Mi történik adatkapcsolati hiba esetén? – Pufferelés, késleltetett adatküldés és NAV megfelelés
⏳ Mi történik adatkapcsolati hiba esetén?
Pufferelés, késleltetett adatküldés és NAV-megfelelés a valóságban
Adatkapcsolati hiba előbb-utóbb minden pénztárgépnél előfordul.
A valódi kérdés nem az, hogy lesz-e hiba, hanem az, hogy:
👉 mi történik az adatokkal közben – és ez még jogszerű-e?
A „majd elküldi később” gondolat részben igaz, de veszélyesen félreérthető. ⚠️
Nézzük meg, mit jelent valójában a pufferelés, a késleltetett adatküldés, és hol kezdődik a NAV-kockázat.
📦 1. Mit jelent a pufferelés a pénztárgépnél?
Puffereléskor a pénztárgép:
-
🧾 elkészíti a nyugtát
-
💾 helyben eltárolja az adatot
-
🔁 később újrapróbálja elküldeni a NAV felé
Ez tervezett működés, nem hiba.
👉 A jogszabály nem tiltja az átmeneti adatküldési késedelmet,
de feltételekhez köti.
⏱️ 2. Mennyi ideig elfogadható a késleltetett adatküldés?
Ez az a pont, ahol sok üzemeltető téves biztonságérzetbe ringatja magát.
📌 Fontos alapelv:
-
az adatküldésnek folyamatosnak kell lennie
-
a megszakadás átmeneti lehet
-
a késedelem nem lehet tartós vagy rendszeres
❌ A „napokig nincs net, majd egyszer elküldi”
nem tekinthető üzemszerű működésnek.
👉 A NAV nem az okot vizsgálja elsőként, hanem az eredményt.
🧠 3. Mit lát ebből a NAV?
Ez kulcskérdés.
A NAV oldaláról:
-
nincs „részleges adat”
-
nincs „majdnem sikerült”
-
nincs „volt net, csak nem most”
📤 Az adat:
-
vagy beérkezett
-
vagy nem
📉 Ha késve, hiányosan vagy torlódva érkezik, az ellenőrzési kockázatot jelent, még akkor is, ha „technikai ok” volt a háttérben.
🚨 4. Mikor válik a pufferelés problémává?
A pufferelés nem végtelen.
Tipikus veszélyzónák:
-
📦 puffer telítődik
-
🔄 régi adatok torlódnak
-
⏳ új adatok már nem férnek be
-
⚠️ a rendszer hibát dob – vagy rosszabb esetben hallgat
👉 Ekkor már nem csak adatküldési, hanem üzemeltetési hiba áll fenn.
🔁 5. Mi történik a kapcsolat helyreállásakor?
Ideális esetben:
✔️ a pénztárgép felismeri a kapcsolatot
✔️ sorban elküldi a pufferelt adatokat
✔️ visszaigazolást kap
✔️ helyreáll a normál működés
De ha:
-
a kapcsolat instabil
-
a puffer túl nagy
-
a küldési sebesség alacsony
➡️ a helyreállás órákig vagy napokig is eltarthat.
Ez már NAV-szempontból is kérdéses állapot.
❗ 6. Gyakori tévhit: „ha nem jelzett hibát, minden rendben”
Ez az egyik legveszélyesebb gondolat.
⚠️ Sok pénztárgép:
-
csak a hálózat állapotát jelzi
-
nem a NAV-visszaigazolást
-
nem mutatja a puffer telítettségét
👉 A „kapcsolat rendben” nem egyenlő a „NAV megkapta az adatot” állapottal.
✅ Hogyan maradhat jogszerű a működés?
Nem trükkökkel, hanem rendszerszintű felkészüléssel.
✔️ stabil elsődleges adatkapcsolat 🔌
✔️ automatikus tartalék kapcsolat 📶
✔️ pufferállapot figyelése
✔️ egyértelmű hibajelzések
✔️ rendszeres ellenőrzés, nem csak hiba esetén
A korszerű e-pénztárgépek – például az ACLAS megoldásai – már:
-
elkülönítik a hálózati és NAV-hibákat
-
pontosan jelzik a késleltetett adatküldést
-
nem engedik „észrevétlenül” felhalmozódni az adatokat
-
támogatják a jogszabály-követő üzemeltetést
Ez ma már nem extra, hanem alapelvárás. 🚀
🧾 Összegzés
Az adatkapcsolati hiba önmagában nem jogsértés.
A gond ott kezdődik, amikor:
❌ tartóssá válik
❌ nem kerül felismerésre
❌ nincs kezelve
❌ az adatküldés elcsúszik
👉 A kérdés nem az, hogy
„pufferel-e a pénztárgép?”,
hanem az, hogy
👉 meddig, hogyan és ezt ki látja?
Aki erre nem tud válaszolni, az nem megfelel –
csak reménykedik.