Az e-pénztárgépek működésének egyik alapvető pillére az adatmegőrzés. A jogszabályi környezet szigorúan előírja, hogy a pénztárgépek által rögzített adatokhoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor hozzáférhessen, illetve a vállalkozásnak is biztosítania kell azok megőrzését. Az adatmegőrzési kötelezettség célja nemcsak az adóelkerülés megakadályozása, hanem a fogyasztók bizalmának növelése és a vállalkozás adminisztrációjának átláthatóbbá tétele is.
Az adatmegőrzési kötelezettség azt takarja, hogy a pénztárgép által rögzített összes tranzakciós adatot a vállalkozásnak meghatározott ideig elérhető és visszakereshető formában meg kell őriznie. Ez nem csak a nyugták és bizonylatok adataira, hanem a teljes naplóállományra és a gépben tárolt forgalmi adatokra is kiterjed.
A magyar szabályozás alapján:
Minden pénztárgépes adatot 8 évig meg kell őrizni, mivel ez megegyezik az általános adóügyi elévülési idővel.
Az adatoknak olyan formában kell fennmaradniuk, hogy bármikor visszakereshetők legyenek, és a NAV kérésére azonnal rendelkezésre álljanak.
Az e-pénztárgép adatmegőrzési kötelezettsége több kategóriát érint:
Napi forgalmi adatok (nyugta, sztornó, visszáru, kedvezmények).
Napi zárások (az adott napi teljes bevételi összesítés).
Havi és éves összesítők, amelyeket a gép automatikusan vagy manuálisan készít.
Naplófájlok és naplóállományok, amelyek a gép működésének teljes technikai és tranzakciós hátterét rögzítik.
Szerviznapló és minden karbantartási esemény dokumentációja.
Fontos, hogy nemcsak az elektronikus adatok számítanak, hanem a kiadott papíralapú nyugták, számlák másolatai is az adatmegőrzés körébe tartozhatnak.
A pénztárgép adatai kétféleképpen érhetők el:
A pénztárgép saját memóriájában (fiskális memória, naplóállományok).
Külső adathordozón vagy felhőalapú rendszerben (biztonsági mentések).
A legjobb gyakorlat az, ha a vállalkozás rendszeresen mentést készít a pénztárgép adatairól, például USB-re vagy egy felhőszolgáltatásba. Ez azért fontos, mert egy hardverhiba vagy meghibásodás esetén a vállalkozás továbbra is tudja igazolni a NAV felé az adatokat.
A NAV szigorúan ellenőrzi, hogy a vállalkozások eleget tesznek-e az adatmegőrzési kötelezettségnek. Egy ellenőrzés során a hatóság kérheti:
A pénztárgép naplóállományának bemutatását.
Bizonylatok és nyugták visszakeresését egy adott időszakból.
Az adatexport funkció használatát, amely lehetővé teszi, hogy a NAV ellenőrök digitális formában kapják meg az adatokat.
Ha a vállalkozás nem tudja bemutatni a kért adatokat, az mulasztási bírságot vonhat maga után.
Az adatmegőrzési kötelezettség kapcsán gyakran felmerül a GDPR is, hiszen a nyugták és tranzakciós adatok személyes adatokat is tartalmazhatnak (például kártyás fizetésnél). A vállalkozásnak biztosítania kell, hogy ezek az adatok:
Csak a szükséges ideig legyenek megőrizve.
Biztonságosan legyenek tárolva, védve illetéktelen hozzáféréstől.
Ne kerüljenek harmadik félhez a jogszabályokban meghatározott eseteken kívül.
Készítsünk rendszeres biztonsági mentést a pénztárgép adatairól.
Ellenőrizzük időnként, hogy a mentések valóban olvashatók és visszaállíthatók.
Biztosítsuk, hogy az adatokhoz csak illetékes személyek férjenek hozzá.
Ne feledkezzünk meg a papíralapú dokumentumok megőrzéséről sem.
Az e-pénztárgépek adatmegőrzési kötelezettsége nem csupán jogszabályi előírás, hanem a vállalkozás saját érdeke is. Az adatok hosszú távú megőrzése biztosítja, hogy egy esetleges NAV-ellenőrzés során minden szükséges bizonylat és napló rendelkezésre álljon, valamint segít a saját belső ellenőrzésben és könyvelésben is. Aki időben gondoskodik az adatok archiválásáról és védelméről, nemcsak jogszerűen jár el, hanem csökkenti a hibákból és mulasztásokból eredő kockázatokat is.