Megjelent a követelmény az új online pénztárgépekről
Megjelent a 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet
A Magyar Közlöny 2013. évi 24. számában megjelent a 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet, amely az online pénztárgépes átállás egyik legfontosabb jogszabályi alapja lett.
A rendelet a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról rendelkezett.
Miért volt fontos ez a rendelet?
Az online pénztárgépes átállás előtt a vállalkozók, forgalmazók, gyártók és szervizek számára az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy pontosan milyen műszaki és jogi feltételeknek kell majd megfelelniük az új pénztárgépeknek.
A rendelet megjelenése azért volt mérföldkő, mert ettől kezdve már nem csak általános tervekről és bejelentésekről lehetett beszélni, hanem konkrét jogszabályi követelményrendszerről.
A rendelet megjelenése még nem jelentett azonnal kész pénztárgépeket
A műszaki követelmények közzététele csak az első lépés volt. A gyártóknak ezután kellett a készülékeket fejleszteni, tesztelni, engedélyeztetni, legyártani és forgalomba hozni.
Mit szabályozott a 3/2013. NGM rendelet?
A rendelet több területet fogott össze. Nem kizárólag az online pénztárgépek műszaki paramétereiről szólt, hanem a pénztárgépek teljes életciklusát érintette: a forgalmazástól a használaton át egészen a szervizelésig és az adatszolgáltatásig.
A rendelet fő területei
- pénztárgépek műszaki követelményei,
- taxaméterek műszaki követelményei,
- pénztárgépek forgalmazása,
- taxaméterek forgalmazása,
- pénztárgépek használata,
- pénztárgépek szervizelése,
- pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatása,
- nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel vagy taxaméterrel történő teljesítése.
Az online pénztárgépes rendszer jogi alapja
A rendelet egyik legfontosabb szerepe az volt, hogy megteremtette az online pénztárgépes rendszer szabályozási alapját.
Ez azt jelentette, hogy a pénztárgépeknek nemcsak nyugtát kellett adniuk, hanem a rögzített adatokat meghatározott módon az adóhatóság felé is szolgáltatniuk kellett.
Az új rendszer nem egyszerű pénztárgépcsere volt
Az online pénztárgép bevezetése nem pusztán új készülék vásárlását jelentette. A pénztárgép működését, adatrögzítését, kommunikációját, szervizelését és hatósági ellenőrizhetőségét is új szabályokhoz kellett igazítani.
Pénztárgép- és taxaméterhasználati kötelezettség
A rendelet rögzítette, hogy az adóalanyok meghatározott tevékenységeik során nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel vagy taxaméterrel teljesíthetik.
Ez fontos alapelv volt, mert a rendelet nemcsak a készülékek műszaki oldalát, hanem a használati kötelezettséget is meghatározta.
Mit jelentett a gyakorlatban?
Aki olyan tevékenységet végzett, amelyet a rendelet pénztárgéphasználatra vagy taxaméterhasználatra kötelezett, annak a nyugtaadást nem tetszőleges módon, hanem a jogszabálynak megfelelő eszközzel kellett teljesítenie.
Mikor lehetett mentesülni a pénztárgépes nyugtaadás alól?
A rendelet meghatározott esetekben mentesülést engedett a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás alól. Ilyen lehetett például a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, eltulajdonítása, megsemmisülése vagy elvesztése.
Ezek azonban nem általános mentességek voltak, hanem átmeneti, konkrét eseményhez kötött kivételek.
A mentesülés nem jelentett szabad működést pénztárgép nélkül
A rendelet alapján csak meghatározott események esetén, meghatározott időre lehetett mentesülni a pénztárgépes nyugtakibocsátás alól. Amint a feltételek helyreálltak, a pénztárgépes működést folytatni kellett.
Meghibásodás, áramszünet és eltulajdonítás
A rendelet külön kezelte azokat az eseteket, amikor a pénztárgép használata valamilyen objektív okból nem volt lehetséges.
Meghibásodás esetén például a mentesülés a hiba bekövetkeztétől a javításig, cseregép biztosításáig vagy új pénztárgép üzembe helyezéséig tarthatott, de csak meghatározott időkorláton belül.
Tipikus mentesülési esetek
- pénztárgép meghibásodása,
- áramszünet,
- pénztárgép bevonása,
- pénztárgép eltulajdonítása,
- pénztárgép megsemmisülése,
- pénztárgép elvesztése.
Miért volt fontos a 15 napos korlát?
A rendelet szerint bizonyos esetekben a mentesülés legfeljebb 15 napig tarthatott. Ez különösen meghibásodás, eltulajdonítás, megsemmisülés vagy elvesztés esetén volt fontos.
Ez azt jelentette, hogy a vállalkozónak nem volt lehetősége korlátlan ideig pénztárgép nélkül működni. Gondoskodnia kellett javításról, cseregépről vagy új pénztárgép üzembe helyezéséről.
A 15 nap nem kényelmi határidő volt
Ha a pénztárgép kiesett a működésből, a vállalkozónak azonnal intézkednie kellett. A rendelet csak átmeneti helyzetet kezelt, nem hosszú távú megoldást.
Taxaméterekre is vonatkozott a szabályozás
A rendelet nem kizárólag pénztárgépekről szólt. A taxaméterek műszaki követelményeit, használatát és forgalmazását is szabályozta.
Taxaméter esetén a mentesülési szabályokat azzal az eltéréssel kellett alkalmazni, hogy a meghatározott esemény bekövetkezésétől a nyugtakibocsátási kötelezettség taxaméterrel történő teljesítésének helyreállításáig újabb fuvart kezdeni nem lehetett.
Taxaméternél szigorúbb gyakorlati következmény volt
Ha a taxaméteres nyugtakibocsátás feltételei nem álltak fenn, akkor új fuvar nem kezdhető. Ez eltért a pénztárgépes üzleti helyzetektől, és a taxis működés sajátosságaihoz igazodott.
Miért volt fontos a forgalmazók számára?
A rendelet megjelenése a pénztárgép-forgalmazók és gyártók számára is alapvető jelentőségű volt.
Ettől a ponttól kezdve a fejlesztéseknek, engedélyezési kérelmeknek és készülékterveknek már a konkrét jogszabályi követelményekhez kellett igazodniuk.
Forgalmazói és gyártói feladatok
- a műszaki követelmények értelmezése,
- új készülékek fejlesztése,
- adóügyi adatkezelési követelmények teljesítése,
- kommunikációs megoldások kialakítása,
- engedélyezési dokumentáció előkészítése,
- szervizháttér felkészítése,
- ügyfelek tájékoztatása az átállásról.
Miért volt fontos a vállalkozóknak?
A vállalkozók számára a rendelet megjelenése azt jelentette, hogy az online pénztárgépes átállás már nem távoli terv volt, hanem konkrét szabályokhoz kötött kötelezettség.
Ettől kezdve különösen fontos lett, hogy a vállalkozó ne bizonytalan ígéretek, hanem engedélyezett, jogszabálynak megfelelő pénztárgépek alapján tervezzen.
Nem minden készülék lett automatikusan megfelelő
A meglévő pénztárgépek jelentős része nem felelt meg az új követelményeknek. A vállalkozónak ellenőriznie kellett, hogy a használt vagy megvásárolni kívánt készülék jogszerűen üzemeltethető-e az új szabályok szerint.
Miért volt kulcskérdés az adóhatósági adatszolgáltatás?
A rendelet már a címében is kiemelte, hogy a pénztárgéppel rögzített adatokat az adóhatóság felé szolgáltatni kell.
Ez volt az online pénztárgépes rendszer lényege: a pénztárgép ne csak helyben rögzítse a forgalmi adatokat, hanem azok adóhatósági ellenőrzésre is rendelkezésre álljanak.
Az új rendszer lényege
A pénztárgép a nyugtakibocsátás eszközéből egyben adatszolgáltatási eszközzé is vált. Ez alapjaiban változtatta meg a pénztárgépek szerepét a vállalkozói működésben.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk lényegi tanulsága az volt, hogy az online pénztárgépes átállás jogszabályi alapjai 2013 februárjában hivatalosan is megjelentek.
Ettől kezdve a piacnak már konkrét rendelet alapján kellett felkészülnie: a gyártóknak fejleszteniük, a forgalmazóknak tájékoztatniuk, a szervizeknek felkészülniük, a vállalkozóknak pedig ellenőrizniük kellett a saját pénztárgépes helyzetüket.
A rendelet elindította az átállás gyakorlati szakaszát
A szabályozás megjelenése után már nem volt elég általánosságban beszélni az online pénztárgépekről. A konkrét műszaki, használati, szervizelési és adatszolgáltatási követelmények alapján kellett dönteni.
Összegzés
2013. február 15-én megjelent a Magyar Közlöny 24. száma, benne a 3/2013. (II. 15.) NGM rendelettel.
A rendelet a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeit, forgalmazását, használatát, szervizelését, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatását szabályozta.
Ez a jogszabály lett az online pénztárgépes átállás egyik legfontosabb alapja. Meghatározta, kik kötelesek pénztárgéppel vagy taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget, milyen esetekben lehet átmenetileg mentesülni, és milyen keretek között kell a pénztárgépes adatokat az adóhatóság számára szolgáltatni.
Online pénztárgép választás jogszabályi követelmények alapján
Online pénztárgép vásárlásakor mindig ellenőrizni kell, hogy a készülék megfelel-e az aktuális műszaki és adatszolgáltatási követelményeknek, rendelkezik-e megfelelő engedéllyel, és biztosított-e hozzá a szervizháttér. A pénztárgép nemcsak nyugtaadó eszköz, hanem adóhatósági adatszolgáltatási rendszer része is.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.