Tízmillió forint bírság pénztárgép miatt?
Szigorúbb pénztárgépes szabályok és magas bírságok kerültek napirendre
2012 végén az online pénztárgépes rendszerhez kapcsolódó szabályozási tervek már nemcsak a készülékek cseréjéről szóltak. A tervezetben komoly szankciók is megjelentek a pénztárgépek szabálytalan forgalmazása, szervizelése, üzemeltetése vagy adatszolgáltatása esetére.
A legsúlyosabb esetekben a bírság maximuma akár 10 millió Ft is lehetett volna.
Nem csak a vállalkozó lehetett felelős
A szabályozási elképzelés szerint a pénztárgép üzemeltetője mellett annak szervizelője és beszerelője is felelősségre vonható lehetett.
Ez azért volt fontos, mert a pénztárgépes működés nem kizárólag a vállalkozó napi használatán múlik. A készülék beüzemelése, javítása, műszaki kezelése, adatkapcsolata és adóügyi működése is befolyásolhatja a jogszerű üzemeltetést.
Érintett szereplők
- pénztárgép-üzemeltető vállalkozás,
- pénztárgép-forgalmazó,
- pénztárgépszerviz,
- beszerelő vagy műszerész,
- nyilvántartásba vett pénztárgépes szolgáltató.
Általános hiányosságoknál is jelentős bírság jöhetett
A cikk szerint hétköznapi, kevésbé súlyos pénztárgépes hiányosságok esetén is számolni kellett volna pénzbírsággal.
Tervezett bírságmaximumok
- Nem magánszemélyeknél: legfeljebb 1 millió Ft.
- Magánszemélyeknél: legfeljebb 500 ezer Ft.
- Súlyos jogsértésnél: legfeljebb 10 millió Ft.
A pénztárgép hibája és a szabálytalan kezelés nem ugyanaz
Egy valós műszaki meghibásodás önmagában nem jelent szándékos jogsértést. Ugyanakkor a hiba dokumentálása, a szerviz értesítése és a szabályos eljárás fontos lehet annak igazolására, hogy a vállalkozás megfelelően járt el.
Mikor merülhetett fel a 10 millió Ft-os bírság?
A cikkben szereplő tervezet nem határozott meg minden súlyos esetet részletesen, de példaként felmerült a szándékosan hibás, hamis vagy téves adatot szolgáltató pénztárgéphez kapcsolódó jogsértés.
A szabályozás célja az lehetett, hogy ne csak a nyugtaadás elmulasztását, hanem a pénztárgépes adatok szándékos torzítását, manipulálását vagy megtévesztő kezelését is visszaszorítsa.
A szándékos hamis adatszolgáltatás kiemelten kockázatos
Ha egy pénztárgép vagy a hozzá kapcsolódó rendszer nem valós adatokat közöl, az nem egyszerű adminisztrációs hiba lehet, hanem súlyos adóügyi következményt is kiváltó probléma.
Csak nyilvántartásba vett társaság cserélhette és szervizelhette volna a gépeket
A tervezet szerint pénztárgépet csak nyilvántartásba vett társaság cserélhetett és szervizelhetett volna.
Ez a szabály azt szolgálta, hogy a pénztárgépekhez kapcsolódó műszaki beavatkozás ellenőrizhető, visszakövethető és szakmailag szabályozott legyen.
Miért fontos a nyilvántartott szervizháttér?
- ellenőrizhető, ki avatkozott be a készülékbe,
- visszakövethető a javítás vagy beüzemelés,
- csökkenthető az illetéktelen módosítások kockázata,
- könnyebb az ügyfélnek szabályos szervizt választania,
- egyértelműbb a felelősségi kör probléma esetén.
Az üzemeltetők nyilvántartása is gyorsabbá válhatott volna
A cikk szerint az üzemeltetők már akkor is visszakereshetők voltak a pénztárgépek alapján, de az új rendszer ezt gyorsabbá és folyamatosabbá tehette volna.
Ez az online pénztárgépes logika egyik fontos eleme volt: a pénztárgép, az üzemeltető, a szerviz és az adóügyi adatok közötti kapcsolat központilag nyomon követhetővé válhatott volna.
Az online nyilvántartás nagyobb átláthatóságot jelent
A gyorsabb visszakereshetőség segíthet a szabálytalan működés felismerésében, de a vállalkozás számára azt is jelenti, hogy a pénztárgép adatait, üzemeltetői státuszát és szervizelési hátterét pontosan kell kezelni.
Engedélyezés és engedélyezési díj
A cikk szerint a pénztárgépek cseréje nemcsak a készülék ára miatt lehetett költséges, hanem az engedélyezés díjkötelessége miatt is.
Az engedélyezési díj a hatóság saját bevétele lehetett volna. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ez pontosan mekkora költséget jelent majd az érintetteknek, illetve milyen formában épül be a pénztárgépek végső árába.
A készülék ára nem mindig a teljes költség
Pénztárgépes átállásnál a vételár mellett számolni kellhet üzembe helyezési, szervizelési, kommunikációs, engedélyezési és adminisztratív költségekkel is.
Állami támogatás is szerepelt a tervben
A javaslat szerint az új pénztárgépek beszerzéséhez állami támogatás is igénybe vehető lett volna.
A részletszabályokat külön miniszteri rendelet határozhatta volna meg: kik jogosultak támogatásra, milyen összegben, és milyen feltételekkel.
A támogatásnál ezek a kérdések számítanak
- ki jogosult rá,
- milyen típusú készülékre jár,
- mekkora összeg igényelhető,
- mikor kell benyújtani az igényt,
- előfinanszírozás vagy utólagos elszámolás történik-e,
- milyen dokumentumokat kell megőrizni.
Felmentés közvetlen online kapcsolat alól
A tervezet szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság javaslatára a NAV felmentést adhatott volna a közvetlen becsatlakozási kötelezettség alól.
Ez jellemzően olyan területeken lehetett volna fontos, ahol nem volt megfelelő mobil- vagy internetkapcsolat, ezért az online adatküldés műszakilag nem volt megbízhatóan biztosítható.
A felmentés nem automatikus
Gyenge térerő vagy hiányzó hálózat esetén sem feltétlenül szűnik meg a kötelezettség. A felmentéshez hivatalos eljárás, igazolás és hatósági döntés lehet szükséges.
Az adatbázist 2013 júliusától tervezték élesíteni
A cikk szerint a rendszer hagyott volna időt a vállalkozásoknak és a hatóságoknak a felkészülésre: az adatbázist csak 2013 júliusától tervezték élesíteni.
Ezzel együtt az új bírságtételek is ettől az időponttól válhattak volna alkalmazhatóvá.
Miért kell felkészülési idő?
- készülékek fejlesztése és engedélyezése,
- gyártás és szállítás,
- vállalkozói beszerzés,
- szervizes kapacitás biztosítása,
- adatkapcsolatok kiépítése,
- NAV-oldali rendszer tesztelése.
Mit kellett ebből megértenie egy vállalkozónak?
A pénztárgép nem egyszerű irodai eszköz. Adóügyi berendezés, amelynél a szabályos üzemeltetéshez a készülék, a szerviz, az adatkapcsolat és az adminisztráció is fontos.
Egy vállalkozónak ezért nem csak azt kellett néznie, hogy mennyibe kerül a pénztárgép, hanem azt is, hogy a forgalmazó és a szerviz megfelelő háttérrel rendelkezik-e, az üzembe helyezés dokumentált-e, és a készülék jogszerűen használható-e.
Gyakorlati ellenőrzési lista
- Csak megfelelő szervizhátterű pénztárgépet használjon.
- Őrizze meg az üzembe helyezési és szervizdokumentumokat.
- Ne engedjen illetéktelen beavatkozást a készüléken.
- Hiba esetén haladéktalanul jelezze azt a szerviznek.
- Figyeljen az adatkapcsolati és adatszolgáltatási kötelezettségekre.
- Csak hivatalos forrásból származó tájékoztatás alapján döntsön.
Összegzés
A 2012-es pénztárgépes szabályozási tervek szigorúbb felelősségi rendszert vetítettek előre. A pénztárgép üzemeltetője mellett a szervizelő és a beszerelő is felelőssé válhatott volna a szabálytalan működésért.
Általános hiányosságoknál cégek esetében legfeljebb 1 millió Ft, magánszemélyeknél legfeljebb 500 ezer Ft bírság merült fel. Súlyos, például szándékosan hibás, hamis vagy téves adatot szolgáltató pénztárgépes jogsértésnél a bírság maximuma akár 10 millió Ft lehetett volna.
A tervezetben az is szerepelt, hogy pénztárgépet csak nyilvántartásba vett társaság cserélhet és szervizelhet, az új készülékekhez pedig állami támogatás is igénybe vehető lehet. A rendszer adatbázisát 2013 júliusától tervezték élesíteni, és ettől az időponttól válhattak volna alkalmazhatóvá az új szankciók is.
Pénztárgép használat szabályos szervizháttérrel
Pénztárgépnél a megfelelő készülék mellett a dokumentált üzembe helyezés, a hivatalos szervizháttér és a szabályos adatkezelés is lényeges. Hiba vagy bizonytalan működés esetén ne improvizáljon: ellenőriztesse a készüléket pénztárgépszervizzel.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.