Közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 óta

A növekvő fogyasztás önmagában is emelte az áfabevételeket, de a cikk szerint ennél is fontosabb szerepe volt a gazdaság kifehérítésének.

Milyen intézkedések szorították vissza az áfacsalást?

A gazdaságfehérítés több egymásra épülő intézkedés eredménye volt. Ezek célja az volt, hogy a NAV minél több valós idejű vagy gyorsan feldolgozható adatot kapjon a gazdasági folyamatokról.

Az EKÁER gyorsan érzékelhető hatást hozott

A cikkben megszólaló adópiaci szakember szerint az EKÁER bevezetése után rövid időn belül érzékelhető volt a változás.

Példaként említette, hogy egy korábban gyanúsnak tartott élelmiszer-kereskedő az EKÁER bevezetése után néhány héttel csődbe ment. Ez jól mutatja, hogy az áruforgalom láthatóvá tétele milyen gyorsan megváltoztathatta egyes szereplők mozgásterét.

Nem könnyű pontosan megmondani, melyik intézkedés mennyit ért

Bár az áfacsalás visszaszorulása látványos, nehéz pontosan szétválasztani, hogy az egyes intézkedések külön-külön mekkora hatást gyakoroltak.

Radnai Károly, az OrienTax adótanácsadó partnere szerint jelentős változás történt, és a legálisan működő cégek ezt az árbevételük növekedésén is érzékelhették.

Mi az áfarés?

Az áfarés azt mutatja meg, hogy mennyi áfát kellett volna elméletileg beszedni a gazdasági forgalom alapján, és ehhez képest ténylegesen mennyi folyt be a költségvetésbe.

Minél kisebb az áfarés, annál kevesebb bevétel tűnik el adóelkerülés, csalás, fizetésképtelenség vagy egyéb ok miatt.

Magyarország korábban rosszul állt, később régiós élmezőnybe került

Magyarország sokáig az Európai Unió legmagasabb áfakulcsát alkalmazta, és ehhez korábban az egyik legrosszabb csalási arány társult.

A gazdaságfehérítő intézkedések hatására azonban a helyzet látványosan javult, és Magyarország a régió élmezőnyébe került. A cikk szerint Németország és Ausztria is belátható távolságba került ezen a területen.

Az áfa különösen fontos a magyar költségvetésnek

Magyarországon az állami bevételek jelentős része az áfából származik, ezért az áfacsalás visszaszorítása kiemelten fontos költségvetési kérdés.

Az Európai Bizottság adatai alapján 2016-ban az uniós átlag a GDP arányában 7 százalékos áfabevételt mutatott, míg a magyar érték 9,3 százalék volt.

500 milliárd forintos nagyságrendű többletbevétel

A cikk számításai szerint 2018-ban már 500 milliárd forint többletet jelenthetett a gazdaság fehéredése a 2010-es szinthez képest.

Ez a teljes, 13,6 ezer milliárd forintos költségvetési bevételhez képest is jelentős tétel.

Az élelmiszer-kiskereskedelemben különösen látványos volt a változás

A cikk szerint nem lehet pontosan tudni, melyik szabálynak és melyik iparágban volt a legnagyobb hatása.

Az azonban látványos, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben nagyot ugrott a bevétel az online pénztárgép 2013–2014-es előkészítésekor és bevezetésekor.

Az adócsalás is alkalmazkodik

Az adócsalás nem szűnik meg egyik napról a másikra. Ha egy ellenőrzési rendszer bezár egy kiskaput, a csalók gyakran új módszereket keresnek.

A NAV élőben kapott adatok alapján választja ki az áfaellenőrzéseket, de nem ismert pontosan, milyen módszerekkel dolgozik, és az egyes adatbázisokat milyen mértékben kapcsolják össze.

Miért fontos a gyors NAV-fellépés?

A gyors adóhatósági reakció azért fontos, mert az idő a csalóknak dolgozik. Korábban egy új cég főszabály szerint az első két évben csak negyedévente adott be áfabevallást.

Ezt a csalók kihasználhatták: egy fedőcég vásárolhatott egy csalásra létrehozott társaságtól, visszaigényelhette az áfát, majd mire a csaló cég leadta volna a negyedéves bevallását, a pénz már kifizetésre kerülhetett.

Mit tudnak jól kiszűrni az új rendszerek?

A digitális adatszolgáltatási rendszerek különösen akkor hatékonyak, ha hirtelen nagy összegű szállítás, számla vagy árumozgás jelenik meg.

Az ilyen kiugró adatok gyorsan feltűnhetnek a NAV-nak, és célzott ellenőrzést indíthatnak.

Az online számlázás újabb nagy lépés

Az online számlaadatszolgáltatás főként a fedőszolgáltatásos körbeszámlázások visszaszorításában jelenthet előrelépést.

Ha a NAV minden számláról strukturált adatot kap, akkor sokkal gyorsabban felismerhetők a gyanús számlázási láncok.

Nemzetközi áfacsalások: továbbra is nehéz terep

Az unión belüli adóhatósági adatbázisok nincsenek megfelelően összekötve, ezért a nemzetközi körhintacsalások továbbra is nehezen ellenőrizhetők.

Ezeknél az ügyleteknél az árut papíron több uniós vagy harmadik ország között utaztatják, miközben az áfát nem fizetik meg megfelelően.

Mit jelent ez a pénztárgépes vállalkozásoknak?

A pénztárgépes vállalkozások számára a gazdaságfehérítés gyakorlati következménye az, hogy az értékesítési adatok egyre inkább valós időben és ellenőrizhető formában kerülnek az adóhatósághoz.

Összegzés

Az áfacsalás Magyarországon 2010 óta közel a felére szorulhatott vissza. Ebben jelentős szerepe volt az online pénztárgépeknek, az EKÁER-nek, a Véda kamerarendszernek és az online számlaadatszolgáltatásnak.

A gazdaság fehéredése a költségvetésnek több százmilliárd forintos többletet jelenthetett, miközben a vállalkozások számára egyre szigorúbb és adatvezéreltebb ellenőrzési környezetet hozott létre.