Kinek kötelező a pénztárgép? Kinek kell pénztárgépet használnia?
A nyugtaadás nem mindig teljesíthető egyszerű nyugtatömbbel
Sok vállalkozó úgy gondolja, hogy elegendő, ha vásárláskor kézzel kitöltött nyugtát ad. Ez azonban nem minden tevékenységnél volt és nem minden esetben lehet jogszerű megoldás.
Bizonyos vállalkozásoknak a nyugtaadási kötelezettségüket pénztárgéppel, taxaméterrel vagy az adott időszak szabályai szerinti más kötelező megoldással kellett teljesíteniük.
Fontos: a kötelezettséget mindig az aktuális szabályok alapján kell ellenőrizni
Ez az oldal történeti áttekintést ad a korábbi pénztárgéphasználati szabályokról. Egy konkrét vállalkozás esetében a tevékenységi kör, az értékesítés módja, a fizetés módja és a hatályos előírások alapján kell megállapítani, hogy kötelező-e pénztárgépet használni.
Miért volt fontos a pénztárgéphasználati kötelezettség?
A pénztárgép nem egyszerűen nyugtaadó készülék. Az értékesítések rögzítését, a forgalom ellenőrizhetőségét és a szabályos bizonylatadást is szolgálja.
Ha egy vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelynél kötelező a pénztárgép, akkor a kézzel kiállított nyugta önmagában nem feltétlenül helyettesítheti a pénztárgépes bizonylatadást.
Miért lehet szükség pénztárgépre?
- a készpénzes értékesítések szabályos rögzítéséhez,
- a nyugtaadás teljesítéséhez,
- a napi forgalom nyomon követéséhez,
- az adóhatósági ellenőrizhetőséghez,
- a vállalkozás átláthatóbb pénzügyi működéséhez.
Régi szabályok szerint kik tartoztak a pénztárgéphasználók közé?
A korábbi szabályozás alapján többek között azok a vállalkozások kerülhettek a kötelezett körbe, amelyek meghatározott kiskereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási, kölcsönzési vagy javítási tevékenységet végeztek.
A szabályozás nem kizárólag az üzlet nevéből vagy a vállalkozás formájából indult ki. A ténylegesen végzett tevékenység, a TEÁOR-besorolás, az értékesítés módja és a fizetési forma is számíthatott.
Korábban tipikusan érintett tevékenységi körök
- taxiszolgáltatás,
- gyógyszertári értékesítés,
- kiskereskedelmi tevékenység,
- vendéglátás,
- szálláshely-szolgáltatás,
- bizonyos kölcsönzési tevékenységek,
- bizonyos javítási tevékenységek,
- készpénzes vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fizetett nagykereskedelmi értékesítés.
Kiskereskedelemben jellemzően kötelező volt
A korábbi előírások alapján a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások jelentős része pénztárgéphasználatra volt kötelezett.
Ez magában foglalhatott hagyományos üzleteket, boltokat, mozgóboltokat és más olyan értékesítési formákat, ahol a vevő helyben vásárolt, és készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fizetett.
A webshop és a hagyományos üzlet nem feltétlenül esik ugyanabba a kategóriába
Egy csomagküldő vagy tisztán online értékesítési forma más szabályok szerint kezelhető, mint egy nyílt árusítást végző üzlet, bemutatóterem vagy személyes átvételi pont. Ezért mindig a tényleges értékesítési módot kell vizsgálni.
Vendéglátásban is kiemelt kérdés volt a pénztárgép
Éttermek, büfék, kávézók, presszók és más vendéglátóhelyek esetében a pénztárgép régóta kiemelt jelentőségű eszköznek számított.
Ennek oka egyszerű: a vendéglátásban gyakori a gyors, helyszíni és készpénzes értékesítés. Ilyen környezetben a pénztárgép a bizonylatadás, a napi zárás és a forgalom ellenőrizhetősége miatt különösen fontos.
Vendéglátásnál ezekre is figyelni kell
- helyszíni értékesítés,
- készpénzes és bankkártyás fizetés kezelése,
- napi zárás,
- számlázóprogram vagy vendéglátós rendszer kapcsolata,
- NTAK-hoz kapcsolódó feladatok, ha az adott tevékenységnél relevánsak,
- szervizelési és üzemeltetési háttér.
Szálláshely-szolgáltatásnál is felmerülhetett a kötelezettség
A korábbi szabályozás a szálláshely-szolgáltatási tevékenységek meghatározott körét is pénztárgéphasználathoz kapcsolta.
Szálláshelyeknél a pénztárgépes kötelezettség vizsgálatakor különösen fontos lehetett, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújt a vállalkozás, hogyan történik a fizetés, és milyen más bizonylatolási rendszer működik mellette.
Szálláshelyeknél több rendszer is érintett lehet
Egy szálláshelyen a pénztárgép mellett számlázóprogram, szálláshelykezelő rendszer és más adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Ezeket együtt kell szabályosan kezelni.
Kölcsönző és javító tevékenységek
A korábbi rendeleti felsorolásban egyes kölcsönzési és javítási tevékenységek is szerepeltek. Ilyenek lehettek például bizonyos gépkölcsönzők, eszközkölcsönzők vagy javítással foglalkozó vállalkozások.
Ezeknél nem elegendő csak azt nézni, hogy a vállalkozás javítással vagy kölcsönzéssel foglalkozik-e. A pontos tevékenységi besorolás és az értékesítés jellege döntő lehet.
Miért számít a pontos tevékenység?
- nem minden javítási forma azonos,
- nem minden kölcsönzési tevékenységre ugyanaz a szabály vonatkozik,
- a telephelyen vagy mozgó szolgáltatásként végzett munka is eltérhet,
- a készpénzes és nem készpénzes fizetési forma is számíthat,
- a hivatalos TEÁOR-besorolás mellett a tényleges működés is fontos.
Gyógyszertár és taxis szolgáltatás
A korábbi pénztárgéphasználati szabályok kifejezetten nevesítették a gyógyszertárakat és a taxiszolgáltatást is.
Ezeknél a tevékenységeknél a bizonylatadás és a forgalom nyilvántartása már akkor is szigorúan szabályozott terület volt, ezért külön említést kaptak a kötelezetti körben.
A taxi és a gyógyszertár speciális eset
Taxiszolgáltatásnál taxaméter is teljesíthet nyugtaadási funkciót, gyógyszertáraknál pedig a speciális értékesítési és egészségügyi környezet miatt külön szabályok is felmerülhetnek.
Nagykereskedelemben mikor merülhetett fel pénztárgép?
A régi szabályozás alapján bizonyos nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál is felmerülhetett a pénztárgéphasználat, ha részben vagy egészben készpénzes vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítést végeztek.
Ez azt jelentette, hogy a vállalkozás neve vagy fő tevékenysége önmagában nem feltétlenül döntötte el a kérdést. Ha nagykereskedelmi vállalkozás magánszemély vagy kisebb vásárló részére, helyben, készpénzes jelleggel is értékesített, más szabályok is alkalmazhatóvá válhattak.
Nagykereskedőként ezt érdemes vizsgálni
- kinek történik az értékesítés,
- van-e helyszíni átvétel,
- van-e készpénzes vagy bankkártyás fizetés,
- kiskereskedelmi jellegű-e az ügylet,
- milyen bizonylatolási rendszer működik,
- milyen aktuális jogszabályi kivétel vagy kötelezettség érvényes.
Milyen kivételek szerepeltek a régi szabályozásban?
A korábbi rendelet nem minden, felsorolt tevékenységet végző vállalkozásra alkalmazta automatikusan a pénztárgéphasználati kötelezettséget.
Egyes speciális értékesítési vagy működési formák kivételt jelenthettek. Ide tartoztak például a csomagküldő kereskedelem egyes formái, bizonyos termelői tevékenységek vagy egyes utazási szolgáltatások.
Példák korábbi kivételekre
- betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
- csomagküldő kereskedelem bizonyos formái,
- egyes termelői és értékesítő tevékenységek,
- termelői borkimérés,
- utazási iroda és utazási ügynökség meghatározott szolgáltatásai.
A kivétel feltételeit szigorúan kell értelmezni
Attól, hogy egy vállalkozás részben hasonlít egy kivételi körre, még nem biztos, hogy mentesül a pénztárgéphasználat alól. A pontos működési forma és az aktuális szabályozás ismerete szükséges.
Miért kockázatos csak kézi nyugtát adni?
Ha a vállalkozás olyan tevékenységet végez, amelynél kötelező a pénztárgép, akkor a kézi nyugta használata ellenőrzéskor komoly problémát jelenthet.
A régi cikk több olyan esetről számolt be, ahol az adóhatóság azért szabott ki bírságot, mert a vállalkozó pénztárgép helyett kizárólag nyugtát adott.
Ne abból induljon ki, hogy a nyugtatömb mindig elegendő
Nyugtatömb használata egyes esetekben szabályos lehet, más esetekben viszont nem helyettesítheti a kötelező pénztárgépes bizonylatadást. A hibás döntés bírságot, utólagos adminisztrációt és működési kockázatot okozhat.
Hogyan lehet eldönteni, hogy kell-e pénztárgép?
A helyes válaszhoz nem elég egyetlen kérdésre válaszolni. A vállalkozás teljes működését kell megvizsgálni.
Gyakorlati ellenőrzési lista
- Milyen fő- és melléktevékenységet végez a vállalkozás?
- Mi a pontos TEÁOR-besorolás?
- Van-e személyes, helyszíni értékesítés?
- Fogad-e el készpénzt vagy bankkártyát?
- Van-e üzlet, bemutatóterem, szervizpont vagy mozgó értékesítés?
- Kiállít-e mindig számlát, vagy nyugtát is ad?
- Van-e olyan kivétel, amely ténylegesen alkalmazható?
- Mit írnak elő az aktuális hatályos szabályok?
Miért érdemes előre tisztázni a kötelezettséget?
A pénztárgép beszerzése és üzembe helyezése tervezhető költség. Egy ellenőrzés utáni bírság, gyors beszerzés vagy utólagos rendszerátalakítás viszont általában drágább és kellemetlenebb.
Ha a vállalkozás tevékenysége megváltozik, új üzletet nyit, személyes értékesítést indít vagy készpénzes fizetést vezet be, a pénztárgépes kötelezettséget is újra érdemes ellenőrizni.
Tipikus élethelyzetek, amikor újra kell nézni a szabályokat
- új üzlethelyiség nyitása,
- webshop mellé személyes átvételi pont nyitása,
- bankkártyás fizetés bevezetése,
- készpénzes értékesítés indítása,
- tevékenységi kör bővítése,
- vendéglátási vagy szálláshely-szolgáltatás indítása,
- javítási vagy kölcsönzési tevékenység hozzáadása.
Összegzés
A pénztárgéphasználati kötelezettség nem kizárólag attól függ, hogy a vállalkozás ad-e nyugtát. A tevékenység jellege, az értékesítés helye, a fizetési mód és az aktuális szabályozás együtt határozza meg, szükséges-e pénztárgép.
A korábbi szabályok alapján különösen a kiskereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási, javítási, kölcsönzési, gyógyszertári és taxis tevékenységek kerülhettek a pénztárgéphasználati kötelezettség körébe.
A kézi nyugta nem minden helyzetben helyettesíti a pénztárgépet. Ezért konkrét esetben mindig érdemes előre ellenőrizni az aktuális szabályokat, és olyan pénztárgépes megoldást választani, amely a vállalkozás tényleges működéséhez illeszkedik.
Nem biztos benne, hogy kötelező-e pénztárgépet használnia?
A pénztárgéphasználati kötelezettség megállapításához fontos ismerni a tevékenységet, az értékesítés módját és a fizetési formát. Pénztárgép választás előtt érdemes ezt tisztázni, hogy ne utólag, ellenőrzéskor derüljön ki a hiányosság.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.