Online pénztárgép 100.000 Ft támogatással?
Valóban minden pénztárgépet le kellett volna cserélni?
2012 végén az online pénztárgépes rendszer bevezetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy indokolt-e gyakorlatilag minden pénztárgép teljes cseréje.
A becslések szerint akár 40 milliárd Ft-ba is kerülhetett volna a pénztárgépek cseréje és a NAV-hoz kapcsolódó rendszer kiépítése. Ez különösen nagy összegnek tűnt úgy, hogy sok meglévő pénztárgép kisebb átalakítással vagy külső kommunikációs eszközzel is csatlakoztatható lehetett volna.
400 ezer pénztárgép vagy csak 250 ezer?
A hivatalos kommunikációban akkor körülbelül 400.000 pénztárgép szerepelt, amelyeket 2013. április 1-jéig kellett volna az adóhatósághoz kötni.
A forgalmazók becslése szerint azonban ez a szám félrevezető lehetett, mert a 400 ezer darab inkább a pénzátvételi helyek számát jelenthette. Nem minden olyan helyen működött pénztárgép, ahol terméket vagy szolgáltatást értékesítettek.
A nyugtaadásra kötelezett pénztárgépek tényleges száma a cikk szerint inkább körülbelül 250.000 darab lehetett.
Miért számított ennyit a pontos darabszám?
- meghatározta a szükséges gyártási kapacitást,
- befolyásolta a teljes átállás költségét,
- hatással volt az állami támogatás szükséges összegére,
- meghatározta a szervizek várható terhelését,
- befolyásolta a NAV informatikai rendszerének méretezését.
A túlbecsült darabszám jelentősen torzíthatja a költségszámítást
Ha a pénztárgépcsere költségét 400 ezer készülékre számolják, miközben ténylegesen csak körülbelül 250 ezer pénztárgép érintett, akkor a teljes program ára és az egy készülékre jutó támogatás is félrevezető lehet.
Mi kerülhet 100 ezer Ft-ba egy pénztárgépen?
A cikk felvetette, hogy egy 100.000 Ft-os pénztárgép már prémium kategóriának számított a piacon.
Ezért különösen kérdéses volt, hogy mi indokolja a teljes rendszer olyan költségszintjét, amely alapján szinte minden pénztárgépre ennyi kiadás jutna.
Az akkori piaci tapasztalatok szerint elektronikus adattovábbításra alkalmas pénztárgépet már körülbelül 60.000 Ft körüli összegért is lehetett volna beszerezni.
A teljes költség nem csak a pénztárgép ára volt
- új pénztárgép beszerzése,
- kommunikációs egység vagy modem,
- adatkapcsolat,
- hatósági engedélyezés,
- üzembe helyezés,
- szervizelés,
- NAV-oldali központi informatikai rendszer.
5 milliárd Ft a NAV ellenőrző rendszerére
A teljes rendszer költségébe a NAV ellenőrző rendszerének kiépítése is beletartozott volna.
A cikk szerint ennek várható költsége körülbelül 5 milliárd Ft lehetett. Ez azt jelentette, hogy a teljes 40 milliárd Ft-os költségből nem kizárólag a pénztárgépekre jutott volna pénz.
A központi NAV-rendszer költsége nem azonos a vállalkozói kasszacserével
Fontos különválasztani az adóhatósági szerveroldali fejlesztés költségét és a vállalkozóknál jelentkező pénztárgépcsere költségét. A két összeg együtt adja a teljes átállás pénzügyi terhét.
Nem minden pénztárgépet kellett volna feltétlenül lecserélni
A forgalmazói vélemények szerint sok pénztárgép esetében nem teljes csere, hanem műszaki átalakítás is elegendő lehetett volna.
Ez különösen a számítógépes kasszarendszereknél volt fontos, ahol a meglévő hardver és szoftver megfelelő kiegészítéssel képes lehetett volna a NAV rendszerével való kommunikációra.
Három lehetséges átállási csoport
- Teljesen lecserélendő pénztárgépek: külső eszközzel sem alakíthatók át.
- Külső modemmel összeköthető pénztárgépek: külön kommunikációs egységgel lehetnek alkalmasak adatküldésre.
- Számítógépes kasszarendszerek: szoftveres vagy kisebb hardveres módosítással beköthetők lehetnek.
50 ezer számítógépes rendszer kisebb módosítással csatlakozhatott volna
A cikk szerint körülbelül 50.000 olyan számítógépes rendszerrel működő pénztárgép lehetett az országban, amely kisebb szoftveres vagy hardveres módosítással könnyen csatlakoztatható lett volna a NAV rendszeréhez.
Ilyen rendszerek jellemzően nagyobb vállalatoknál, bevásárlóközpontokban, áruházláncoknál vagy összetettebb kereskedelmi környezetben működtek.
Egy számítógépes kasszarendszer teljes cseréje sokkal drágább lehet
Egy hagyományos pénztárgép lecserélése és egy teljes számítógépes kasszarendszer kiváltása nem ugyanaz a feladat. A cikk szerint egy ilyen rendszer teljes cseréje akár 700.000 Ft körüli összegbe is kerülhetett.
További 100 ezer pénztárgép külső modemmel kapcsolható lett volna
A forgalmazói álláspont szerint további körülbelül 100.000 pénztárgép lehetett olyan állapotban, hogy egy külső modem csatlakoztatásával alkalmassá válhatott volna a NAV rendszerével történő kommunikációra.
Ez jelentősen olcsóbb megoldás lehetett volna, mint minden érintett pénztárgép kötelező teljes cseréje.
Külső modem előnyei
- nem szükséges teljes pénztárgépcsere,
- alacsonyabb kezdeti költség,
- gyorsabb átállási lehetőség,
- kevesebb elektronikai hulladék,
- a vállalkozás meglévő pénztárgépe tovább használható maradhat.
A bolgár példa is külső modemes megoldást alkalmazott
A cikk bolgár példát is említett: ott a pénztárgépek adóhatósághoz kapcsolását bizonyos esetekben külső modem segítségével tették lehetővé.
A megoldást hatóság által hitelesített szervizeken vagy forgalmazókon keresztül lehetett megvalósítani. Ez azt mutatta, hogy az online kapcsolat nem feltétlenül igényli minden meglévő pénztárgép teljes cseréjét.
A teljes csere a legdrágább forgatókönyv lehetett
Ha a szabályozás nem teszi lehetővé az átalakítást vagy a külső modemes kapcsolatot, akkor a teljes rendszer költsége a vállalkozásoknak és az államnak is magasabb lehet.
Csak körülbelül 100 ezer gép lehetett teljesen lecserélendő
A cikk következtetése szerint hozzávetőleg 100.000 pénztárgép lehetett olyan, amelyet külső eszközzel sem lehetett volna az adóhatósági rendszerhez csatlakoztatni.
Ezeknél valóban szükség lehetett volna új online pénztárgép beszerzésére. A többi készüléknél azonban felmerült az olcsóbb átalakítás lehetősége.
Ésszerű átállási elv
A teljes pénztárgépcsere helyett azt lett volna célszerű vizsgálni, hogy az adott készülék vagy kasszarendszer milyen költséggel tehető alkalmassá a NAV felé történő szabályos adatkommunikációra.
Állami támogatást ígértek az új pénztárgépekhez
Egy akkor benyújtott törvényjavaslatból az derült ki, hogy a kormány közvetlen támogatást kívánt nyújtani az új pénztárgépek beszerzéséhez.
A támogatás célja az volt, hogy csökkentse a vállalkozások pénzügyi terheit az online pénztárgépes átállás során.
A támogatás pontos összege még nem volt ismert
A cikk címe felvetette a 100.000 Ft-os támogatás lehetőségét, de a részletes feltételek és a tényleges támogatási összeg még nem voltak meghatározva. Ezeket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak rendeletben kellett volna szabályoznia.
Mit ellenőrizhetett volna a NAV valós időben?
A tervezett rendszer lehetővé tette volna, hogy a NAV központi szervere kapcsolatban legyen a pénztárgépekkel, és meghatározott adatok lekérdezhetők legyenek.
A cikk példája szerint egy revizor akár egy fodrászüzlet előtt várakozva is ellenőrizhette volna laptopon, hogy az üzletből távozó vendég vásárlása bekerült-e a pénztárgépes rendszerbe.
A tervezett rendszer ellenőrzési lehetőségei
- valós idejű vagy közel valós idejű adatlekérdezés,
- nyugtaadás ellenőrzése,
- üzletenkénti forgalmi adatok vizsgálata,
- heti forgalmi grafikonok készítése,
- szokatlan forgalmi mintázatok kiszűrése,
- célzottabb adóhatósági ellenőrzés.
Komoly bírságokat helyeztek kilátásba
A pénztárgépekkel kapcsolatos visszaélésekre szigorú szankciókat helyeztek kilátásba.
A forgalmazással kapcsolatos legsúlyosabb jogsértések esetében a bírság elérhette volna a 10 millió Ft-ot.
Egyéb pénztárgép-forgalmazási, üzemeltetési, szervizelési vagy műszerészi kötelezettség megszegése esetén magánszemély esetében akár 500.000 Ft, nem magánszemély esetében pedig akár 1 millió Ft bírság is felmerülhetett.
A pénztárgépes megfelelés nem csak a vállalkozó feladata
A szabályozás a pénztárgép-forgalmazókat, szervizeket, műszerészeket és üzemeltetőket is érintette. A rendszer csak akkor működhet szabályosan, ha a teljes értékesítési és szervizháttér megfelel az előírásoknak.
Az engedélyezési díj kérdése is nyitott volt
A cikk szerint az sem volt teljesen egyértelmű, hogy az új rendszerben pontosan ki fizeti majd a pénztárgépek engedélyezési díját.
Kérdés volt az is, hogy egyesével minden pénztárgépet kell-e engedélyeztetni, vagy továbbra is a forgalmazók és importőrök intézik az egyes pénztárgéptípusok engedélyezését.
Engedélyezési kérdések
- ki kezdeményezi az engedélyezést,
- egyedi készülék vagy pénztárgéptípus kap engedélyt,
- milyen összegű az engedélyezési díj,
- melyik hatóság kezeli az engedélyezést,
- hogyan jelennek meg az engedélyezett típusok a nyilvános listán.
Korábbi engedélyezési költségek
A cikk szerint akkoriban egy pénztárgéptípus engedélyeztetése körülbelül 600.000 Ft, egy számítógépes rendszer engedélyeztetése pedig körülbelül 1,2 millió Ft lehetett.
Ezek a költségek jellemzően az importőröknél vagy a rendszerek fejlesztőinél jelentkeztek, de közvetve természetesen megjelenhettek a pénztárgépek árában is.
Az engedélyezési költség végül a piaci árakat is befolyásolhatja
Ha egy pénztárgéptípus piacra vitele jelentős engedélyezési költséggel jár, azt a forgalmazó jellemzően beépíti a készülék árába vagy a kapcsolódó szolgáltatási díjakba.
Mentesség ott, ahol nincs hálózat
A tervezett szabályozás szerint a NAV egyedi kérelem alapján mentességet adhatott volna az adatszolgáltatási kötelezettség alól.
Valószínűleg azok a vállalkozások kaphattak volna mentességet, amelyek olyan területen működtek, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő internet- vagy mobilhálózati lefedettség.
A hálózati probléma nem jelentette automatikusan a kötelezettség megszűnését
A mentességhez külön hatósági döntésre lehetett volna szükség. A vállalkozónak igazolnia kellett volna, hogy a telephelyen az adatkapcsolat ténylegesen nem biztosítható.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk legfontosabb tanulsága az volt, hogy az online pénztárgépes átállásnál nem feltétlenül a teljes csere a leggazdaságosabb vagy legésszerűbb megoldás.
Sok pénztárgép és számítógépes kasszarendszer kisebb módosítással vagy külső modem segítségével is képessé válhatott volna a NAV rendszerével történő adatkommunikációra.
A teljes csere akkor lehet indokolt, ha a meglévő rendszer műszakilag nem alakítható át, nem biztonságos, vagy nem képes megfelelni az adóhatósági adatkommunikációs követelményeknek.
A vállalkozónak nem a legdrágább, hanem a jogszerűen működő megoldás kell
Pénztárgépcsere esetén mindig azt kell vizsgálni, hogy a meglévő rendszer átalakítható-e, illetve az új készülék valóban szükséges-e. A költséghatékony megoldás csak akkor jó, ha megfelel a hatályos jogszabályi és műszaki követelményeknek.
Összegzés
A 2012-es vita középpontjában az állt, hogy a pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása valóban igényli-e az összes kassza teljes cseréjét.
A becsült 40 milliárd Ft-os költség különösen magasnak tűnt, mert a forgalmazók szerint a ténylegesen nyugtaadásra kötelezett pénztárgépek száma inkább körülbelül 250.000 darab lehetett, nem 400.000.
Körülbelül 50 ezer számítógépes kasszarendszer kisebb módosítással, további 100 ezer pénztárgép pedig külső modem segítségével is csatlakozhatott volna a NAV rendszeréhez. Így csak mintegy 100 ezer olyan gép maradhatott volna, amelyet valóban teljesen le kell cserélni.
Pénztárgépcsere előtt mindig vizsgálni kell az átalakítás lehetőségét
Pénztárgép cseréje előtt érdemes felmérni, hogy a meglévő rendszer műszakilag átalakítható-e, van-e hozzá engedélyezett kommunikációs megoldás, és milyen költséggel biztosítható a szabályos működés. Nem minden helyzetben a teljes készülékcsere a legjobb vagy leggazdaságosabb megoldás.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.