Tovább csúszik az online pénztárgépek cseréje?
Technikai problémák hátráltatták az online kasszák bevezetését
Az online pénztárgépek cseréje 2013 tavaszán tovább csúszhatott, mert több technikai probléma is hátráltatta a kasszák online ellenőrzését biztosító rendszer felállítását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az érintett piaci szereplők szakértői egyeztettek a pénztárgépek cseréjéről, mivel egyre valószínűbbé vált, hogy az átállásra megszabott határidők nem lesznek tarthatók.
Mi volt az akkori határidő?
A korábbi elképzelésekhez képest már módosított tervek szerint alapesetben 2013. május 1-jéig kellett volna lecserélni a pénztárgépeket.
A türelmi idő június végén járt volna le, vagyis a NAV csak ezt követően kezdett volna szankcionálni az átállás elmulasztása miatt.
Határidők röviden
- 2013. május 1.: tervezett pénztárgépcsere-határidő.
- 2013. június vége: türelmi idő vége.
- 2013. év vége: bizonyos esetekben eddig lehetett idő az új rendszer beállítására.
Nem minden vállalkozásra ugyanaz az ütemezés vonatkozott
A cikk szerint bizonyos boltosok és vendéglátósok akár év végéig is ráérhettek az új pénztárgép vagy az új online rendszer beállításával.
Ez arra utalt, hogy a hagyományos pénztárgépek, a számítógépen alapuló kasszarendszerek és a nagyobb kereskedelmi láncok rendszerei eltérő technikai helyzetben voltak.
A határidőt mindig a konkrét rendszer alapján kellett értelmezni
Nem volt mindegy, hogy egyszerű kiskasszáról, PC-alapú kasszarendszerről, nagyvállalati bolti rendszerről vagy vendéglátós szoftverrel működő pénztárgépről volt szó.
A számítógépen alapuló pénztárgépeknél szoftverfejlesztés kellett
A számítógépen alapuló pénztárgépeknél mindenképpen hozzá kellett nyúlni a gépeken működő szoftverhez. Ide tartoztak például a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi láncok kasszarendszerei is.
Ezeknél a rendszereknél a változtatás nem egyszerű helyi beállítás volt, hanem gyakran anyavállalati szintű szoftveres beavatkozást igényelt.
A nagy láncok kasszarendszereit nem lehetett helyben gyorsan átírni
Ha egy kasszarendszer nemzetközi vállalati infrastruktúrához kapcsolódik, akkor a módosítás nem kizárólag a magyar üzlet vagy helyi szerviz döntése. Központi fejlesztés, tesztelés és jóváhagyás is szükséges lehet.
Online módon a NAV a sztornózásra is kíváncsi volt
A cikk külön kiemelte, hogy olyan tranzakciókat is be kellett építeni a rendszerbe, amelyekre a NAV online módon kíváncsi volt.
Ilyen példa volt a sztornózás, amelynek kezelése komoly programozási munkát igényelt a pénztárgépes szoftverekben.
Miért fontos a sztornózás?
A sztornózás a pénztárgépes működés egyik érzékeny pontja, mert helytelen kezelés esetén befolyásolhatja a forgalmi adatokat. Ezért érthető, hogy a NAV az online ellenőrzési rendszerben ezeket a műveleteket is látni akarta.
A fejlesztés több hetet vett igénybe
A szükséges szoftverfejlesztések több hetet vehettek igénybe. Ez önmagában is nehezítette a május 1-jei határidő tartását.
Ráadásul a fejlesztést hosszú tesztidőszaknak kellett volna követnie az adóhivatal erre a célra üzembe állított rendszerében.
Fejlesztés után tesztelni is kellett
Egy pénztárgépes szoftvermódosításnál nem elég megírni a programkódot. Tesztelni kell a NAV-adatkapcsolatot, a tranzakciókat, a hibakezelést, a sztornózást és az üzemszerű működést is.
A NAV tesztrendszere sem állt még készen
A cikk szerint az adóhivatal e célra üzembe állított tesztrendszere ekkor még fel sem állt.
Ez különösen nagy probléma volt, mert a fejlesztőknek szükségük volt volna arra a környezetre, amelyben ellenőrizhetik, hogy a pénztárgépes rendszer ténylegesen megfelelően kommunikál-e a NAV-val.
Tesztrendszer nélkül nincs biztonságos élesítés
Ha nincs kész adóhatósági tesztkörnyezet, akkor a fejlesztők nem tudják megbízhatóan kipróbálni az adatküldést. Ez növeli az éles működés kockázatát.
Online kommunikációra alkalmas hardver is kellett
A szoftveres problémák mellett hardveres akadály is volt. Szükség volt olyan, pénztárgéphez csatlakoztatott hardverre, amely online kommunikációra teszi alkalmassá a rendszert.
Ezt a hardvert nemcsak le kellett gyártani, hanem engedélyeztetni is kellett.
Hardveres feladatok
- online kommunikációra alkalmas eszköz megtervezése,
- pénztárgéphez való illesztés,
- gyártás,
- hatósági engedélyezés,
- telepítés a meglévő rendszerekhez,
- hitelesítés a kereskedőknél.
Négy-öt cég állhatott készen a gyártásra
A hírek szerint négy-öt olyan cég volt, amely ugrásra készen állt a gyártásban.
Ez azonban nem jelentette azt, hogy azonnal rendelkezésre állt volna a teljes országos készülékmennyiség. A gyártás, engedélyezés, terítés és hitelesítés továbbra is komoly időt igényelt.
A gyártási készség nem azonos a kész piaci készlettel
Attól, hogy néhány cég készen áll a gyártás megkezdésére, még nincs azonnal több százezer engedélyezett, kiszállított és hitelesített pénztárgép a piacon.
250.000 működő pénztárgép, 200.000 érintett készülék
A cikk szerint körülbelül 250.000 pénztárgép működött Magyarországon.
Ebből mintegy 200.000 pénztárgéphez kellett volna hozzányúlni vagy teljesen lecserélni az online ellenőrzésre való átállás miatt.
A csere nagyságrendje
- körülbelül 250.000 működő pénztárgép,
- körülbelül 200.000 érintett készülék,
- országos gyártási és beüzemelési feladat,
- szerviz- és hitelesítési kapacitásigény,
- rövid határidő miatti torlódásveszély.
Az engedélyezési időt 8 hónapról 15 napra rövidítették
A jogszabály a korábbi nyolc hónapos engedélyezési időszakot 15 napra rövidítette.
Ez papíron jelentős gyorsításnak tűnt, de továbbra is kérdéses maradt, hogy a gyártók időben képesek-e engedélyeztetni, teríteni és a kereskedőknél hitelesíttetni az eszközöket.
A 15 napos engedélyezés csak egy része a folyamatnak
A gyorsabb hatósági engedélyezés fontos, de nem oldja meg önmagában a fejlesztést, gyártást, szállítást, országos terítést, üzembe helyezést és hitelesítést.
A kereskedőknek hitelesíttetniük is kellett az eszközöket
Az online kommunikációra alkalmassá tett pénztárgépes eszközök esetében nem volt elég a gyártás és az engedély.
A kereskedőknek a saját rendszerükben is hitelesíttetniük kellett az eszközöket, hogy jogszerűen és megfelelően működjenek.
A végső működés helyszíni vagy ügyféloldali folyamatot is igényelt
Az országos átállás akkor tekinthető késznek, ha a készülék nemcsak legyártva és engedélyezve van, hanem az adott vállalkozásnál megfelelően be is van állítva.
Közel százmilliárd Ft áfabevétel-növekedést vártak
A pénztárgépek cseréjétől és online ellenőrzésétől a kormány közel százmilliárd Ft áfabevétel-növekedést várt.
A cikk szerint ezt az összeget azonban még nem igazították hozzá a már egyszer kitolt bevezetési határidőhöz.
A bevételi várakozást a csúszás is befolyásolja
Ha az online pénztárgépes rendszer később indul, akkor a várt áfabevételi hatás is később jelentkezik. A teljes éves bevételi terv így könnyen túloptimista lehet.
Brüsszel nem számolta be biztos bevételként
A cikk szerint nem véletlen, hogy az Európai Bizottság eddig nem tudta figyelembe venni az online pénztárgépektől várt bevételeket.
Többek között emiatt számolt Brüsszel azzal, hogy Magyarország 2013-ban nem tudja tartani a három százalék alatti költségvetési hiányt.
Uniós költségvetési kockázat
Ha egy bevételi tétel technikailag bizonytalan, csúszik, és a végrehajtás ütemezése nem egyértelmű, akkor azt nehéz biztos költségvetési bevételként kezelni.
Brüsszel 3,4 százalékos deficittel számolt
A cikk szerint Brüsszel ekkor 3,4 százalékos deficittel számolt Magyarország esetében.
Ez azért volt fontos, mert a kormány által várt pénztárgépes áfabevétel-növekedés segíthetett volna a költségvetési hiány csökkentésében, de csak akkor, ha az online átállás időben és ténylegesen megvalósul.
A pénztárgépcsere költségvetési kérdés is volt
Az online pénztárgép nemcsak technikai és kereskedelmi ügy volt, hanem a költségvetési hiány, az áfabevételek és az Európai Bizottság értékelése szempontjából is fontos tényezővé vált.
Mit kellett ebből megértenie egy vállalkozónak?
Egy vállalkozónak azt kellett látnia, hogy az online pénztárgépes átállás nem egyszerűen annyi, hogy egy adott napon új kasszát kell vásárolni.
A háttérben szoftverfejlesztés, tesztelés, hardvergyártás, engedélyezés, hitelesítés, szervizelés és költségvetési nyomás is volt. Ezért a piaci csúszás kockázata nagyon is valós volt.
Vállalkozói teendők ilyen helyzetben
- figyelni a NAV és a minisztérium hivatalos közleményeit,
- ellenőrizni az engedélyezett pénztárgéptípusokat,
- nem előre fizetni bizonytalan készülékre,
- egyeztetni pénztárgép-forgalmazóval és szervizzel,
- számolni a szállítási és üzembe helyezési csúszással,
- nem összekeverni az ígéretet a ténylegesen elérhető készülékkel.
Mi volt a cikk szakmai tanulsága?
A cikk lényege az volt, hogy a már módosított online pénztárgépes határidők is veszélybe kerülhettek.
A technikai fejlesztés, a NAV-tesztrendszer hiánya, az online kommunikációs hardver gyártása és engedélyezése, valamint a hatalmas darabszám együtt olyan kockázatot jelentett, amely miatt az átállás további csúszása teljesen reális volt.
A teljes rendszernek egyszerre kellett volna elkészülnie
Az online pénztárgépes átállás akkor működik, ha a pénztárgép, a szoftver, a kommunikációs hardver, a NAV rendszere, az engedélyezés, a szerviz és a hitelesítés egyszerre rendelkezésre áll. Ha bármelyik hiányzik, az átállás csúszik.
Összegzés
A cikk szerint több technikai probléma hátráltatta az online pénztárgépek cseréjét, ezért elképzelhető volt, hogy a már módosított határidőre sem áll fel a kasszák online ellenőrzését biztosító rendszer.
A tervek szerint alapesetben 2013. május 1-jéig kellett volna lecserélni a kasszákat, a türelmi idő pedig június végén járt volna le. Bizonyos esetekben azonban a boltosok és vendéglátósok akár év végéig is ráérhettek az új pénztárgép beállításával.
A fő akadályokat a szoftverfejlesztés, a hosszú tesztelési idő, a NAV tesztrendszerének hiánya, az online kommunikációra alkalmas hardver gyártása és engedélyeztetése, valamint a körülbelül 200.000 érintett pénztárgép jelentette. A kormány közel százmilliárd Ft áfabevétel-növekedést várt az online ellenőrzéstől, de a csúszás ezt a bevételi várakozást is bizonytalanná tette.
Online pénztárgép átállás csúszás esetén is tervezetten
Online pénztárgép választásakor nem elég a határidőt figyelni. Ellenőrizni kell, hogy a készülék valóban engedélyezett-e, van-e kész kommunikációs megoldás, működik-e a NAV-kapcsolat, és a forgalmazó vagy szerviz ténylegesen tudja-e üzembe helyezni a pénztárgépet.
Telefon: +36 1 704 00 00
Cím: 1093 Budapest, Közraktár utca 22.