A kereskedelmi törvény módosítása nyomán 2021. január elsejétől kezdve minden, online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek legalább egy elektronikus fizetési megoldást biztosítania kell a vásárlói részére. Az a 40-60 ezer kereskedő, akiknél eddig csak készpénzzel lehetett fizetni, azonnali átutalások fogadásával is eleget tehetnek ennek a kötelezettségnek. Felthetetően a kereskedők között sokan lesznek, akik a törvényben előírtaknak - legalábbis a kezdetekben - ezen a módon felelnek majd meg.
A Pénzügyminisztérium szerint nagyjából 60 ezer olyan kereskedő fogad el csak készpénzt a pénztárnál, ugyanakkor ez a szám már piaci jelzések szerint inkább 40-60 ezer közé tehető, de pontos adatot egyelőre ezzel kapcsolatban nem lehet tudni. Az érintett kereskedők a jogszabályi változás júniusi bejelentése óta készülhetnek arra, hogy az év végi határidőre elkészüljenek valamilyen megoldással.
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) november végén kilátásba helyezte, hogy „amennyiben a járvány alakulása miatt esetleg a következő időszakban a plázák és a kisebb boltok korlátozott nyitva tartásra vagy bezárásra kényszerülnének, testületileg kezdeményezni fogják a január 1-jei határidő módosítását.”
Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium államtitkára, Gion Gábor rövidre zárta a kérdést:
a kereskedőknek kellő idejük volt a felkészülésre, emellett egyszerűbb megoldásokkal is megfelelhetnek az előírásnak.
Mint elmondta, bár jelenleg a legelterjedtebb elektronikus fizetési mód a kártyás fizetés, azonban rendelkezésre áll az azonnali fizetés lehetősége is, amelynek technikai megvalósítása egy adott üzletben minimális tárgyi befektetést igényel.
Ennek is több megoldása van, a hagyományos átutalástól kezdve a QR kód generálásán át a másodlagos azonosítók (mobilszám, e-mail cím, amit másodlagos azonosítóként a kereskedő hozzárendelt a bankszámlához) megadásáig.
A jogszabályalkotó tehát leszögezte, hogy ha a kereskedők egyszerűen elfogadják a pénztárnál az azonnali átutalást, például ha regisztrálnak és kiírnak egy másodlagos azonosítót a pénztárhoz, amire lehet utalni, teljesítik a szabályozó elvárását.
Az azonnali fizetési rendszer bevezetésének egyik alapvető célja volt, hogy azokban a fizetési helyzetekben jelentsen alternatívát a készpénzzel szemben, ahol eddig az elektronikus fizetések nem tudtak elterjedni valamilyen oknál fogva. A kisebb forgalmú boltokban, ahol a fizetési tranzakciók nem kifejezetten időkritikusak, egy mobilbankból indított átutalás könnyen a készpénz alternatívája lehet. Ez egy, a kereskedő számára szinte ingyenes megoldás, a legfontosabb, hogy azt kell megoldaniuk, a tranzakció beérkezéséről valahogyan értesítést kapjanak, ennek lehetnek díjai. Például SMS-értesítést kérhetnek az összeg beérkezéséről, vagy akár más módon, például push-üzenetben vagy e-mailben is kaphatnak értesítést, ha ezt a pénzforgalmi szolgáltatójuk lehetővé teszi számukra. Fontos megjegyezni, hogy bár ez a megoldás a kereskedő számára közel ingyenes is lehet, a vásárlónál a számlavezetési kondícióknak megfelelően felmerülhetnek átutalási költségek.
Eddig nagyjából 85 ezer másodlagos azonosítót regisztráltak az ügyfelek a bankoknál, és az MNB statisztikáiból kiderül, hogy az újfajta címzési módot az idei harmadik negyedévben 9974-en használták, 628 millió forintot küldtek ezen a módon a rendszerben. Ez valamivel magasabb szám, mint a második negyedévben regisztrált 8979 utalás és 552 millió forintos összeg, ugyanakkor még látszik, hogy az ügyfelek körében egyelőre széles körben nem terjedt el a másodlagos azonosítók használata. Ha a kereskedők között tömegével lesznek, akik a fenti megoldást választják, az nagyot lendíthet a másodlagos azonosítók szélesebb körű elterjedésén.
Forrás: portfolio.hu