Hiába lett kötelező, nem minden boltban fizethetünk készpénzmentesen Magyarországon

2021. január elsejétől kezdve az online pénztárgépet üzemeltető kereskedőknek legalább egy elektronikus fizetési megoldást biztosítaniuk kell a vásárlóik részére, azaz vagy bankkártyát kell elfogadniuk, vagy azonnali átutalást kell fogadniuk a kasszáknál. A gyakorlatban azonban úgy tapasztaltuk, még sok olyan kereskedő van, amely nem teljesíti az elvárást. Publikus adat azonban egyelőre közelítőleg sincs arról, hány kereskedő vezette be vagy mulasztotta el bevezetni az elektronikus fizetést.

Az év első napján – ha a kereskedelmi törvény változására minden szereplő felkészült volna határidőre – egy bankkártyával a tárcánkban vagy egy mobilbanki alkalmazással a zsebünkben nyugodt szívvel léphetnénk ki a lakásunkból, tudva azt, hogy legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget biztosítanak nekünk a boltokban. 

Azonban ehhez képest jelenleg csak annyiban lehetünk biztosak, ha nem kapunk elektronikus fizetési lehetőséget, akkor reklamálhatunk, hogy márpedig minden online pénztárgép mellett kellene készpénzmentes fizetést biztosítani. 

Azt már az elmúlt hetekben, hónapokban is sejteni lehetett, mivel az átállás a legtöbb esetben nem történik meg egyik pillanatról a másikra, szép számmal lesznek a kereskedők között, akik nem teljesítik a kötelezettséget határidőre. Ugyanis még novemberben is 40-60 ezer kereskedőt emlegettek a kormányzati szereplők, akiknél be kellene vezetni valamilyen elektronikus fizetést. Piaci forrásokból is úgy tudjuk, hogy sok ezren lehetnek, akik még nem felelnek meg a törvényi előírásnak.

Előzmények

Június elején jelentették be az újfajta kötelezettséget, és pár héttel később ennek megfelelően módosult is a kereskedelmi törvény, azaz a kereskedőknek bő fél évük volt arra, kitalálják, hogyan felelnek meg az új szabálynak.

Mentségükre szolgál, hogy a kereskedők más iparágakhoz hasonlóan egész évben a koronavírus-járvány árnyékában működtek. Eddig ráadásul jellemzően a kisebb forgalmú szereplők nem fogadtak elektronikus fizetéseket, nekik pedig különösen nehéz év volt ez, és mindeközben kellett volna idejében felkészülni a változásra.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) november végén a kötelezettség kapcsán kilátásba helyezte, hogy „amennyiben a járvány alakulása miatt esetleg a következő időszakban a plázák és a kisebb boltok korlátozott nyitva tartásra vagy bezárásra kényszerülnének, testületileg kezdeményezni fogják a január 1-jei határidő módosítását.”

Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium államtitkára, Gion Gábor rövidre zárta a kérdést:

a kereskedőknek kellő idejük volt a felkészülésre, emellett egyszerűbb megoldásokkal is megfelelhetnek az előírásnak.

Mit tapasztaltunk a boltokban?

Tehát a határidő maradt, és az látszik már, hogy a kereskedők ha még nem is felelnek meg a szabályoknak, legalább jórészt tudnak róla, hogy van ilyen kötelezettségük. A gyakorlatban szerkesztőségünk a következőket tapasztalta:

• vannak olyan kereskedők, kisboltok, pékségek, ahol az elmúlt napokban jelent meg először kártyaterminál a kassza mellett,
• volt olyan szolgáltató, ahol kérésre a pult alól vették elő a kártyaterminált, azaz nem éppen „reklámozták” a lehetőséget, de rendelkezésre állt az elektronikus fizetés,
• egyes kereskedőknél még kérés esetén sem volt elektronikus fizetés, de többen jelezték, hogy a terminál beszerzési folyamatát elindították, nemsokára lesz náluk is kártyaelfogadás, és hogy a szolgáltatók el vannak havazva, ezért nincs még náluk üzemben a terminál,
• illetve volt olyan kereskedő is, amely „fapofával” közölte, hogy nem lehet nála elektronikusan fizetni, pedig amúgy kötelezett lenne erre.

Az elmúlt pár napban egyelőre nem találkoztunk olyan hellyel, ahol azonnali fizetési megoldást vezettek be, de bizonyára ilyen kereskedők is akadnak. Azonnali fizetést – azaz lényegében véve egy egyszerű instant átutalást - a kereskedő akkor is tud fogadni, ha csak egyszerűen kiírja a kasszára a számlaszámát, vagy annak másodlagos azonosítóját (e-mail címet vagy telefonszámot). Gion Gábor fent idézett kijelentése is éppen erre az egyszerű megoldásra utalhat: a jogszabályalkotó elfogadja ezt is a kötelezettség teljesítésének.

A kereskedőnek az egyetlen dolog, amit meg kell oldania, hogy valahogyan a tranzakció teljesüléséről visszaigazolást kapjon a kasszás. Ez történhet például úgy, hogy a számlavezető banktól a kereskedő számlájára érkező átutalásokról valamilyen értesítési szolgáltatást, például SMS-t vagy alkalmazásban küldhető push üzenetet, esetleg e-mailt kér, és egy erre alkalmas mobiltelefonon a pénztáros nyomon követi, hogy beérkezett--e az összeg az ügyféltől.

Természetesen ennél szofisztikáltabb megoldások is léteznek, QR-kódos integrált fizetés is elérhető a piacon, és úgy tudjuk, több bank is dolgozik azon, hogy az azonnali rendszerre épülő kényelmes fizetési megoldásokat kínáljon a kereskedőknek az év folyamán.

Mit mondanak a kereskedők?

Kérdéseinkel a téma kapcsán megkerestük az Országos Kereskedelmi Szövetséget (OKSZ), mint lapunknak küldött válaszában Vámos György főtitkár elárulta, júniusban, amikor a kormány 60 ezerre becsülte azon kereskedők számát, melyek abban a pillanatban még nem biztosítottak elektronikus fizetési lehetőséget, az OKSZ 80 ezerre becsülte számukat.

Ugyanakkor a szövetségnek nincs saját statisztikája arról, mely tagjai rendelkeznek elektronikus fizetéssel és melyek nem. Az MNB negyedévente közli a POS-terminál adatokat, az OKSZ értékelése szerint a harmadik negyedév végéig itt alig látszott mozgás. Ebből kiderül, hogy 

 2020 második negyedévéhez képest a harmadik negyedévre az elfogadóhelyek száma durván 6 ezerrel, a POS-terminálok száma 5 ezerrel nőtt. 

Fontos azt is megjegyezni, az MNB a statisztikában nem látja az országban egyre több helyen megjelenő külföldi szolgáltatók POS-termináljait, ezekről nem tud jelentést kérni szolgáltatói szinten. Egyelőre tehát publikus statisztikából nem lehet tudni, hányan teljesítették és hányan nem határidőre a kötelezettséget. 

AZ OKSZ-hez is érkezett kereskedőktől kérdés az új szabállyal kapcsolatban, mit tehetnek, ha még nem tudják teljesíteni a kötlezettséget. Nekik a főtitkár azt tanácsolja, fogadjanak azonnali átutalásokat. 

Megkérdeztük azt is, mi a véleménye az OKSZ-nek a lépésről? Szükséges volt-e, hosszú távon profitálhatnak-e ebből a kereskedők? Vámos György szerint az elektronikus fizetés része a mai digitális világnak,

de ha az arányokat nézzük, hogy 2021 előtt milyen magas volt az ezt a lehetőséget nem kínálók aránya, az azért jelez valamit.

Vámos György kérdésünkre azt is elmondta, az elmúlt években bevezetett elektronikus ellenőrzési és beszámoltatási rendszerek alapján (online kassza, online számlarendszer, Ekáer) jelentősen visszaszorult a „feketézés”.

Figyelemmel arra is, hogy a boltokban az elektronikus fizetés csak a forgalom egy részére terjed ki, nem lett volna értelme emiatt nem alkalmazni az elektronikus fizetést.

A döntő ok szerinte az elfogadóhely által fizetett jutalék, ami forgalomtól is függ: minél kevesebb a forgalom, annál nagyobb a kulcs. Ráadásul volt példa tranzakciónkénti díjra is, továbbá minimális forgalmi nagyságra is. Nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium támogatást adott a bankoknak terminálok telepítésére, de 1\%-ban maximálta az elfogadóhelyi jutalékot – fejtette ki a szakember.

Forrás: Portfolio.hu