgáltatók is problémásnak és kockázatosnak vélhették, hogy ilyen hatalmas adatforgalmat kizárólag mobilplatformon bonyolítsanak le.
Ez különösen figyelemre méltó, mert számukra a pénztárgépes adatkapcsolat kereskedelmileg csábító üzlet lehetett volna.
Ha a szolgáltatók is óvatosak, a műszaki kockázat valós lehet
Ha még azok a mobilszolgáltatók is kockázatot látnak a tömeges mobil adatátvitelben, akik üzletileg nyerhetnének rajta, akkor a technológiai döntést különösen körültekintően kellett volna meghozni.
Felmerült a gyanú, hogy valaki előre készülhetett
Az NGM decemberben kiadott műszaki leírása alapján többen arra gondoltak, hogy valakinek már birtokában lehet a rendelettervezetben szereplő paramétereknek megfelelő pénztárgép, vagy csak arra vár, hogy legyártassa azokat.
A szektort ismerők szerint azonban ennek nem volt nyoma. A piac kicsi volt, néhány nagyobb és kisebb forgalmazóval, a távol-keleti gyártókapacitás pedig nem volt végtelen.
A gyanú önmagában nem bizonyíték, de mutatja a bizalmi problémát
Ha egy műszaki leírás túl konkrét vagy piaci realitástól elszakadt, az könnyen azt a benyomást keltheti, hogy valaki előnyhöz juthat. Ezért az ilyen szabályozásnál különösen fontos az átláthatóság.
Nem látszott nagyobb gyártókapacitás lekötése
A cikk szerint a megkeresett cégek nem tudtak arról, hogy bárki mostanában nagyobb gyártókapacitást kötött volna le.
Ez tovább erősítette azt az álláspontot, hogy a gyors országos átállás nem volt reális.
Gyártási kapacitás nélkül nincs tömeges kasszacsere
Ha nincs lekötött gyártókapacitás, nincs raktárkészlet, nincs engedélyezett típus és nincs országos szervizhálózati felkészülés, akkor a pénztárgépcsere nem hajtható végre rövid határidővel.
Mit kellett ebből megértenie egy vállalkozónak?
A vállalkozónak azt kellett látnia, hogy az online pénztárgépes átállás elején a szabályozási célok, a technikai elvárások és a piaci kínálat nem voltak összhangban.
Ilyen helyzetben nem volt célszerű elhamarkodottan pénztárgépet rendelni, különösen nem olyan készüléket, amelynek engedélyezési és megfelelőségi státusza bizonytalan volt.
Gyakorlati teendők bizonytalan átállási időszakban
- figyelni a végleges rendeletet,
- ellenőrizni az engedélyezett pénztárgéptípusokat,
- nem előleget fizetni bizonytalan készülékre,
- írásban kérni a forgalmazótól a készülék engedélyezési státuszát,
- egyeztetni szervizzel az üzembe helyezési kapacitásról,
- figyelni a POS és ECR rendszerek eltérő átállási lehetőségeit,
- számolni a csúszás és több lépcsős átállás lehetőségével.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk világosan bemutatta, hogy az online pénztárgépes átállás 2013 elején nem állt készen a gyors bevezetésre.
Nem volt megfelelő pénztárgép a piacon, a végleges rendelet még nem adott működő megoldást, a gyártás és szállítás hónapokat igényelt volna, a NAV-engedélyezés és szoftvertesztelés további időt jelentett, miközben a kormány jelentős költségvetési bevételt várt az átállástól.
A kasszacsere nem jogszabályi dátum, hanem ellátási lánc kérdés is
A sikeres online pénztárgépes átálláshoz végleges műszaki szabály, gyártó, importőr, engedélyezés, tesztelés, forgalmazás, szerviz és ügyféloldali felkészülés is szükséges.
Összegzés
A cikk szerint egyre valószínűbb volt, hogy a pénztárgépek online bekapcsolása a NAV rendszeréhez 2013 júliusára csúszik. Bár a rendelettervezetben még áprilisi céldátum szerepelt, a szakmai szereplők szerint a hátralévő időben fizikailag képtelenség lett volna végrehajtani az átállást.
A legnagyobb gond az volt, hogy Magyarországon ekkor még nem lehetett olyan pénztárgépet kapni, amely megfelelt volna a kormányzati elvárásoknak. A végleges rendelet megszületése után a távol-keleti gyártóknak 4–6 hónap kellett volna a gyártásra és szállításra, majd további 1–2 hónap a NAV-engedélyezésre. Ezután következhetett volna a szoftveres háttér tesztelése.
A legvalószínűbb forgatókönyv a több lépcsős átállás volt: nyáron legfeljebb a nagyobb POS-rendszerek indulhattak volna, míg az ECR típusú pénztárgépek később kapcsolódhattak volna. A cikk szerint a csúszás miatt az NGM gyakorlatilag keresztet vethetett az adott évre remélt 95 milliárd Ft fehéredési bevételre.
Online pénztárgép választás csúszó átállás idején
Online pénztárgép vásárlásakor mindig ellenőrizni kell, hogy a készülék ténylegesen engedélyezett-e, elérhető-e, van-e hozzá szervizháttér, és mikor helyezhető üzembe. A forgalmazói ígéret, az előzetes műszaki leírás vagy a tervezett határidő önmagában nem elég a jogszerű működéshez.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.