Húsvétra mindenki ONLINE pénztárgépet kap?
2012 végén még rendkívül gyors országos átállást terveztek
A 2012 decemberében közzétett rendelettervezet szerint a bolti pénztárgépek nagy részét rövid idő alatt online, NAV-kapcsolatra alkalmas rendszerre kellett volna átállítani.
A terv lényege az volt, hogy a pénztárgépek folyamatos vagy rendszeres adatkapcsolatot tartsanak fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerével, így a pénztárgépes forgalmi adatok ellenőrizhetővé váljanak.
Gyakorlatilag minden pénztárgép érintett lehetett
A rendelettervezet lényegében az összes magyarországi pénztárgépet érintette. Akkor körülbelül 400.000 pénztárgéppel számoltak.
Ezek nagyjából háromnegyedét vagy akár 80 százalékát teljesen le kellett volna cserélni, míg a fennmaradó újabb típusok esetében hardveres átalakítás is elegendő lehetett volna.
A tervezet szerinti pénztárgép-állomány
- becsült országos állomány: körülbelül 400.000 pénztárgép,
- cserére szoruló gépek: nagyjából 75–80%,
- átalakítható újabb típusok: körülbelül 100.000 készülék,
- cél: NAV-val fenntartott adatkapcsolat.
Nem elég egy kábelt bedugni a régi pénztárgépbe
A cikk egyik fontos megállapítása az volt, hogy a meglévő pénztárgépek egyszerű kábeles összekötése nem lett volna elegendő.
A tervezet nagyon szigorúan határozta meg, mit kell tudnia az új vagy átalakított pénztárgépnek. Ez már nem pusztán nyugtaadásról, hanem ellenőrizhető adattárolásról és kommunikációról szólt.
Az online pénztárgép több volt, mint egy hagyományos kassza
A készüléknek nemcsak bizonylatot kellett kiállítania, hanem rögzítenie, tárolnia és meghatározott módon továbbítania is kellett az adóügyi adatokat.
„Fekete doboz” a pénztárgépben
Az új rendszer egyik központi eleme egy olyan adattároló egység lett volna, amelyet a cikk „fekete dobozként” említett.
Ennek feladata az volt, hogy folyamatosan rögzítse a beütött tételeket, és később visszakereshetővé tegye azokat.
Mit szolgált volna a fekete doboz?
- a pénztárgépben rögzített tételek tárolását,
- az adatok visszakereshetőségét,
- az ellenőrzéshez szükséges naplózást,
- a pénztárgépes események nyomon követhetőségét,
- a forgalmi adatok megbízhatóbb megőrzését.
Beépített SIM-kártya és mobil adatkapcsolat
A rendelettervezet szerint a pénztárgépekbe SIM-kártyát kellett volna építeni. Ez biztosította volna a mobil adatkapcsolatot az adóhatóság felé.
A tervezett működés szerint a pénztárgépek harmincpercenként jelezték volna a NAV-nak, hogy az adatkapcsolat folyamatosan fennáll.
A kapcsolat fenntartása külön üzemeltetési feladatot jelentett
A SIM-kártyás adatkapcsolat nemcsak műszaki kérdés volt. Felmerült a térerő, a hálózati stabilitás, a szolgáltatási díj, az adatbiztonság és az esetleges kommunikációs hibák kezelése is.
A NAV bármikor lekérdezhetett volna adatokat
A tervezet alapján a fekete doboz és a GSM-alapú adatkapcsolat lehetővé tette volna, hogy a NAV mobilkapcsolaton keresztül meghatározott számlákra vagy pénztárgépes adatokra kérdezzen rá.
Ez jelentős változást jelentett volna a korábbi rendszerhez képest, ahol a pénztárgépes ellenőrzés jellemzően helyszíni vizsgálattal vagy utólagos dokumentumellenőrzéssel történt.
Az online ellenőrzés várható céljai
- a forgalmi adatok gyorsabb ellenőrizhetősége,
- a nyugtaadási fegyelem javítása,
- a szokatlan forgalmi mintázatok kiszűrése,
- a célzottabb NAV-ellenőrzések támogatása,
- a készpénzes bevételek eltitkolásának nehezítése.
2013. április 1-jére tervezték az átállást
Az NGM terve szerint 2013. április 1-jéig minden pénztárgépet át kellett volna állítani az új rendszerre.
A cikk azonban már akkor is megkérdőjelezte, hogy a menetrend tartható-e. Több százezer készülék fejlesztése, gyártása, engedélyezése, kiszállítása és üzembe helyezése rövid idő alatt rendkívül nehéz feladatnak látszott.
A húsvéti átállás erősen optimista tervnek tűnt
A rendelet közzététele és a tervezett áprilisi indulás között ténylegesen csak néhány érdemi munkahónap maradt volna a teljes országos rendszer kiépítésére.
A bolgár példa hosszabb átállást mutatott
A cikk a bolgár rendszert is példaként említette. Ott nem egyetlen lépésben vezették be az online pénztárgépes megoldást.
Az előkészítéssel együtt a többlépcsős megvalósítás körülbelül egy év és három hónapig tartott, és ezalatt mintegy 300.000 pénztárgépet kapcsoltak a rendszerhez.
A fokozatos bevezetés sokkal reálisabb lehetett
Egy több százezres pénztárgép-állomány átállításánál a lépcsőzetes bevezetés csökkentheti a készülékhiány, a szerviztorlódás és a hibás üzembe helyezések kockázatát.
17 milliárd Ft támogatás, 97,5 milliárd Ft várt bevétel
A rendelethez csatolt hatásvizsgálat szerint a kormány 17 milliárd Ft-ot fordított volna a pénztárgépek cseréjére, miközben már az első évben 97,5 milliárd Ft többletbevételt várt a rendszertől.
Ez alapján a 2013-as költségvetésben 80,5 milliárd Ft-tal több bevétel szerepelt volna a NAV-hoz történő pénztárgépes kapcsolódás eredményeként.
A tervezet pénzügyi mérlege
- tervezett pénztárgépcsere-keret: 17 milliárd Ft,
- várt első éves többletbevétel: 97,5 milliárd Ft,
- becsült költségvetési egyenlegjavulás: 80,5 milliárd Ft,
- korábbi bevételi várakozás: 95 milliárd Ft.
Gépenként körülbelül 40 ezer Ft támogatás juthatott volna
A cikk számítása szerint, ha a 17 milliárd Ft-os támogatási keretet elosztják a körülbelül 400.000 pénztárgéppel, akkor egy készülékre alig több mint 40.000 Ft támogatás jutott volna.
Ez azért volt jelentős kérdés, mert az új készülékek becsült ára 70.000 és 100.000 Ft között lehetett.
Állami támogatás nélkül jelentős vállalkozói teher maradt volna
Ha a pénztárgép teljes ára 70–100 ezer Ft, miközben a támogatás ennél jóval alacsonyabb, akkor a különbözetet a vállalkozónak kellett volna finanszíroznia.
Az OKSZ szerint a támogatás kulcskérdés volt
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az állami támogatás különösen fontos lett volna, mert nélküle nem lehetett volna időre lecserélni az összes pénztárgépet.
A pénztárgépek NAV-hoz kötését ugyanakkor jó iránynak tartotta, mivel a szabályosan számlázó és áfát fizető vállalkozások számára is problémát jelentett, hogy mások elkerülhették a nyugtaadást vagy az adófizetést.
A rendszer várható előnyei a szabályosan működő vállalkozásoknak
- nagyobb esély az adóelkerülés visszaszorítására,
- igazságosabb piaci verseny,
- jobb ellenőrizhetőség,
- a nyugtaadás erősödése,
- kevesebb versenyelőny a szabálytalanul működő szereplőknek.
Mit kellett volna figyelnie egy vállalkozónak?
Egy ilyen gyorsan változó szabályozási helyzetben nem volt célszerű pusztán ígéretek vagy előzetes műszaki leírások alapján pénztárgépet vásárolni.
A vállalkozónak azt kellett ellenőriznie, hogy a kiválasztott készülék valóban engedélyezett-e, ténylegesen elérhető-e, rendelkezik-e megfelelő adatkapcsolattal, és biztosított-e hozzá az üzembe helyezés és a szervizháttér.
Gyakorlati ellenőrzési lista
- Megjelent-e a végleges rendelet?
- Engedélyezett-e a kiválasztott pénztárgéptípus?
- Van-e hozzá működő adatkommunikációs megoldás?
- Mennyi a tényleges teljes költség?
- Van-e támogatás és milyen feltételekkel?
- Mikor tudják valóban üzembe helyezni a készüléket?
- Biztosított-e a későbbi szerviz és műszaki segítség?
Összegzés
A 2012. decemberi rendelettervezet szerint 2013 áprilisáig szinte minden pénztárgépet NAV-kapcsolatra kellett volna alkalmassá tenni.
Az új rendszerhez fekete doboz, folyamatos adattárolás, beépített SIM-kártya és rendszeres mobil adatkapcsolat szerepelt a tervekben. A pénztárgépeknek harmincpercenként kellett volna jelezniük a NAV felé.
A gyors átállás műszaki és pénzügyi szempontból is kérdéses volt. A bolgár példa alapján egy hasonló rendszer fokozatos kialakítása több mint egy évig tartott, míg Magyarországon csak néhány érdemi hónap maradt volna a teljes átállásra. A 17 milliárd Ft-os támogatási keret mellett gépenként alig több mint 40 ezer Ft juthatott volna, miközben az új készülékek árát 70–100 ezer Ft közé becsülték.
Pénztárgép választás valódi műszaki és szervizháttérrel
Pénztárgép vásárlásakor nem elég az árat figyelni. Fontos a hivatalos megfelelőség, az adatkapcsolat, az üzembe helyezés, a szervizelhetőség és az is, hogy a készülék ténylegesen rendelkezésre álljon.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.