Elektronikus fizetés: a kormány felült a száguldó vonatra

Az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét - jelentette be Gulyás Gergely MIniszterelnökséget vezető miniszter az április 16-ai kormányinfón. Indoklása szerint a készpénzhasználat visszaszorítása alapból cél, a járványhelyzet pedig megmutatta, hogy lakossági igény is van rá.

Jelen állás szerint az országban az MNB adatai szerint 215 ezer online (az adóhatóságnak adatokat küldő) kassza működik, ugyanakkor csak kevesebb mint 150 ezer bankkártya-terminál. Ehhez persze hozzá tartozik, hogy még mindig akadnak kisebb-közepes üzletek, amelyekben több kassza van, de nincs mindegyikhez terminál.

A miniszter a „következő napokra” ígérte a Kormányinfón bejelentett intézkedésekről szóló jogszabályok megjelenését, az mindenesetre árulkodó, hogy nem kártyás, hanem elektronikus fizetési lehetőségekről beszélt.

A fent említett számokból látszik, hogy ez jelentős eszközbeszerzési beruházásokat igényelne, amit a kereskedőknek és/vagy az államnak kellene finanszírozni, miközben a járványhelyzet miatt a boltok jelentős része lehúzni kényszerült a rolót, és már csak az a kérdés, hány cég fog csődbe menni, illetve akik át tudják vészelni a járványt, mennyire rossz anyagi állapotban kerülnek ki belőle.

A kormány pedig szemmel láthatóan spórol, épp most hajt be például 36 milliárd forintot a kiskereskedelemből különadó formájában. Még ha a gazdaság többé-kevésbé újra is indul a következő hónapokban, az eredetileg tervezett állami adóbevételek egészen biztosan nem fognak teljesülni, a kiadások ugyanakkor szaporodnak. Nem tűnik valószínűnek, hogy a kormány ebben a helyzetben vágna bele egy államilag támogatott kártyaterminál-telepítési programba.

Az elektronikus fizetés azonban nem egyenlő a bankkártyás fizetéssel. Február végén indult el az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), amelyben a 10 millió forint alatti, elektronikus csatornán (netbankból, appból) indított utalások másodperceken belül teljesülnek. A tranzakciók azonnali teljesülése számos fejlesztésre ad lehetőséget, amikkel a bankok a hvg.hu-nak adott tájékoztatásuk szerint fokozatosan készülnek is.

Ilyen lenne például a QR-kódos fizetés (amire a CIB biztosan készül, de vélhetően a többiek is). Ez úgy működne, hogy a számla tulajdonosa kér egy QR-kódot a bankjától, amit akár egy darab papíron kirakhat a vásárlók elé, ők pedig azt mobiltelefonnal beolvasva azonnal tudnak fizetni a számlájára. A (kis)kereskedelemben így gyakorlatilag bankkártya és kártyaolvasó terminál nélkül lehetne pillanatok alatt kiegyenlíteni a megvásárolt termékek árát.

A fizetési kérelem pedig már most működik több banknál, ez azt jelenti, hogy a banki ügyfelek küldhetnek egymásnak fizetési kérelmeket, a kérelmezettnek az ilyet csak jóvá kell hagynia, és már megy is a pénz. Ez alapvetően elsősorban a közüzemi számlák fizetésénél tűnik hasznosnak, de ha más módon nem megy, egy kereskedő majd mondhatja januárban, hogy tud a vevőinek fizetési kérelmet küldeni, szóval technikailag nála biztosítva van az elektronikus fizetés lehetősége.

Forrás: HVG