Az e-pénztárgépek használata ma már alapkövetelmény a legtöbb magyarországi vállalkozás számára, amelyek készpénzes vagy bankkártyás fizetéseket kezelnek. A jogszabályok nemcsak az online kapcsolat fenntartását, a NAV felé történő adatküldést és a pénztárgép rendszeres karbantartását írják elő, hanem azt is, hogy a pénztárgépet kizárólag megfelelően betanított, azonosítható alkalmazottak használhatják. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy amikor új munkatárs lép a céghez, az e-pénztárgép beállítása és a jogosultságok kiosztása átlátható és szabályos módon történjen.
Ebben a cikkben lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan kell beállítani egy e-pénztárgépet új alkalmazottnak, milyen adminisztratív teendők kapcsolódnak hozzá, és hogyan biztosíthatjuk, hogy az üzlet működése jogilag is megfelelő maradjon.
Mielőtt az új munkatárs ténylegesen használhatná az e-pénztárgépet, a vállalkozásnak elő kell készítenie a munkavállaló alapadatait. Ezekre azért van szükség, mert a legtöbb pénztárgép naplózza, hogy ki indította a műveletet, ki adta ki a nyugtát vagy ki végezte a zárást.
A legfontosabb adatok:
Név (teljes név, munkaszerződés szerint),
Azonosító kód (pl. felhasználónév, rövidített kód),
Munkakör (pénztáros, üzletvezető, adminisztrátor),
Jogosultsági szint (csak nyugtaadás vagy teljes körű hozzáférés, beleértve a visszáru, zárás, beállítások kezelését).
Ezeket az adatokat a vállalkozásnak célszerű belső nyilvántartásban is rögzítenie, mert az esetleges NAV ellenőrzés során kérhetik, hogy ki, mikor és milyen jogosultságot kapott.
A legtöbb modern e-pénztárgép lehetőséget ad felhasználói fiókok létrehozására. Ez hasonló a számítógépekhez vagy más üzleti szoftverekhez: minden alkalmazottnak saját azonosítója van.
Belépés rendszergazdai jogosultsággal – csak a főnök, üzletvezető vagy a kijelölt rendszergazda tud új felhasználót létrehozni.
Új felhasználó hozzáadása – a menüben kiválasztjuk az „új pénztáros” vagy „új operátor” opciót.
Adatok megadása – név, azonosító kód, esetleg jelszó.
Jogosultsági szint kiválasztása – például:
Csak nyugta kiállítása,
Nyugta + visszáru kezelés,
Teljes körű adminisztráció (csak vezetőknek).
Mentés és aktiválás – innentől a pénztárgép naplózni fogja, hogy az adott azonosítóval dolgozó alkalmazott végzett egy tranzakciót.
Az e-pénztárgépek kezelésénél kulcskérdés a jogosultság szintje. Egy új pénztárosnak általában nincs szüksége arra, hogy hozzáférjen minden funkcióhoz.
Alap jogosultság: nyugtaadás, fizetés rögzítése, kupon és kedvezmény bevitele.
Közép szintű jogosultság: visszáru, sztornó kezelés, napi zárás elvégzése.
Teljes jogosultság: beállítások módosítása, hálózati kapcsolatok kezelése, felhasználók törlése.
Ez a differenciálás nemcsak a működés biztonságát növeli, hanem a felelősség megállapítását is segíti, ha valamilyen adminisztrációs hiba vagy visszaélés történik.
Az új alkalmazott beállítása önmagában nem elég. Szükséges a gyakorlati betanítás is, amely során a munkavállaló megtanulja:
Hogyan kell nyugtát kiállítani,
Hogyan kell kezelni a különböző fizetési módokat (készpénz, kártya, utalvány),
Hogyan kell helyesen sztornót indítani,
Miként történik a napi zárás,
Mit kell tenni hiba vagy leállás esetén.
A gyakorlatban sok cég „teszt módot” használ, ahol az alkalmazott próbanyugtákat állíthat ki. Ez biztonságos környezetet biztosít a tanuláshoz.
Fontos kiemelni, hogy a NAV nemcsak az adatokat vizsgálja, hanem azt is, hogy a pénztárgépet szabályosan használták-e. Ha egy ellenőrzés során kiderül, hogy egy nem beállított vagy nem azonosítható személy kezelte a pénztárgépet, az büntetést vonhat maga után.
A legfontosabb elvárások:
A pénztárgépet mindig az a személy használja, akinek az azonosítójával be van jelentkezve,
Az alkalmazottak nevei és azonosítói visszakereshetők legyenek,
Ne történjen „közös” fiókhasználat (pl. mindenki ugyanazzal a kóddal dolgozik).
Nemcsak a beléptetés, hanem a kiléptetés is fontos folyamat. Amikor egy alkalmazott elhagyja a céget, azonnal törölni kell a hozzáférését a pénztárgépből, vagy inaktiválni kell a fiókját. Ez megakadályozza, hogy jogosulatlanul használja az eszközt.
Nincs egyedi kód – több dolgozó ugyanazzal a kóddal lép be.
Nincs megfelelő jogosultsági szint – a pénztáros túl nagy hozzáférést kap, feleslegesen.
Hiányos betanítás – az alkalmazott nem tudja, hogyan kell sztornót kezelni, ami hibákhoz vezet.
Kilépés utáni aktív hozzáférés – volt dolgozó még mindig beléphet a rendszerbe.
Ezek elkerüléséhez mindig kövessük a belső szabályzatot, és rendszeresen ellenőrizzük a felhasználói listát.
Az új alkalmazott e-pénztárgépre történő beállítása nem csupán technikai feladat, hanem jogi és szervezeti felelősség is. A helyes folyamat magában foglalja:
Az alkalmazott adatainak előkészítését,
Felvitelét a pénztárgép rendszerébe,
Jogosultságainak pontos meghatározását,
Gyakorlati betanítását,
A NAV előírásainak betartását,
A kilépéskor történő hozzáférés-törlést.
Ha a vállalkozás mindezt következetesen elvégzi, az e-pénztárgép használata biztonságos, szabályos és átlátható lesz, az új munkatárs pedig gyorsan és hibamentesen tud majd dolgozni.