Később jöhetnek az online pénztárgépek
Az április 1-jei online pénztárgépes céldátum már ekkor bizonytalanná vált
2013 elején egyre inkább látszott, hogy az online pénztárgépek bevezetése nem biztos, hogy tartható lesz a korábban tervezett április 1-jei időpontban.
Az új rendszerhez nemcsak jogszabály kellett, hanem működő műszaki háttér, engedélyezett pénztárgépek, gyártási kapacitás, szervizhálózat és a NAV központi informatikai fogadórendszere is.
A határidőt a műszaki realitáshoz kellett igazítani
A nemzetgazdasági miniszter válasza szerint az új pénztárgépek bevezetésének ütemezését a műszaki és technikai feltételekhez igazodva kellett meghatározni.
Ez azt jelentette, hogy a 2013. április 1-jei céldátum módosítása sem volt kizárható a jogszabály véglegesítése során.
A rendeleti dátum önmagában nem teremt működő rendszert
Egy országos online pénztárgépes átállás nem valósítható meg kizárólag határidő kijelölésével. A pénztárgépnek léteznie, engedélyezettnek, beszerezhetőnek és üzembe helyezhetőnek is kell lennie.
A kormány jelentős bevételt várt az online kasszáktól
A pénztárgépek és az adóhivatal közötti online kapcsolat kialakításától a kormány jelentős költségvetési bevételt remélt.
A korábbi bejelentésekben 95 milliárd Ft-os áfabevétel-növekedés szerepelt, míg később 85 milliárd Ft bevételi várakozásról volt szó.
Miért vártak többletbevételt?
- a készpénzes forgalom jobb ellenőrizhetősége miatt,
- a nyugtaadás visszaellenőrizhetősége miatt,
- a pénztárgépes adatok központi feldolgozása miatt,
- a szürke- és feketegazdaság visszaszorításának reményében,
- a célzottabb NAV-ellenőrzések lehetősége miatt.
A bevételi terv csak működő rendszerrel teljesülhetett volna
A tervezett többletbevétel alapvetően attól függött, hogy az online pénztárgépes rendszer mikor indul el ténylegesen, és milyen gyorsan kapcsolódnak be a vállalkozások.
Ha az átállás csúszik, akkor a NAV-adatkapcsolatból várt fehéredési hatás is később jelentkezik. Emiatt az adott évre tervezett bevételi cél is könnyen túlzottan optimistává válhat.
A költségvetési elvárás nem gyorsítja fel a gyártást
Hiába várható jelentős bevétel egy új ellenőrzési rendszertől, ha a szükséges pénztárgépek, szoftverek és adatkapcsolatok még nem állnak rendelkezésre.
A rendelettervezet 17 milliárd Ft-os ráfordítással számolt
A pénztárgépes rendelettervezet hatásvizsgálata 97,5 milliárd Ft-os költségvetésiegyenleg-javító hatással és 17 milliárd Ft-os kiadással számolt.
Ennek a ráfordításnak jelentős része az érintett vállalkozások támogatását szolgálhatta volna a pénztárgépek cseréjénél vagy átalakításánál.
A tervezett költségek fő elemei
- pénztárgépek cseréjének támogatása,
- meglévő rendszerek esetleges átalakítása,
- vállalkozói átállási költségek enyhítése,
- adóhatósági informatikai felkészülés,
- országos adatkapcsolati rendszer kiépítése.
További 4,5 milliárd Ft kellett volna a NAV felkészülésére
A NAV-nak is jelentős fejlesztési feladatot jelentett volna a rendszer bevezetése. Az adóhatóság felkészülésére további 4,5 milliárd Ft-os kiadással számoltak.
Ez a központi szerveroldali infrastruktúrát, az adatfogadást, az ellenőrzési rendszereket és a pénztárgépektől érkező információk feldolgozását érinthette.
Nem csak a vállalkozóknak kellett volna felkészülniük
Az online pénztárgépes rendszerhez a NAV-nak is országos szinten működőképes, biztonságos és nagy terhelést kezelni képes informatikai hátteret kellett kialakítania.
A szakmai szervezetek szerint a március végi határidő tarthatatlan volt
A rendelettervezet véleményezésére rendkívül rövid idő állt rendelkezésre. A szakmai szervezetek visszajelzései alapján már akkor látható volt, hogy a pénztárgépek cseréjének tervezett március 31-i határideje nem reális.
Az egyik legfontosabb probléma az volt, hogy az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek akkor még egyetlen gyártónál sem voltak ténylegesen kaphatók.
Nem lehet olyan gépet határidőre megvenni, amely még nem kapható
A vállalkozó nem tud szabályosan átállni, ha nincs hivatalosan engedélyezett, megvásárolható és üzembe helyezhető készülék a piacon.
Miért volt kevés a néhány hónapos felkészülési idő?
Egy online pénztárgép fejlesztése és piacra vitele több, egymásra épülő folyamatból áll.
Először végleges műszaki követelményekre van szükség. Ezután jöhet a fejlesztés, a prototípus, a tesztelés, az engedélyezés, a gyártás, a szállítás, a forgalmazói felkészítés és végül az ügyfélnél történő üzembe helyezés.
Az online pénztárgép bevezetésének valós folyamata
- végleges jogszabály és műszaki specifikáció,
- hardver- és szoftverfejlesztés,
- adóügyi adatkezelési megoldás kialakítása,
- prototípusok tesztelése,
- hatósági engedélyezés,
- gyártás vagy import,
- forgalmazói és szervizhálózati felkészítés,
- üzembe helyezés a vállalkozóknál.
A bolgár példa fokozatos bevezetést mutatott
Az online pénztárgépek kapcsán gyakran hivatkoztak a bolgár példára. Ott sem egyetlen lépésben indult el az új rendszer.
Az előkészítéssel együtt a többlépcsős megvalósítás egy év és három hónapig tartott, ezalatt körülbelül 300.000 pénztárgépet kapcsoltak a rendszerhez.
A külföldi tapasztalat hosszabb átállási időt indokolt
Ha egy hasonló nagyságrendű rendszer külföldön több mint egy évet igényelt, akkor a néhány hónapos hazai átállási terv különösen kockázatosnak tűnt.
Magyarországon csak fél év állt volna rendelkezésre
A magyar helyzetet az tette különösen nehézzé, hogy az októberi bejelentés és az áprilisi bevezetési cél között mindössze körülbelül fél év telt volna el.
Ezalatt kellett volna létrehozni a műszaki szabályozást, elkészíteni a pénztárgépeket, elvégezni az engedélyezést, felkészíteni a NAV rendszereit, majd országosan üzembe helyezni a készülékeket.
A fél év egy országos kasszarendszer-cseréhez rendkívül kevés
Több százezer készülék fejlesztése, gyártása, szállítása és üzembe helyezése nem párhuzamosítható korlátlanul. A gyártókapacitás, az engedélyezés és a szervizkapacitás mind szűk keresztmetszet lehet.
Brüsszel sem számolt biztos egyenlegjavító hatással
A cikk szerint az Európai Bizottság 2013-ra nem számolt az online pénztárgépes rendszerből származó biztos költségvetési egyenlegjavulással.
Ennek egyik oka az lehetett, hogy kívülről is erősen kérdésesnek tűnt: a rendszer kiépíthető-e olyan rövid idő alatt, ahogy azt a magyar kormány tervezte.
A bizonytalan végrehajtást nem lehet biztos bevételként kezelni
Egy költségvetési intézkedés várható bevétele csak akkor számíthat stabilnak, ha a hozzá kapcsolódó műszaki és jogi rendszer ténylegesen működésbe is lép.
Mi jelentett volna valódi segítséget a vállalkozóknak?
A miniszteri válasz szerint az állam közvetlen támogatással kívánta segíteni a vállalkozókat, hogy az átállás költsége ne jelentsen aránytalan terhet.
A támogatás akkor lehetett igazán hasznos, ha a vállalkozó számára elérhető volt egy ténylegesen engedélyezett pénztárgép, volt hozzá szervizháttér, és a csere vagy átalakítás nem állt meg az adminisztráció szintjén.
A működő támogatási rendszer feltételei
- egyértelmű jogosultsági szabályok,
- valóban elérhető online pénztárgépek,
- gyors és átlátható ügyintézés,
- megfelelő forgalmazói háttér,
- országos szervizkapacitás,
- reális átállási határidő.
Mit kellett volna figyelnie egy vállalkozónak?
A vállalkozónak nem volt célszerű kizárólag a bejelentett céldátum alapján dönteni. A legfontosabb az volt, hogy a kiválasztott készülék valóban megfelel-e a végleges műszaki követelményeknek és rendelkezik-e engedéllyel.
Emellett ellenőrizni kellett a forgalmazó vállalását, a szállítási időt, az üzembe helyezés lehetőségét, az adatkapcsolatot és az esetleges támogatási feltételeket is.
Gyakorlati ellenőrzési lista
- Megjelent-e a végleges rendelet?
- Van-e hivatalosan engedélyezett készülék?
- Ténylegesen rendelhető és szállítható-e a pénztárgép?
- Van-e hozzá megfelelő szervizháttér?
- Milyen adatkapcsolat szükséges a NAV felé?
- Van-e támogatás vagy kedvezmény?
- Mikor tudják ténylegesen üzembe helyezni a készüléket?
Összegzés
2013 elején már egyértelművé vált, hogy az online pénztárgépek bevezetése későbbre csúszhat a tervezett április 1-jei céldátumhoz képest.
A késés oka elsősorban nem politikai, hanem műszaki és piaci jellegű volt: nem voltak elérhetők az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek, a rendelettervezet rövid véleményezési időt adott, és a teljes rendszerhez fejlesztésre, engedélyezésre, gyártásra, NAV-oldali informatikára és országos szervizháttérre is szükség volt.
A bolgár példa azt mutatta, hogy egy hasonló rendszer fokozatos kiépítése több mint egy évig tarthat. Ezért a néhány hónapos magyar bevezetési terv szakmailag rendkívül kockázatosnak tűnt, miközben a kormány jelentős költségvetési bevételt várt a NAV-val összekötött pénztárgépektől.
Online pénztárgép választás csak reális feltételekkel
Online pénztárgép vásárlása előtt mindig ellenőrizni kell a végleges követelményeket, az engedélyezett típust, a valós szállítási határidőt, a szervizhátteret és az üzembe helyezés lehetőségét. A rendeletben szereplő céldátum önmagában nem garantálja, hogy a megfelelő készülék már elérhető.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.