A legtöbb vállalkozás számára az e-pénztárgép ma már nem extra, hanem épp olyan alapvető eszköz, mint a bankkártya-terminál vagy a raktárkészlet. A fejlődés azonban nem áll meg: egyre több cég gondolkodik azon, hogy ahelyett, hogy külső, dobozos, mindenki számára egyformán elérhető rendszereket használna, inkább saját, belső fejlesztésű epénztárgép szoftvert készít magának.
De miért vállal valaki ekkora feladatot? Milyen előnyei vannak a saját fejlesztésnek, milyen nehézségekkel jár, és kinek éri meg egyáltalán belekezdeni? Erről szól ez a részletes, gyakorlatias cikk. 🚀

Nincs két ugyanolyan üzlet. Egy étterem teljesen máshogy működik, mint egy autószerviz, egy kisbolt vagy egy webshopot üzemeltető cég. A dobozos rendszerek rengeteg funkciót tartalmaznak, de nem mindig illeszkednek pontosan az adott cég folyamataihoz.
A saját fejlesztés egyik legfontosabb előnye, hogy:
a szoftver pontosan azt tudja, amire szükség van,
nem kell kompromisszumokat kötni,
új funkciók gyorsan hozzáadhatók,
integrálható a készletnyilvántartás, CRM, számlázóprogram vagy raktárkezelő mellé.
Elsőre meglepő lehet, de sok vállalkozás számolja ki úgy, hogy az egyedi fejlesztés hosszabb távon olcsóbb, mint évekig fizetni a különböző havidíjakat, licencdíjakat, modulárakat.
Természetesen a fejlesztés nem olcsó mulatság, de ha a rendszer:
több boltból álló hálózatot szolgál ki,
naponta sok ezer tranzakciót kezel,
komplex riportokat ad,
vagy különleges adatkapcsolatokra van szükség,
akkor a befektetés megtérülhet.
A saját epénztárgép rendszer azt is jelenti, hogy minden adat házon belül marad:
tranzakciók,
visszatérítések,
vásárlói viselkedési minták,
raktármozgások,
forgalmi statisztikák.
A cégek számára ez óriási előny, hiszen így nem csak megfelelnek a jogszabályoknak, hanem a fejlesztés stratégiai értéket is teremthet az adatbányászat, riportolás, üzleti döntéstámogatás szempontjából.
Ez az a felület, amit az eladó minden nap lát:
termékkeresés,
kosár összeállítása,
fizetési mód választás,
bizonylat kiállítása,
visszáru kezelése.
Fontos, hogy gyors, egyszerű és ergonomikus legyen – különben minden tranzakció pár másodperccel lassabb lesz, és egy nagyobb forgalmú üzletben ez már komoly veszteséget okozhat.
Itt történik minden háttérfolyamat:
tranzakciók rögzítése,
NAV kommunikáció kezelése,
szinkronizáció több eszköz között,
felhasználók és jogosultságok kezelése,
automatikus riportok.
Ez a rendszer agya – stabilitás, biztonság és gyorsaság nélkül az egész projekt döcögne.
Ez az egyik legérzékenyebb pont. Magyarországon minden online pénztárgépes rendszernek különösen pontos szabályoknak kell megfelelnie:
adatkapcsolat műszaki követelményei,
adatszerkezet és kötelező elemek,
kommunikációs protokollok,
bizonylati struktúra.
A NAV-os megfelelés külön fejlesztői tudást és folyamatos karbantartást igényel.
A modern epénztárgép nem csak nyugtát nyomtat, hanem:
napi/heti/havi forgalmi kimutatásokat,
pénztárjelentéseket,
termékcsoport elemzést,
eladói teljesítményriportokat,
áfa bontást,
készletmozgás elemzést.
A belső fejlesztés egyik nagy előnye, hogy a riportokat pontosan a cég saját vezetési stílusára lehet szabni.
Egy komolyabb vállalkozásnál a pénztárgépnek együtt kell működnie például:
készletnyilvántartással,
webshop motorral,
hűségkártya rendszerrel,
számlázóprogrammal,
ERP-vel,
logisztikai rendszerrel.
A saját fejlesztésű rendszer itt verhetetlen: bármilyen adatkapcsolat megoldható.
A belső epénztárgép fejlesztése nem kapkodós projekt. Íme a tipikus lépések:
Itt gyűlik össze minden szükséges funkció:
hogyan dolgoznak a kasszások?
milyen speciális folyamatok vannak?
milyen adatokat kell látni a vezetőknek?
mely rendszerekkel kell kommunikálni?
Ez egy hosszú, részletes, sokszor több hetes folyamat.
A fejlesztők készítenek egy kezdeti felületet, amit az üzlet dolgozói kipróbálnak.
Ez alapján derül ki, hogy mi működik… és mi nem.
A funkciók pontos megvalósítása:
felhasználói felület,
adatbázis,
riportok,
NAV kapcsolat,
admin felület.
Ez hónapokig tartó munka is lehet.
Az új epénztárgépet egy vagy két üzletben próbálják ki:
hibajavítások,
finomhangolás,
teljesítményoptimalizálás,
élő környezetben való tesztelés.
A kasszások és a vezetők megtanulják használni a rendszert.
Ez az egyik legfontosabb lépés – egy jó szoftver is lehet lassú, ha rosszul használják.
több üzleted van, akár országos hálózatban,
speciális folyamatokat alkalmazol,
fontos a teljes adatkontroll,
gyors növekedésre számítasz,
szeretnél testreszabott riportokat.
csak 1–2 kisebb üzleted van,
nincs dedikált fejlesztői csapatod,
nem szeretnél folyamatos karbantartást,
elegendő egy olcsó vagy középkategóriás dobozos rendszer.
Bármilyen vonzó is a saját rendszer, vannak kockázatok:
fejlesztői kapacitás hiánya – a jó programozók drágák,
jogszabályi megfelelés folyamatos frissítést igényel, nem egyszeri feladat,
tesztelés nélkül nem lehet élesbe menni, és ez hosszú idő,
az induló költség magasabb, mint egy kész rendszeré.
Viszont ezek a buktatók jól kezelhetők megfelelő tervezéssel.
A vállalkozás gyakorlatilag azt mondhatja a fejlesztőknek:
„Nekünk pontosan erre van szükségünk – és úgy, ahogy mi szeretnénk.”
Ez pedig versenyelőnyt adhat.
Például:
gyorsabban lehet új fizetési módot bevezetni,
személyre szabható hűségrendszer,
egyedi árképzési logikák,
vállalatspecifikus jogkörök és belső ellenőrzési folyamatok.
Ezt egy kész rendszer csak részben tudja.
A válasz nem fekete-fehér.
De ha a vállalkozásnak sok üzlete van, egyedi működést követ, vagy stratégiai cél a digitalizáció fejlesztése, akkor a saját epénztárgép:
rugalmasabb,
gyorsabb,
személyre szabottabb,
hosszú távon akár kedvezőbb árú
megoldás lehet.
A kisebb üzleteknél továbbra is jobban működnek a kész rendszerek – viszont egy növekvő vállalatnak a saját fejlesztés valódi előnyt adhat a piacon. 🚀