Ha egy vállalkozás pénztárgépet üzemeltet, akkor nemcsak a napi használatra kell figyelni, hanem arra is, hogy mi történik a géppel, ha hosszabb ideig nem kerül használatba. Ilyen esetekben a NAV külön szabályozza a szüneteltetés bejelentését, ami fontos adminisztratív lépés a vállalkozások számára, hogy elkerüljék a komoly büntetéseket.
A törvény szerint, ha egy pénztárgép 15 napnál hosszabb ideig nem kerül használatba, akkor kötelező bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Ezt a PTGTAXUZ nevű nyomtatványon kell megtenni, méghozzá a 30 napos határidőn belül. Ez a határidő rendkívül fontos, hiszen ha elmulasztjuk a bejelentést, akkor súlyos pénzbírsággal kell számolni.
A NAV szigorúan ellenőrzi a pénztárgépek használatát és az ezekkel kapcsolatos adminisztrációt, beleértve a szüneteltetés szabályos bejelentését is. Ha nem jelentjük be időben a pénztárgép szüneteltetését, a hatóság akár több százezer forintos bírsággal is sújthatja a vállalkozást. Ez a büntetés nemcsak pénzügyi szempontból terhelő, hanem a cég megítélésére is rossz fényt vethet, különösen, ha visszaesőként kezelnek minket. Tehát rendkívül fontos, hogy időben gondoskodjunk a bejelentésről.
A pénztárgépek használatának szüneteltetése nem csak a NAV felé történő bejelentésre korlátozódik. Gondoskodni kell arról is, hogy a pénztárgépekhez kapcsolódó telekommunikációs szerződéseket is szüneteltessük, hiszen a havi díjak továbbra is felszámításra kerülnek, még akkor is, ha a gépet nem használjuk. Ez különösen fontos, mivel ezek a költségek gyorsan felhalmozódhatnak, ha nem figyelünk oda.
Sokan hajlamosak megfeledkezni a telekommunikációs szolgáltatásokról, hiszen úgy tűnhet, hogy ha a pénztárgép nincs használatban, akkor a szolgáltatásokért sem kell fizetni. Azonban ez téves feltételezés. A szolgáltatók folyamatosan számláznak, függetlenül attól, hogy a pénztárgép aktív-e, vagy sem. Ezért különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy időben szüneteltessük a telekommunikációs szerződéseket is, különben olyan szolgáltatásokért fizetünk, amelyeket nem használunk.
Fontos megjegyezni, hogy a telekommunikációs szolgáltatás szüneteltetése nem ugyanaz, mint a deaktiválás. A szüneteltetés egy átmeneti megoldás, amely lehetővé teszi, hogy később visszaállítsuk a szolgáltatást, amikor újra szükség lesz a pénztárgépre. A deaktiválás azonban végleges lehet. Ha benyújtjuk a deaktiválási kérelmet, akkor a szolgáltató véglegesen megszüntetheti a kapcsolatot, és később csak nagyon költséges javítások árán lehet visszakapcsolni a rendszert.
Sokan azt gondolják, hogy ha a pénztárgép nem kerül használatra, akkor nincs szükség az éves felülvizsgálatra sem. Ez azonban nem így van. A jogszabályok szerint a pénztárgépeknek évente felülvizsgálaton kell átesniük, még akkor is, ha azokat nem használják. Az éves felülvizsgálat elmaradása szintén pénzbírságot vonhat maga után, és akár a pénztárgép újbóli üzembe helyezését is akadályozhatja.
Az egyetlen eset, amikor mentesülhetünk az éves felülvizsgálat kötelezettsége alól, ha a pénztárgépet véglegesen kivonjuk a forgalomból. Ebben az esetben a gép további karbantartása már nem szükséges, viszont ennek bejelentése is kötelező a NAV felé. Ha ezt elmulasztjuk, akkor ismét bírságra számíthatunk.
Az adminisztratív kötelezettségek betartása elsőre terhesnek tűnhet, azonban hosszú távon sokkal több pénzt és időt spórolhatunk meg, ha gondosan kezeljük a pénztárgépek szüneteltetésével kapcsolatos ügyeket. A NAV bírságai súlyos terhet róhatnak a vállalkozásokra, és a telekommunikációs szolgáltatások elhanyagolása is felesleges költségeket okozhat.
A pénztárgépek szüneteltetése során tehát rendkívül fontos, hogy betartsuk az összes szükséges jogszabályt. Az időben történő bejelentés a PTGTAXUZ nyomtatványon, a telekommunikációs szerződések szüneteltetése és a felülvizsgálati határidők pontos követése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a NAV bírságait, és vállalkozásunk pénzügyi stabilitása megmaradjon.