Kötelező lesz internetkapcsolat is a pénztárgépek mellé

Miért volt szükség internetkapcsolatra?

Az új rendszer lényege az lett volna, hogy a pénztárgép ne csak helyben rögzítse a nyugtákat és forgalmi adatokat, hanem online kapcsolatban álljon a NAV központi rendszerével.

Ehhez a pénztárgépnek adatkapcsolatra volt szüksége, amelyen keresztül az adóhatóság meghatározott jogosultsággal betekinthetett volna a pénztárgép adataiba.

Minden pénztárgépet le kellett volna cserélni?

Varga Árpád valószínűsítette, hogy minden egyes pénztárgépet le kell cserélni, még akkor is, ha egy vállalkozás a jelenlegi legmodernebb berendezést használja.

Ennek oka az volt, hogy az új rendszer már nem egyszerűen korszerű pénztárgépet várt el, hanem olyan készüléket, amely képes az online NAV-kapcsolatra.

Mit kellett volna tudnia az új pénztárgépnek?

Az áprilistól szükségesnek tartott új pénztárgépeknek lehetővé kellett volna tenniük, hogy az adóhatóság központi szerverén keresztül egy revizor meghatározott hozzáféréssel betekinthessen a pénztárgép adataiba.

Ez a működés alapjaiban különbözött a régi pénztárgépes rendszertől, ahol az ellenőrzés jelentős részben helyszíni vizsgálatokra, zárásokra és utólagos bizonylatellenőrzésre épült.

A revizor betekinthetett volna a pénztárgép adataiba

A NAV elnökhelyettese szerint az online kapcsolat nem egyszerű adatszolgáltatást jelentett.

A rendszer lehetővé tette volna, hogy az adóhivatal megnézze, mi történt aznap egy adott boltban, vagyis ellenőrizze az adott pénztárgép napi működését.

Napi legfeljebb 20 betekintés egy pénztárgépbe

A cikk szerint egy revizor egy napon maximum 20 alkalommal tekinthetett volna be egy adott pénztárgépbe.

Ez a hozzáférési korlát valószínűleg azt a célt szolgálta, hogy az adóhatósági ellenőrzés lehetősége meglegyen, de a rendszer használata szabályozott keretek között maradjon.

Statisztikák készítésére is alkalmas rendszert szerettek volna

A bolgár tapasztalatok alapján a NAV olyan rendszert szeretett volna bevezetni, amely statisztikák készítésére is alkalmas.

Példaként elhangzott, hogy a rendszer kimutathatta volna, egy boltban egy héten melyik napon mekkora volt a forgalom.

Miért volt ez jelentős változás?

A régi pénztárgépes világban az adóhatóság sokszor csak utólag, helyszínen vagy dokumentumok alapján tudta vizsgálni a pénztárgépes működést.

Az online kapcsolat bevezetésével a NAV sokkal közvetlenebb rálátást kaphatott volna a pénztárgépek napi működésére és az üzletek forgalmi mintázataira.

Mi történt volna ott, ahol nincs internet?

Varga Árpád szerint a NAV a médiahatóságtól kapott információk alapján tájékozódott volna arról, hogy Magyarországon mely területeken nem oldható meg semmilyen módon az internet-hozzáférés.

Aki ilyen helyen működtetett pénztárgépes vállalkozást, és emiatt nem tudta volna biztosítani a pénztárgép és a NAV összekapcsolását, felmentést kaphatott volna a kötelezettség alól.

A támogatás részleteit az NGM dolgozta ki

A pénztárgépekkel kapcsolatos kiadásokhoz a vállalkozások támogatást vehettek volna igénybe.

A támogatás részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozta ki. Ez azért volt fontos, mert az online pénztárgépes átállás nemcsak készülékbeszerzést, hanem internet-előfizetést, üzembe helyezést és esetleges egyéb működési költségeket is jelenthetett.

Április 1-jei határidőben reménykedett a NAV

Varga Árpád remélte, hogy tartható lesz az április 1-jei határidő a pénztárgépek és az adóhivatali online kapcsolat bevezetésére.

A korábbi cikkek és szakmai reakciók alapján azonban már ekkor látszott, hogy a határidő rendkívül szoros lehetett, mert a szükséges készülékek, fejlesztések és piaci kapacitások még nem álltak egyértelműen rendelkezésre.

4,5 milliárd Ft NAV-fejlesztési forrás

A NAV elnökhelyettese szerint elegendő lehetett az a 4,5 milliárd Ft forrás, amely az adóhatóság oldalán szükséges informatikai fejlesztésekre rendelkezésre állt.

Ez a forrás azonban csak a NAV informatikai oldalát érintette. A vállalkozóknál jelentkező pénztárgép-, internet- és üzembe helyezési költségek külön kérdést jelentettek.

Miért volt ez nagy informatikai feladat?

Az online pénztárgépes rendszernek országos szinten kellett volna működnie, százezres nagyságrendű pénztárgéppel és folyamatos adatkapcsolattal.

A NAV oldalán olyan központi szerverrendszerre volt szükség, amely képes adatokat fogadni, lekérdezéseket kezelni, jogosultságokat szabályozni, statisztikákat készíteni és ellenőrzési célra feldolgozni a beérkező információkat.

Mit kellett volna ebből megértenie egy vállalkozónak?

A vállalkozónak nemcsak azt kellett volna figyelnie, hogy mikor kell új pénztárgépet vásárolnia, hanem azt is, hogy az új rendszerhez milyen adatkapcsolat szükséges.

Egy online pénztárgépnél a működés feltétele már nem kizárólag a készülék és a papírszalag, hanem az internetkapcsolat, a kommunikációs szolgáltatás és a NAV felé történő adatkapcsolat stabilitása is.

Mi volt a cikk szakmai tanulsága?

A cikk jól mutatta, hogy az online pénztárgépes átállás nem pusztán pénztárgép kérdés volt. A rendszer működéséhez internetkapcsolat, adóhatósági szerveroldali fejlesztés, revizori hozzáférés, statisztikai feldolgozás és országos technikai háttér is kellett.

A vállalkozások számára ez azt jelentette, hogy a pénztárgépcsere mellett új üzemeltetési feltételekkel is számolniuk kellett.

Összegzés

Az online pénztárgépes rendszerhez nemcsak új pénztárgépekre, hanem internetkapcsolatra is szükség lett volna.

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese szerint áprilistól olyan pénztárgépekre volt szükség, amelyek online kapcsolat révén lehetővé teszik, hogy az adóhatóság központi szerverén keresztül egy revizor meghatározott hozzáféréssel betekinthessen a pénztárgép adataiba. A revizor egy napon legfeljebb 20 alkalommal tekinthetett volna be egy adott pénztárgépbe.

A NAV a médiahatóság információi alapján vizsgálta volna, hol nem oldható meg semmilyen módon az internet-hozzáférés. Az ilyen helyeken működő vállalkozások felmentést kaphattak volna. A NAV szerint az adóhatósági informatikai fejlesztésekre rendelkezésre álló 4,5 milliárd Ft elegendő lehetett.