Új hírek az online pénztárgépekről
Az online pénztárgépes rendszer fő célja a NAV-adatkapcsolat volt
2012 végén már körvonalazódott, hogy a pénztárgépek jövőben nemcsak nyugtaadásra szolgálnak majd. A tervek szerint a pénztárgépek által rögzített forgalmi adatok meghatározott időközönként a NAV rendszerébe is eljutnak.
A rendszer célja az volt, hogy a készpénzes értékesítések jobban ellenőrizhetők legyenek, a nyugtaadás erősödjön, és az adóhatóság gyorsabban felismerhesse a szokatlan vagy gyanús forgalmi mintázatokat.
2013. április 1-jei bevezetési dátummal számoltak
Az akkori módosító javaslat szerint az online pénztárgépes rendszer bevezetésének tervezett időpontja 2013. április 1. volt.
A kormány ettől az intézkedéstől jelentős áfabevétel-növekedést remélt, ezért az online adatkapcsolat nem egyszerű technológiai fejlesztésnek, hanem kiemelt költségvetési intézkedésnek is számított.
Az online kapcsolat bevezetése nem csak új pénztárgépet jelentett
Az átálláshoz a pénztárgépek mellett adatkommunikációs megoldás, hitelesített adattárolás, NAV-oldali fogadórendszer, szervizháttér és a kereskedők felkészítése is szükséges volt.
Kiknek kellett volna adatot szolgáltatniuk?
A korabeli tervezet szerint azoknak az adóalanyoknak kellett volna rendszeres adatszolgáltatást teljesíteniük, akik nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton, vagyis pénztárgéppel teljesítették.
A kézi, papíralapú nyugtát használó kereskedők esetében a cikk szerint nem vált volna automatikusan kötelezővé a pénztárgéphasználat kizárólag az új rendszer miatt.
Az adatküldés alapelve
- a pénztárgépben rögzített bizonylatadatok továbbítása,
- rendszeres, nem feltétlenül azonnali adatszolgáltatás,
- ellenőrizhető elektronikus napló használata,
- biztonságos adatátvitel a NAV felé,
- az adatok hitelességének és sértetlenségének megőrzése.
Nem feltétlenül valós idejű kapcsolatot vártak
A cikkben szereplő szakértői elképzelés szerint a pénztárgépek által rögzített adatokat napi szinten, de legfeljebb néhány óránként kellett volna elküldeni az adóhatóságnak.
Ez eltért attól az elképzeléstől, hogy minden egyes nyugta azonnal, valós időben továbbításra kerüljön. A korabeli vélemény szerint a folyamatos kapcsolat túl nagy terhelést jelenthetett volna az adatátviteli infrastruktúrának, miközben a NAV számára nem feltétlenül adott volna arányosan több ellenőrzési előnyt.
A rendszeres adatküldés is elegendő lehet ellenőrzési célokra
Ha a pénztárgép naponta vagy rövidebb időszakonként hitelesített adatcsomagot küld, a NAV így is részletes forgalmi képet kaphat. A kulcskérdés nem csak a küldés gyakorisága, hanem az adatok hitelessége és sértetlensége.
Elektronikus napló a pénztárgépben
Az online pénztárgépes elképzelés egyik központi eleme az elektronikus napló kötelező használata volt.
A pénztárgép adóügyi modulja a bizonylatok nyomtatásával egy időben elektronikusan is rögzíthette volna a nyugtán szereplő adatokat. Így a papíron megjelenő bizonylat mellett digitális nyoma is maradt volna az értékesítésnek.
Mit rögzíthetett az elektronikus napló?
- a nyugtán szereplő tételeket,
- az értékesítés összegét,
- a vásárlás időpontját,
- a pénztárgép azonosító adatait,
- a napi forgalmi eseményeket,
- a nyomtatás után történt sztornókat vagy korrekciókat.
Miért fontos a digitális aláírás?
A szakértői elképzelés szerint az elektronikus naplófájlt az adóügyi nap végén, de legalább 24 óránként digitális aláírással kellett volna ellátni.
A digitális aláírás célja az volt, hogy igazolható legyen az adatcsomag eredete, valamint az, hogy az adatok a rögzítés és az elküldés között nem sérültek meg és nem módosultak.
A digitális aláírás szerepe
- összekapcsolja az adatfájlt a pénztárgép azonosítójával,
- segít igazolni az adatok eredetét,
- jelzi, ha egy fájl utólag módosult,
- erősíti a NAV felé küldött adatok megbízhatóságát,
- csökkenti az adatok manipulálhatóságát.
A küldési eseményeket is naplózni kellett volna
Nemcsak magát a forgalmi adatot kellett volna megőrizni, hanem az adattovábbítás eseményeit is.
A tervek szerint a rendszer rögzíthette volna a küldés kezdő és záró időpontját, valamint az elküldött adatmennyiséget is. Ez külön naplófájlban szerepelhetett, amelyet szintén digitális aláírás védett volna.
Az adatküldés hibája is fontos adóügyi esemény lehet
Ha a pénztárgép nem tud adatot küldeni, vagy az átvitel ismétlődően sikertelen, annak oka lehet műszaki probléma, lefedettségi gond vagy hibás beállítás. Ezek dokumentálása ezért az online rendszerben különösen fontos.
Kosaras értékesítés és soronkénti nyomtatás
A cikk két eltérő értékesítési módot is bemutatott. Az egyik a kosaras értékesítés, ahol a termékek először egy virtuális nyugtára kerülnek, és csak a véglegesítés után indul a papírnyugta nyomtatása.
A másik a soronkénti nyomtatásos működés, ahol a pénztáros minden beolvasott terméknél azonnal nyomtatott sort készít. Ebben az esetben a nyomtatás megkezdése után történő sztornóknak is látható nyoma lehet.
Miért számít az értékesítési folyamat?
- eltérő lehet, mikor válik véglegessé egy tétel,
- eltérhet a sztornó és a korrekció technikai kezelése,
- a nyomtatott és digitálisan rögzített adatok kapcsolatát biztosítani kell,
- az ellenőrzéshez fontos lehet, mikor került véglegesen a tétel a nyugtára.
Vezeték nélküli adatátvitel és GPRS-modem
A cikk alapján az adatátvitel várhatóan vezeték nélküli kapcsolaton keresztül valósulhatott volna meg.
Felmerült a GPRS-modem használata is, amely IP-alapú mobil adatátvitelt biztosít. Egy ilyen külső kommunikációs egység a régebbi vagy egyszerűbb pénztárgépeknél is lehetővé tehette volna az adatküldést anélkül, hogy teljesen új készüléket kelljen vásárolni.
Miért lehet előnyös a külső kommunikációs egység?
- csökkentheti a teljes pénztárgépcsere költségét,
- gyorsabban bevezethető lehet, mint egy teljesen új pénztárgéptípus,
- a meglévő kezelőfelület változatlan maradhat,
- egyes régebbi készülékek adatküldésre alkalmassá tehetők,
- mérsékelheti az újraengedélyezéshez kapcsolódó időigényt.
Mennyibe kerülhetett egy GPRS-alapú átalakítás?
A korabeli szakértői becslés szerint egy mobil kommunikációs eszköz bekerülési költsége nagyjából 25.000 és 50.000 Ft között alakulhatott.
A tényleges ár függhetett volna a megrendelt darabszámtól, az adatkommunikációs szoftver összetettségétől és attól is, hogy az adott pénztárgéptípus milyen módon kapcsolható a kommunikációs egységhez.
Az átalakítás csak akkor jó megoldás, ha jogszerűen engedélyezhető
Egy külső modem műszakilag segíthet az adatkommunikációban, de önmagában nem tesz egy pénztárgépet jogszerűen online pénztárgéppé. A készüléknek és az átalakításnak az aktuális előírásoknak is meg kell felelnie.
Nem minden pénztárgépet kellett volna egyszerre bekötni
A cikk szerint elképzelhető volt a szektoronkénti bevezetés is.
Egyes területeken – például a benzinkutaknál – akkor már jellemzőbbek voltak a számítógép-alapú kasszarendszerek. Ezek bekötése kisebb szervezési és műszaki feladatot jelenthetett, mint a sokféle régi pénztárgépet használó kisebb kereskedői kör átállítása.
A fokozatos átállás lehetséges előnyei
- kisebb terhelés a gyártóknál és szervizeknél,
- egyszerűbb rendszerintegráció az egységesebb szektorokban,
- több idő a régi készülékek lecserélésére vagy átalakítására,
- kevesebb üzembe helyezési hiba,
- jobb lehetőség a NAV-rendszer fokozatos tesztelésére.
Mit nem tudott volna megoldani az online rendszer?
A NAV felé elküldött adat csak azt mutathatja, amit a pénztárgépben ténylegesen rögzítettek.
Azok a tételek, amelyeket eleve nem ütnek be a pénztárgépbe, nem válnak elektronikusan láthatóvá. Ezért az online rendszer önmagában nem szüntethette meg az összes adóeltitkolási lehetőséget.
A pénztárgépbe be nem ütött értékesítés külön probléma
Az online adatküldés a rögzített adatok ellenőrzésében erős eszköz, de a nyugtaadás teljes elmaradását csak más ellenőrzési módszerekkel együtt lehet hatékonyan visszaszorítani.
Milyen visszaéléseket szoríthatott vissza a rendszer?
Az online pénztárgépes rendszer különösen azok ellen a módszerek ellen lehetett hatékony, ahol a pénztárgépek adatait utólag próbálták eltéríteni, váltogatni vagy csak részben felhasználni a bevallás készítésénél.
A digitális azonosítás és a központi adatfeldolgozás segíthetett volna felismerni, ha ugyanahhoz az azonosítóhoz gyanúsan eltérő vagy egymással nem összeegyeztethető forgalmi mintázatok kapcsolódnak.
Az online rendszer várható ellenőrzési előnyei
- csökkenhet a pénztárgépes adatok utólagos manipulálhatósága,
- összehasonlíthatók a forgalmi időszakok,
- kiszűrhetők a szokatlan tételmozgások,
- azonosíthatók lehetnek az eltérő üzleti mintázatok,
- a NAV célzottabban választhat ellenőrzési helyszínt.
Miért volt fontos az adatbázis elemzése?
Az online rendszerből nemcsak egyedi pénztárgépadatok érkezhettek volna, hanem fokozatosan egy nagy, történeti adatbázis is kialakulhatott.
Az adatok időbeli összehasonlítása segíthetett volna feltárni azokat az eseteket, ahol a forgalom, az átlagos kosárérték, az értékesítések időpontja vagy más mutató látványosan eltér a hasonló vállalkozásoknál megszokottól.
Milyen adatokat lehet összehasonlítani?
- napi és heti forgalom,
- értékesített tételek száma,
- átlagos vásárlási érték,
- vásárlások időpontja,
- sztornók és korrekciók aránya,
- hasonló üzletekhez viszonyított eltérések,
- hosszabb időszakok forgalmi trendjei.
Makrogazdasági előrejelzéshez is használható adatok
A cikk szerint a folyamatosan frissülő pénztárgépes adatok nemcsak ellenőrzési, hanem gazdasági tervezési célra is hasznosak lehettek.
Egy nagy, naprakész adatbázis segítségével pontosabb becslések készülhetnek a fogyasztásról, az áfabevételekről és a gazdasági folyamatokról. A tényleges hatás mérése ugyanakkor nehéz, mert nem lehet pontosan elkülöníteni, hogy az adóbevétel növekedése mekkora részben a rendszernek és mekkora részben más gazdasági folyamatoknak köszönhető.
Az adatgyűjtés önmagában nem elég
A pénztárgépekből érkező adatok akkor értékesek, ha azokat megfelelően elemzik, összevetik más adatokkal, és az eltérések esetén ténylegesen ellenőrzési vagy szakpolitikai következtetéseket vonnak le.
A kereskedők számára a költség volt a fő kérdés
A cikk szerint a kereskedők alapvetően támogathatták az online rendszer bevezetését, mert az javíthatja a szabályosan működő vállalkozások versenyhelyzetét.
Ugyanakkor a kisebb vállalkozások számára a pénztárgépcsere vagy átalakítás, az adatkommunikáció és a szervizelés komoly pénzügyi terhet jelenthetett.
Miért lehetett szükség állami támogatásra?
- régi pénztárgépek cseréje,
- kommunikációs egység beszerzése,
- üzembe helyezési költségek,
- adatkapcsolati szolgáltatás,
- szervizelés és esetleges átalakítás,
- kisvállalkozások aránytalan terheinek csökkentése.
Összegzés
Az online pénztárgépekről szóló korabeli elképzelések szerint a NAV felé nem feltétlenül minden nyugtát azonnal kellett volna elküldeni. Inkább rendszeres, digitálisan aláírt elektronikus naplófájlok továbbítása látszott valószínűnek.
A rendszerhez elektronikus napló, hitelesített adattárolás, biztonságos kommunikáció, mobil vagy vezetékes adatkapcsolat és központi NAV-feldolgozás is szükséges lett volna. A régebbi pénztárgépek egy része teljes cserére, más része külső GPRS-modemes átalakításra szorulhatott volna.
A legfontosabb tanulság az volt, hogy az online pénztárgépes rendszer nem csak technikai adatküldés. Egy olyan ellenőrzési és elemzési infrastruktúra, amely a rögzített forgalmi adatok alapján célzottabb ellenőrzést, pontosabb piaci összehasonlítást és jobb gazdasági becsléseket tehet lehetővé.
Pénztárgép választás adatkapcsolattal és biztos szervizháttérrel
Pénztárgép választásakor nem csak a készülék ára fontos. Figyelni kell arra, hogyan teljesíti az adatkommunikációs követelményeket, rendelkezik-e megfelelő engedéllyel, van-e hozzá szervizháttér, és milyen költségek merülnek fel az üzembe helyezés, a kapcsolat és a későbbi fenntartás során.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.