1093 Budapest, Közraktár utca 22. | +36 1 704 00 00

E pénztárgép auditálás lépésről lépésre

2025-11-27

Az e-pénztárgépek auditálása elsőre olyan, mintha a NAV egy űrbéli küldetésre küldene, de térkép nélkül. Számlák, adatok, jelentések, nyavajgó gépek, amik pont akkor fagynak le, amikor nem kéne — szóval ismerős a helyzet: az ember háta mögött ott lebeg a gondolat, hogy „bazdmeg, miért nincs erre valami normális útmutató?”.
Hát most lett.

Ebben a cikkben szépen végigvesszük, hogyan zajlik egy e-pénztárgép auditálása lépésről lépésre, mit kell előkészíteni, hogyan kell nekiállni, mikre kell figyelni, és hogyan úszhatod meg azt, hogy a folyamat végén a falnak akard vágni a készüléket.
Spoiler: okosan csinálva nem fáj. Nagyon.


E penztargep auditalas lepesrol lepesre

Mi az az e-pénztárgép-audit és miért kell vele foglalkozni?

Az audit nem egy büntetés. Nem egy NAV által küldött dementor. Nem a világ vége.
Egyszerűen egy rendszeres ellenőrzés, ami azt bizonyítja, hogy:

  • a pénztárgéped jól működik,

  • a bizonylatok rendben vannak,

  • az adatszolgáltatás hibátlan,

  • nem valami föld alatti kőkorszaki susmus fut a háttérben.

Másképp fogalmazva: az audit biztonságot ad.
Ha rendben van, te nyugodtan alszol. Ha nincs rendben, hát akkor legalább hamar kiderül, és nem hónapokkal később csap szét a NAV. Mert amikor ők csapnak, az csattan.

1. lépés: Készítsd elő a terepet, mielőtt beleugrasz a káoszba

Az audit nem úgy működik, hogy „na akkor nézzük meg a gépet, oszt’ majd lesz valami”.
Kell hozzá pár előkészület.

1) Bizonylatok összegyűjtése

Ide tartozik:

  • minden nyugta,

  • minden sztornó,

  • minden módosítás,

  • minden napi zárás,

  • minden havi zárás.

Ha ezeket eddig egy cipős dobozba hánytad „majd egyszer jó lesz” alapon — nos, az audit napja pont az a nap.

2) Adatszolgáltatás ellenőrzése

Az e-pénztárgépek úgy vannak kitalálva, hogy minden mozdulatodat jelentik.
Ha valami kimaradt, megszakadt vagy hibásan ment el, arról a rendszer szól.
Persze néha egy olyan hibaüzenettel, amitől az ember visszasírja az Xbox System Error 16-ot, de hát ez ilyen világ.

3) Szoftver- és firmware-verziók csekkolása

A régi, frissítetlen pénztárgép olyan, mint az a haver, aki még mindig 2015-ös alkalmazásokkal rohangál: működik, de hát könyörgöm, minek.
Auditnál ez fontos: legyen friss minden.

2. lépés: Fizikai ellenőrzés – igen, tényleg nézd meg a gépet is

Bármilyen szürreálisan is hangzik, az audit egyik része az, hogy a gépet fizikailag is átnézik.

Mit kell ellenőrizni?

  • a plombák érintetlensége,

  • a készülék háza nem nyitott-e ki,

  • az adóügyi modul ép-e,

  • nem hiányzik-e valami „elvesztett csavar” (avagy: „fogalmam sincs, mikor tűnt el, eskü nem én szedtem szét!”).

Ez azért lényeges, mert a pénztárgépet tilos babrálni.
Ha kinyitod, belenyúlsz, csavargatsz, az nem kreatív barkácsolásnak számít, hanem szabályszegésnek.
Auditban pedig a szabályszegés az a pont, amit nem szeretnél magyarázni.

3. lépés: Funkcionális ellenőrzés – működik ez a dög rendesen?

Ez az audit 10/10-es lelke.

Alap feladatok:

  • próbanyugta kiállítása,

  • termék eladása és sztornózása,

  • fizetési módok működése (készpénz, kártya, utalvány stb.

    Pénztárgépek akcióban
    ),

  • nyugta lezárás,

  • pénzmozgások (befizetés, kifizetés),

  • napi zárás futtatása.

Ha a gép ilyenkor elkezd nyöszörögni vagy az „ERROR 37 – nem tudom mi a fasz van” üzenetet dobja, az auditban ki fog bukni.

Ezért érdemes az audit előtt te magad is végigcsinálni ezeket.
Jobb, ha te veszed észre a hibát, mint ha a könyvelő, mert utóbbi olyan tekintettel néz majd rád, mint akinek elvették a kedvenc kávéját.

4. lépés: Naplófájlok, jelentések és adatok ellenőrzése

Ez az a rész, amitől sokan instant sírva fakadnak.
Pedig logikus.

Mit néz az auditor?

  • minden napnak van-e zárása,

  • vannak-e duplikált nyugták,

  • minden nyugta szerepel-e az adatszolgáltatásban,

  • nem maradt-e ki időszak,

  • az adatok egyeznek-e a könyveléssel.

Az e-pénztárgép naplófájljai olyanok, mint egy napló arról, hogy mit csinált a gép.
Ha benne van minden, te boldog.
Ha hiányzik valami, te ideges, auditor idegesebb, könyvelő a haját tépi.

5. lépés: Jelentés készítése – a hivatalos „minden oké / semmi sincs oké” dokumentum

A folyamat végén készül egy audit jegyzőkönyv.
Ez tartalmazza:

  • mit vizsgáltak,

  • milyen állapotban volt a gép,

  • milyen adatokat ellenőriztek,

  • volt-e hiba vagy hiányosság,

  • kell-e javítani vagy frissíteni valamit.

Ha minden rendben van, kapsz egy okés papírt, amit el lehet tenni.
Ha nincs rendben… hát akkor tennivaló van, de legalább tudod, mi a baj.

Gyakori hibák, amiktől az embernek kedve lenne kivágni a gépet az ablakon

1) Kimaradt napi zárások

Klasszikus.
„Majd holnap megcsinálom…”
Aztán jön az audit és ott virít a hétnyi hiány.

2) A pénztárgép nincs frissítve

Olyan ez, mint régi Windows: lassú, hibázik, utálod.

3) Nem teljes adatszolgáltatás

Internet hiba, elmaradt küldés, félbehagyott nyugta, és máris baj van.

4) Fizikailag sérült plombák

Ha egy plombát elvágtál, az auditor nem fogja elhinni, hogy „biztos a szellem csinálta”.

5) Könyvelés és pénztárgép nem egyezik

Ha két nyugta között eltűnik 2000 forint, azt nem mondhatod, hogy „valószínűleg elment sétálni”.

Tippek, hogy az audit ne legyen rémálom

  • csinálj heti mini-auditot (10 perc az egész),

  • legyen rendben a papír, elektronikus és könyvelési adat,

  • legyen backup, mert ha a gép meghal, te is,

  • kezeld a pénztárgépet úgy, mint egy szent tárgyat: ne verd, ne ejtsd le, ne feszegetsd,

  • és könyörgöm… csináld meg a napi zárást.

Összegzés

Az e-pénztárgép audit valójában nem mumus.
Nem kellemes, persze. De ha előkészülsz, átlátod a folyamatot, és nem hagysz heteken át felgyülemleni mindent, akkor ez egy teljesen korrekt, normális ellenőrzés.

Ha rendben van minden, az megnyugtató.
Ha nincs rendben, akkor legalább tudod, hol kell javítani — nem akkor derül ki, amikor a NAV kopogtat be egy „jó napot kívánok, hoztam néhány kérdést” mosollyal, amitől lefagy a gerinced.