Új hírek az Online pénztárgépekről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a NAV között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben. Az erre vonatkozó módosító javaslat pontosítja a kivitelezés körülményeit, és meghatározza a bevezetés időpontját, amely 2013 április 1-je lesz. Az összeköttetés technikai megvalósításának különböző módjairól és az intézkedés adóbevétel-növelő hatásáról számos találgatás napvilágot látott már, a témában szakértők bevonásával szűkítettük a lehetséges megoldások körét, valamint a leginkább érintettek, a kereskedők véleményét kérdeztük meg a változásokról. Csak néhány részletet tisztázott a javaslat A módosító törvényjavaslat szerint azoknak az adóalanyoknak lesz kötelező a rendszeres adatszolgáltatás teljesítése a pénztárgép és a nyugták adatairól, akik nyugtaadási kötelezettségüknek gépi úton tesznek eleget, vagyis a papír alapú nyugtákat használó kereskedőknek ezután sem lesz kötelező pénztárgép használata. Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg az adatszolgáltatás szabályait, ezekről a szabályokról részletesen még nem nyilatkozott sem a kormány, sem az adóhatóság. A megkérdezett szakértők szerint az adatok kezelésének és az adatátvitel módjának technikai megoldása garantálhatja az új rendszer működését, és az adatok manipulálhatóságának minimálisra csökkentését. Kulcskérdés az adatok hitelesítése és sértetlensége Az adatok identitásának és sértetlenségének biztosításával kell megoldani az adatok eljuttatását a NAV-hoz, ennek a legvalószínűbb megoldása az elektronikus naplók pénztárgépekbe integrálásának kötelezővé tétele, amit egyébként már évek óta be akart vezetni a NAV. A pénztárgépek által rögzített adatokat napi szinten, de legfeljebb néhány óránként kell majd a kereskedőknek az adóhatóság számára elküldenie, egy valós idejű, online kapcsolat ugyanis feleslegesen terhelné az adatátviteli infrastruktúrát, cserébe nem járna további lényeges előnyökkel a hatóság számára. Hogyan működik ez? A pénztárgépek adóügyi modulja a bizonylatok nyomtatásával egy időben az összes rajtuk szereplő adatot elektronikus naplóban rögzíti. Az alapvetően kétféle értékesítési módszer közül az úgynevezett kosaras értékesítés során az eladó az intelligens pénztárgéppel szkenneli a szalagon futó árukat, a tételek pedig egy virtuális nyugtán jelennek meg a gépben, de ameddig a valódi nyugta nyomtatása el nem kezdődik, digitális vagy egyéb nyom nélkül törölhetők a tételek. A másik, soronkénti nyomtatásos módszernél, ahány árucikket szkennel a pénztáros, annyi sor azonnal nyomtatódik, és mivel itt a nyomtató működésbe lép, egy nyugtán belüli sztornó eseménynek is nyoma marad. A lényeg tehát az, hogy a nyugtára nyomtatott adatok rögzülnek digitálisan is a pénztárgépek naplójában, ezek az adatok állnak majd az adóhatóság rendelkezésére. A modul az adóügyi nap végén, de 24 óránként legalább egyszer az elektronikus naplót digitális aláírással látja el, és lezárja az állományt, a digitálisan aláírt fájlt egy speciális protokoll szerint elküldi a központi adatfeldolgozó meghatározott címére, a küldés kezdő és záró időadatát, valamint az elküldött adatok mennyiségét egy naplózó-fájlban rögzíti, és azt digitális aláírással látja el - nyilatkozta név nélkül egy szakember. A pénztárgép által rögzített adatok digitális aláírása a szakértők szerint teljes biztonsággal garantálja az adatok identitását (az elektronikus napló fájl és a pénztárgép adóügyi azonosító számának egymáshoz rendelését), továbbá a rögzített és elküldött adatok sértetlenségét. Mi történik a pénztárgépekkel? Az adatátvitel szinte biztosan vezeték nélküli hálózaton keresztül valósul majd meg, a magyar infrastruktúra lefedettség és sávszélesség szempontjából is teljes mértékben alkalmas ennek kivitelezésére. Azon a csekély területen, ahol nincs kiépített vezeték nélküli hálózat, bizonyára vezetékes megoldásokkal pótolhatják az elérést. Ez azért is valószínű, mert a vezeték nélküli megoldások mind kezdeti beruházás, mind üzemeltetés szempontjából olcsóbb megoldást jelentenek, mint a vezetékes hálózatok kiépítését igénylő módszerek, emellett egységes megoldásként alkalmazhatók. Azt, hogy a kereskedők melyik szolgáltatót választják ennek kivitelezésére, remélhetőleg nem hatósági jogi eszközökkel szabják majd meg, hanem piaci verseny során mérettettnek meg a vállalatok. Kérdés, mi lesz a már elavult, digitális napló nélküli pénztárgépekkel. Ezek lecserélése valószínűleg szükséges a rendszer kiépítéséhez. Egy teljesen új, egyszerűbb, számítógép alapú gép beszerzése körülbelül 40-50 ezer forintból oldható meg, de ezt még alkalmassá kell tenni a mobil kommunikációra. Az ilyen pénztárgépekhez gyorsan, és a felhasználói interfész módosítása nélkül lehet csatlakoztatni az adattovábbítást biztosító GPRS (IP alapú csomagkapcsolt mobil adatátvitel) modemeket, ez pedig nagymértékben csökkenti az átállás költségeit és a pénztárgépek újraengedélyezésének időtartamát. Balogh Gyula, a WM Rendszerház Kft. kereskedelmi igazgatója szerint egy általuk már kifejlesztett mobil kommunikációs eszköz csatlakoztatásával a PC kasszákon kívül a nem számítógép alapú pénztárgépek is, a megfelelő adatok GPRS kapcsolaton keresztüli közlésére alkalmasak lehetnek. Egy ilyen eszköz bekerülési költsége függhet a megrendelt mennyiség darabszámától, a benne működő adatkommunikációs-program bonyolultságától, de körülbelül egy 25 és 50 ezer forint közötti sávban mozoghat. A pénztárgépek bekötésének ütemezése hatósági szabályozás függvénye, és több módon lehetséges. Elképzelhető, hogy először szektoronként teszik kötelezővé az adatszolgáltatást, például a benzinkutakon szinte száz százalékban számítógép alapú pénztárgépeket használnak, ezért itt a bevezetés kisebb költségráfordítással és kevesebb szervezéssel jár, míg a kiskereskedelemben, a "sarki fűszereseknél" nehezebb a helyzet. Átverhető-e majd az új rendszer? Hogy az adóbeszedés hatékonyságát miképpen szolgálja majd az új rendszer, talán a legfontosabb kérdés, ez pedig nagyban összefügg a technikai megvalósítással. Az eltitkolt adóbevételek mértékének csökkentését, így az áfabevételek növekedését, a jövő évben bevezetésre szánt rendszer több szempontból is elősegíti, de azok a tételek, amelyeket nem ütnek be, továbbra sem kerülnek az adóellenőrök látókörébe, hiszen semmilyen módon nem válnak digitálissá. Más eddigi csalási módokat viszont kizár majd a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése. Az új rendszer direkt módon akadályozza meg az adóellenőrök kijátszásának egyik fontos módszerét. Egymással megegyező azonosító sorszámmal rendelkező pénztárgépet üzemeltettek illegálisan, és például felváltva használták őket, a bevallási időszakban pedig csak az egyikben tárolt adatok alapján készítették el bevallásukat. Ezt a módszert nemcsak a rendszeres központi adatfeldolgozás, hanem az elektronikus napló is közvetlenül akadályozza meg, mert a digitális aláírás egyik jellemzője, hogy az adatok identitását garantálja. A rendszer által összegyűjtött adatbázis elemzése rávilágíthat azokra az adóeltitkolásra utaló esetekre, amelyekben a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgásokat rögzítenek. Egyszerűen az adatok rendszerezésével, időbeli összehasonlításával jól látható visszaélési sémák fedezhetőek fel, amely eseteket azután célzott ellenőrzésekkel lehet szankcionálni. Az adatok rendkívül részletesen jellemzik a kereskedők tevékenységét, az egyes eladott tételek számát, értékét, a vásárlások időpontját is tartalmazzák. Ezek elemzését a szakértők szerint magasan kvalifikált adóügyi szakértők és IT-specialisták könnyen el tudják majd végezni, egy elemző program fejlesztése sem okoz majd feltehetően gondot, és a külföldön bevezetett rendszerek elemzési tapasztalatait is fel tudják majd használni. Javul a makrogazdasági tervezhetőség A megkérdezettek szerint nagyon fontos az is, hogy a rendszer által keletkező, napról napra frissülő adatbázissal a költségvetés áfabevétele fix összegként számolhatóvá válik. A folyamatos adatrögzítés pontos, egyre nagyobb historikus adatbázist hoz létre, statisztikai becsléssel, és a torzító, például naptári hatások kiszűrésével jobban becsülhetővé válnak a jövőre vonatkozó adóbevételek, így a makrogazdasági előrejelzések pontosabbak, a döntési modellek optimálisabbak lehetnek. Az adóhatékonyság javulásának mérése azonban nehezen lesz kivitelezhető, hiszen nem lehet majd tudni, hogy a rendszer bevezetését követően hányan riadnak vissza eleve az adóeltitkolástól, és ez milyen mértékű adónövekedési hatással járhat. A "régi" és az "új" ellenőrzések sikerességi arányán keresztül lehet majd talán viszonylag racionális képet kapni erről, vagy a kiszabott bírságok és szankciók volumenének változásából. Mi a kereskedők véleménye a rendszerről? Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György elmondta, hogy a körülbelül százezer vállalkozást érintő változással kapcsolatban mindenki igyekszik felvenni a kapcsolatot a partnerével, és már most készülnek az átállásra, a lehetséges műszaki megoldásokat térképezik fel. Mind a 400 ezer pénztárgépet érinti a fejlesztés, egy részüket le kell majd cserélni, másik részüket csak átalakítani kell. A legfontosabb kérdés az, hogy pontosan milyen adattartalmakat kell majd elküldenie a kereskedőknek a NAV részére, mert ez befolyásolja leginkább a technikai megvalósítást, és az adóhatékonyság-növelő cél elérését. Ez utóbbiról Vámos György elmondta, a 95 milliárd forintos többletbevételről nem tudja megmondani, hogy fillérre bejön-e, de egy biztos, hogy több pénz lesz a kasszában. A bevallásra kerülő adatok jellege és ellenőrzésének módja is közrejátszik abban, hogy mekkora lesz ez az összeg. Tehát nem elég, "ha az adóhatóság begyűjti az adatokat, és megemeli a kalapját, hanem ezekből az adatokból ezután következtetéseket is le kell vonnia, ha valaki kilóg a sorból, mert különben az egész nem ér semmit. Az összeg lehet több is, de kevesebb is. " Vámos György a Szövetség nevében kijelentette, hogy a rendszer bevezetését végül is egy jó döntésnek tartják, de tény, hogy a kivitelezés pénzbe fog kerülni, tehát lesznek olyan kisvállalkozások, akiknek a pénztárgépek lecserélése nagy terhet jelent. Ezért fontosnak tartják, hogy legalább ezek a vállalkozások valamilyen mértékű állami támogatásban részesüljenek. forrás: www.portfolio.hu