NAV-hoz bekötött online pénztárgépek
Az online pénztárgépes rendszer korai tervei
Ez a cikk a NAV-val összekötött online pénztárgépek bevezetésének egyik korai időszakát mutatja be. 2012 őszén már nyilvános volt a szándék, hogy a pénztárgépek forgalmi adatai az adóhatóság számára is ellenőrizhetővé váljanak, a részletes műszaki megoldás azonban még nem volt végleges.
A cél az volt, hogy a pénztárgépekben rögzített értékesítési adatok ne csak helyben, a készülék adómemóriájában maradjanak meg, hanem megfelelő adatkapcsolaton keresztül a NAV rendszerébe is eljuthassanak.
Történeti cikk
Az itt bemutatott elképzelések 2012-ből származnak. A korabeli határidők, készüléktípusok, műszaki lehetőségek és támogatási várakozások ma már nem tekinthetők aktuális pénztárgépes tájékoztatásnak.
2013. január 1-jei NAV-bekötési terv
A cikk szerint a pénztárgépeket 2013. január 1-jétől közvetlenül a NAV-hoz kívánták bekötni. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy az adatkapcsolat pontosan milyen technológiával, milyen adattartalommal és milyen gyakorisággal működik majd.
Ez a bizonytalanság sok vállalkozónál felvetette a kérdést: milyen pénztárgépet érdemes vásárolni, ha rövid időn belül új online követelmények jelenhetnek meg?
A korabeli fő kérdések
- Milyen pénztárgép lesz alkalmas NAV-kapcsolatra?
- Kell-e minden régi pénztárgépet lecserélni?
- Átalakítható-e a meglévő készülék?
- Mobilinternet vagy vezetékes kapcsolat szükséges?
- Milyen adatokat kell továbbítani?
- Ki fizeti a készülékcserét és az adatkapcsolat költségét?
GPRS vagy LAN kapcsolat a pénztárgéphez
A cikk két lehetséges kommunikációs megoldást említett: a GPRS-alapú mobil adatkapcsolatot és a LAN-on keresztüli vezetékes internetkapcsolatot.
A GPRS különösen olyan üzletekben lehetett praktikus, ahol nem volt kiépített vezetékes internet, míg a LAN-kapcsolat stabil megoldást kínálhatott a fix telephelyen működő üzleteknek.
A két adatkapcsolati lehetőség
- GPRS vagy mobilinternet: vezeték nélküli kapcsolat, amely helyhez kevésbé kötött.
- LAN vagy szélessávú internet: helyi hálózaton, vezetékes interneten keresztül biztosított adatkommunikáció.
Az adatkapcsolat önmagában nem tesz egy pénztárgépet online pénztárgéppé
Egy kommunikációs modul vagy internetelérés csak az egyik technikai elem. A pénztárgépnek, a szoftvernek, az adatküldési eljárásnak és az engedélyezési háttérnek együtt kellett megfelelnie az aktuális szabályoknak.
Nova EU és Fiscal Silver a korabeli elképzelésekben
A cikk a Nova EU és Fiscal Silver pénztárgéptípusokat emelte ki olyan készülékként, amelyek megfelelő kiegészítővel elvileg alkalmassá válhattak volna online használatra.
Ez akkor még nem jelentett végleges hatósági megfelelőséget vagy biztos engedélyezést, hanem azt a várakozást tükrözte, hogy bizonyos pénztárgépek műszakilag átalakíthatók lehetnek a későbbi online rendszerhez.
A „később átalakítható” és a „jelenleg engedélyezett” nem azonos
Pénztárgép-vásárlásnál különösen fontos volt megkülönböztetni a várható fejleszthetőséget attól, hogy egy adott típus ténylegesen megfelel-e a már kihirdetett, hatályos követelményeknek.
Mit jelentett a „fekete doboz” a pénztárgépekben?
A korabeli pénztárgépekben már működött olyan adóügyi adattároló egység, amelyet sokan „fekete doboznak” neveztek. Ez a pénztárgép forgalmi adatait rögzítette és megőrizte.
Az online rendszer alapvető változása az lett volna, hogy ezek az adatok nem csak a készülékben maradnak meg, hanem az adóhatóság számára is elérhetővé válnak elektronikus kapcsolat segítségével.
A pénztárgép-adatok online ellenőrzésének célja
- a tényleges forgalom jobb áttekinthetősége,
- a napi és időszaki értékesítési minták elemzése,
- a szabálytalan forgalmi adatok kiszűrése,
- a nyugtaadás ellenőrizhetőségének javítása,
- a célzottabb NAV-ellenőrzések támogatása.
95 milliárd Ft többlet áfabevételt vártak
A korabeli kormányzati várakozások szerint a pénztárgépek és a NAV közötti online kapcsolat jelentős, akár 95 milliárd Ft-os áfabevétel-növekedést eredményezhetett volna.
Az elképzelés szerint a rendszer megnehezíti a pénztárgépben már rögzített bevételek eltitkolását, mivel a hatóság közelebb kerül a tényleges pénztárgépes forgalmi adatokhoz.
Az online adatkapcsolat nem old meg minden problémát
A rendszer a pénztárgépben ténylegesen rögzített bizonylatok ellenőrzésében lehet hatékony. Azokat az értékesítéseket azonban, amelyek eleve nem kerülnek be a pénztárgépbe, önmagában nem teszi láthatóvá.
Körülbelül 400 ezer pénztárgép érintettsége
A hivatkozott korabeli becslések szerint Magyarországon mintegy 400 ezer pénztárgép működött. Ez nemcsak a klasszikus kereskedelemben jelentett feladatot, hanem számos szolgáltató tevékenységnél is.
Egy ilyen méretű átállás nem kizárólag készülékcsere volt. A gyártási kapacitás, a szervizelés, az üzembe helyezés, a hálózati kapcsolat és a NAV központi rendszere egyaránt meghatározó szerepet kapott.
Országos online pénztárgépes átállás fő elemei
- jogszabályi és műszaki követelmények megjelenése,
- engedélyezett pénztárgéptípusok kialakítása,
- kommunikációs hálózat biztosítása,
- készülékek gyártása vagy átalakítása,
- országos szervizkapacitás megszervezése,
- üzembe helyezések dokumentálása,
- NAV-oldali adatfogadó és elemző rendszer felépítése.
Miért volt fontos a bolgár példa?
A cikk a bolgár online pénztárgépes rendszert is példaként említette. A korabeli érvelés szerint ott is komoly eredményeket lehetett elérni a bevételek eltitkolásának visszaszorításában a korszerűbb pénztárgépes adatkapcsolat alkalmazásával.
A nemzetközi példák azért voltak fontosak, mert azt mutatták, hogy az online pénztárgépes rendszer nem teljesen ismeretlen technológia, ugyanakkor a magyarországi bevezetéshez saját szabályozási, műszaki és piaci feltételeket kellett kialakítani.
Mit kellett figyelni pénztárgép-vásárlás előtt?
Az átállás körüli bizonytalanságban különösen kockázatos lett volna kizárólag ígéret vagy reklámszöveg alapján dönteni. A vállalkozónak a készülék ára mellett azt is vizsgálnia kellett, milyen jövőbeni műszaki követelmények várhatók, és milyen szervizháttér áll majd rendelkezésre.
Gyakorlati ellenőrzési lista
- Megfelel-e a pénztárgép az aktuális követelményeknek?
- Van-e hivatalos engedélye vagy jóváhagyott státusza?
- Biztosítható-e hozzá a szükséges adatkapcsolat?
- Ki végzi az üzembe helyezést és a későbbi szervizelést?
- Milyen költsége van az adatkommunikációnak?
- Van-e tartalék vagy cseregép lehetőség hiba esetére?
- Írásban is rögzítik-e a vásárlási és szervizfeltételeket?
Összegzés
A 2012. októberi hír jól bemutatja, milyen bizonytalan, de gyorsan formálódó időszak volt az online pénztárgépek bevezetése előtt.
A NAV-hoz kapcsolt pénztárgépek célja a forgalmi adatok hatósági ellenőrizhetőségének javítása volt. A korai elképzelések szerint GPRS- vagy LAN-alapú adatkapcsolat segíthette volna a pénztárgépek kommunikációját, és egyes meglévő típusok megfelelő kiegészítővel átalakíthatók lehettek volna.
A rendszer bevezetése nem csupán technikai kérdés volt: több százezer pénztárgépet, országos szervizhátteret, megbízható adatkapcsolatot és egy nagyméretű NAV-oldali informatikai rendszert kellett hozzá összehangolni.
Pénztárgépet keres megbízható szervizháttérrel?
Pénztárgép választásakor mindig a hatályos követelmények, a tényleges műszaki megfelelőség, az üzembe helyezés feltételei és a szervizháttér alapján érdemes dönteni. Egy készülék akkor jelent biztonságos megoldást, ha a napi használathoz szükséges támogatás is rendelkezésre áll.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.