Mégsem lesz online pénztárgép?
Tarthatatlannak tűnt a gyors online pénztárgépes átállás
2012 végén egyre világosabbá vált, hogy az online pénztárgépek bevezetése nem hajtható végre néhány hónap alatt.
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, vagyis az IVSZ azt kérte a kormánytól, hogy gondolja újra a pénztárgépek adóhatósághoz kötésének megvalósítását szabályozó rendelettervezetet.
2013. március 31. túl közeli határidőnek tűnt
A tervezet szerint az új rendszer bevezetésének egyik fontos dátuma 2013. március 31. lett volna.
Az IVSZ szerint ez a határidő nem volt tartható, mert a piacon még nem volt elérhető olyan pénztárgép, amely megfelelt volna az új műszaki és adóhatósági előírásoknak.
Nem lehet határidőre megvenni azt, ami még nem létezik
Egy kötelező pénztárgépcsere csak akkor hajtható végre, ha a vállalkozások számára ténylegesen rendelkezésre állnak a megfelelő, engedélyezett, beszerezhető és üzembe helyezhető készülékek.
Nem volt kapható megfelelő online pénztárgép
A legfontosabb probléma az volt, hogy az új követelményeknek megfelelő pénztárgépek akkor még egyetlen pénztárgépgyártónál sem voltak kaphatók.
Ez azt jelentette, hogy a vállalkozásoknak olyan készülékre kellett volna átállniuk, amelyhez még nem létezett tényleges piaci kínálat.
Mi kellett volna egy működő online pénztárgéphez?
- végleges jogszabályi és műszaki követelményrendszer,
- megfelelő hardveres felépítés,
- biztonságos adatkezelési megoldás,
- NAV-kapcsolatra alkalmas kommunikációs rendszer,
- szoftveres fejlesztés és tesztelés,
- hatósági engedélyezés,
- gyártási és szállítási kapacitás,
- országos szerviz- és üzembehelyezési háttér.
A fejlesztés önmagában is hónapokat vehetett igénybe
Az IVSZ szerint egy megfelelő új pénztárgép fejlesztési ideje legalább 4–12 hónap lehetett.
Ez nem egyszerű szoftverfrissítést jelentett. Az új pénztárgépnek meg kellett felelnie a NAV felé történő adatszolgáltatás, a biztonságos adattárolás és az online kommunikáció követelményeinek is.
A fejlesztés nem ér véget az első működő prototípussal
Egy pénztárgépet nem elég elkészíteni. A készüléket valós üzemi helyzetben tesztelni kell, a hibákat javítani kell, majd a teljes rendszert engedélyeztetni kell.
Tesztelésre és hibajavításra is idő kellett volna
A fejlesztést követően legalább egy újabb hónapra lett volna szükség a készülékek tesztelésére és a feltárt hibák kijavítására.
Az online pénztárgépes rendszerben különösen fontos lett volna ellenőrizni, hogy a nyugták, bizonylatok, sztornók, napi zárások és adatkommunikációs események megfelelően kerülnek-e rögzítésre és továbbításra.
Mit kellett volna tesztelni?
- nyugta- és bizonylatkiállítás,
- napi nyitás és napi zárás,
- sztornó és visszáru-kezelés,
- adatkapcsolati hibák kezelése,
- NAV-adatküldés,
- adatbiztonság,
- üzemzavar utáni helyreállás,
- szervizes beavatkozások kezelése.
Az engedélyezés további egy hónapot jelenthetett
A tesztelés és hibajavítás után következhetett volna az engedélyezési eljárás.
Az IVSZ becslése szerint ez újabb egy hónapot vehetett igénybe, amennyiben nem merült fel hiánypótlás, módosítás vagy további műszaki korrekció.
Az engedélyezés nem formalitás
Egy online pénztárgépnek nemcsak működnie kell, hanem igazolhatóan meg is kell felelnie az előírt adóügyi, műszaki és kommunikációs követelményeknek.
A gyártás és a szállítás sem volt azonnali
Az engedélyezés után történhetett volna meg a pénztárgépek tényleges megrendelése.
A készülékek szállítási ideje az IVSZ szerint legalább 3–5 hónap lehetett volna.
Az online pénztárgép piacra kerülésének valós sorrendje
- Végleges műszaki követelmények megjelenése.
- Hardver- és szoftverfejlesztés.
- Prototípus elkészítése.
- Tesztelés és hibajavítás.
- Hatósági engedélyezés.
- Gyártás vagy import.
- Szállítás és raktárkészlet kialakítása.
- Forgalmazói és szervizes felkészülés.
- Üzembe helyezés a vállalkozóknál.
Reálisan 8–10 hónap múlva lehettek volna első megfelelő gépek
Az IVSZ szerint az új szabályoknak megfelelő első pénztárgépek üzembe helyezése reálisan legalább 8–10 hónappal később lehetett volna várható.
Ez jelentősen eltért a tervezett 2013. március végi határidőtől, ezért a gyors országos átállás technikailag és szervezésileg is irreálisnak látszott.
Az átállás nem egyetlen nap alatt történik
Még akkor sem, ha az első megfelelő pénztárgépek elkészülnek, országos szinten több százezer készülék cseréje, kiszállítása és üzembe helyezése további jelentős időt és szervizkapacitást igényel.
Lépcsőzetes bevezetést javasoltak
Az IVSZ nem az online pénztárgépek elvével vitatkozott, hanem a bevezetés ütemezését tartotta problémásnak.
A szövetség azt javasolta, hogy az új pénztárgépek bevezetése lépcsőzetesen, reális határidőkkel és szakmai egyeztetést követően történjen meg.
Miért lehet jobb a fokozatos átállás?
- csökkenti az országos készülékhiány kockázatát,
- időt ad a gyártóknak és importőröknek,
- elkerülhetővé teszi a szervizek túlterhelését,
- segíti a vállalkozók felkészülését,
- kevesebb hibás vagy elhamarkodott telepítést eredményezhet,
- kisebb kockázatot jelent a NAV rendszerének is.
A könyvelők is tiltakoztak a rövid határidő miatt
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is bírálta a tervezetet.
Álláspontjuk szerint a szabályozás nemcsak bonyolult volt, hanem a cserére meghatározott idő is rendkívül rövidnek tűnt.
Túl sok nyitott kérdés maradt
A rövid társadalmi egyeztetési idő miatt sok gyakorlati kérdés maradhatott megválaszolatlanul: milyen készülék lesz engedélyezett, milyen feltételekkel kell azt telepíteni, ki jogosult támogatásra, és mi történik műszaki hiba vagy kapcsolatkimaradás esetén.
A szállodák és éttermek szövetsége is kevésnek tartotta a három hónapot
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége egyetértett azzal, hogy az új típusú pénztárgépes rendszer célja a feketegazdaság visszaszorítása.
Ugyanakkor a szervezet is kevésnek tartotta a készülékek üzembe helyezésére biztosított három hónapot.
Miért különösen fontos ez a vendéglátásban?
- a forgalom sok esetben napi szintű és folyamatos,
- a kasszaleállás közvetlen bevételkiesést okozhat,
- egy telephelyen több pénztárgép is működhet,
- a személyzet betanítása is szükséges,
- a nyitvatartási idő miatt szűk lehet az üzembe helyezési időablak.
Miért volt veszélyes a túl gyors átállás?
Egy országos pénztárgépcsere során nemcsak az számít, hogy elkészül-e egy megfelelő típus. Az is döntő, hogy abból elegendő darab legyen, a forgalmazók megfelelően tudják kezelni a megrendeléseket, és a szervizek időben el tudják végezni az üzembe helyezéseket.
Ha ezek közül bármelyik elem hiányzik, akkor a vállalkozók olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy megfelelnének a szabályoknak, de nincs hozzá elérhető eszköz vagy szervizkapacitás.
A kötelezettségnek teljesíthetőnek is kell lennie
Egy jogszabály akkor működik jól, ha a vállalkozó számára egyértelmű, mit kell tennie, hol tud megfelelő készüléket venni, milyen költséggel jár a csere, és ki tudja határidőre üzembe helyezni a pénztárgépet.
Mit kellett volna figyelnie egy vállalkozónak?
A bizonytalan átállási időszakban nem volt célszerű pusztán ígéretek alapján pénztárgépet vásárolni vagy előleget fizetni.
A vállalkozónak azt kellett ellenőriznie, hogy az adott pénztárgép valóban megfelel-e a végleges előírásoknak, rendelkezik-e engedéllyel, ténylegesen szállítható-e, és biztosított-e hozzá a szervizháttér.
Gyakorlati ellenőrzési lista
- Megjelent-e a végleges rendelet?
- Van-e hivatalosan engedélyezett pénztárgép?
- Ténylegesen rendelhető és szállítható-e a készülék?
- Biztosított-e az üzembe helyezés?
- Van-e megfelelő szervizháttér?
- Rendelkezésre áll-e a szükséges adatkapcsolat?
- Írásban vállalja-e a forgalmazó a készülék megfelelőségét?
Összegzés
A 2012. decemberi helyzetben az online pénztárgépes rendszer gyors bevezetése komoly kérdéseket vetett fel.
Az IVSZ szerint a 2013. március 31-i határidő tarthatatlan volt, mert az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek még nem voltak kaphatók. Egy új készülék fejlesztése 4–12 hónapot, a tesztelés és hibajavítás legalább további egy hónapot, az engedélyezés újabb egy hónapot, a gyártás és szállítás pedig minimum 3–5 hónapot igényelhetett.
Emiatt az első megfelelő pénztárgépek üzembe helyezése reálisan csak 8–10 hónappal később lehetett volna várható. A szakmai szervezetek ezért fokozatos bevezetést, reális ütemezést és érdemi szakmai egyeztetést tartottak szükségesnek.
Pénztárgép választás csak engedélyezett és ténylegesen elérhető készülékből
Pénztárgép vásárlásakor nem elég azt ellenőrizni, hogy egy készüléket „online pénztárgépként” hirdetnek-e. Fontos a hivatalos engedély, a valódi elérhetőség, a szervizháttér, az üzembe helyezés lehetősége és a készülék tényleges megfelelősége is.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.